Politika

Pécsinapilap » Politika » A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

2023.02.14.

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

Flourish logoA Flourish chart

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu

Kétgólos hátrányból fordított a Szalánta - videó

Szűk fél óra alatt kétgólod előnyre tett szert hazai pályán a Sásd a labdarúgó AutóCity Volkswagen Baranya megyei harmadosztály Czibulka Mihály...

hírek innen, onnan

Vannak, akik gyanítják, idegen lények tették tönkre a Nasa űrszondáját

Szétszóródtak köztünk az idegenek, mint a pitypang szirmai?

Lezuhant egy amerikai Apache a Hormuzi-szoros térségében – bejelentést tett Trump

Trump közölte, hogy az Apache helikopter lezuhanása után a kétfős személyzet sértetlen.

Júliustól szigorítás jön az özvegyi nyugdíjaknál

Szűkül az ellátásra jogosultak köre.

Megszólalt sztrókjáról Harsányi Gábor: másodperceken múlott az élete

Karácsonykor lett rosszul a színészlegenda, fia lélekjelenlétének köszönheti az életét.

Orbán Viktor megtakarításai pár hónap alatt csaknem megduplázódtak

Orbán Viktor volt miniszterelnök az április 12-i választásokat követően nem vette fel az országgyűlési képviselői mandátumát, így...

Durva háború tört ki Bruce Willisék családjában: Demi Moore-t súlyos vádakkal illeti a volt veje

A híres hollywoodi sztárcsalád legidősebb lánya, Rumer Willis és egykori párja között zajló gyermekelhelyezési per elképesztő...

Már az első három hónapban közel ötvenöt munkanapot voltak a levegőben a rendőrség „szemei”

Az idei első negyedévben máris rekordot döntött a rendőrségi drónos közlekedési ellenőrzések száma és üzemideje.

Nincs több olcsó készlet? Árakat emelt a kormány az üzemanyagnál

A kormány emelte a biztonsági kőolajtermék-készletekből kiadott benzin és gázolaj készletértékesítési árát, valamint a...

„Megmondtam neki, Bibi, jobb, ha óvatos leszel, különben magadra maradsz”

Donald Trump intézkedik a Közel-Keleten, miközben Izrael és Irán megállapodtak a légicsapások felfüggesztéséről, de szárazon tartják...

Magyar Péter törlesztette az adósságát, nem vett új lakást

A miniszterelnök befektetései is változatlanok. 2026 januárjához képest 3 millió forintról 5 millióra növelte készpénzállományát,...

Brad Pitt a divat fővárosában is magára vonta a figyelmet – púderrózsaszínben

Brad Pitt és párja, Ines de Ramon az elmúlt hétvégén romantikus pillanatokkal és stílusos megjelenésekkel hódította meg Párizst, ám a...

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több...

Sport

El sem kezdődött a foci-vb, de már most az amerikaikon röhög mindenki

Az egyik főpróba nem sikerült jól, reméljük, a tornán már nem lesznek ehhez hasonló bakik.

Arne Slot kirúgása után visszatérne a Liverpool elzavart klasszisa

Új vezetőedző, új esély?

Bajnokok Ligáját érhet, ez az edző veszi át a bajnok Győri ETO-t

Robbie Keane-t éppen a győri kiszemelt miatt akarták elcipelni egészen Pozsonyig.

Előbb beszél Andoni Iraolával, utána dönt távozásáról a Liverpool klasszisa

Egy nagy visszatérés is benne van a pakliban.

Kellemetlen helyzetbe került Florentino Pérez, kikosarazta a Real Madridot a világsztár

A Bayern München kemény üzenetet küldött Michael Olisével kapcsolatban.

Addig vár az FC Barcelona, amíg Rashfordot elviszi a világ egyik legjobb csapata

Sok a kérdés az angol válogatott jövőjével kapcsolatban.

Mészáros Lőrincnek már nem kellett, Dárdai Pál nem tudta meggyőzni - Mi lesz a magyar válogatott sztárjával?

A szurkolók nagyon elégedetlenek, pedig még a válogatott kapusával is tárgyaltak Újpesten.

80 millió euróért kezdte árulni világsztárját az FC Barcelona

Bevételt akarnak generálni a katalánok.

Az Aranylabda-várományos mesterhármasával a franciák legyűrték a magyar válogatott NL-riválisát

New Yorkban a 97. percben egy liverpooli futballista döntött a vb-szereplők csatáján.

Ugyanazt a 90 millió eurós középcsatárt akarja az Arsenal és a Liverpool

Junior Kroupi válogathat az ajánlatok között.

Eriksen üzent az újabb riasztó rosszulléte után, 31 évesen visszavonult a Liverpool BL-győztes támadója - külföldi körkép

Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb hétfői hírek a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.

Olaszországba igazolt a magyar bajnok ETO FC játékosa

Esélyt kaphat a Serie A-ban.

Bulvár

Óriási közlést tett 10 perce Magyar Péter. Ez sok embert mélyen érint

Hatalmas fordulat következik be.

Foga és haja sincs már: Felismerhe-tetlenül él az utcán az egykor ünnepelt 43 éves bombázó

Felismerhetetlenné vált az egykor ünnepelt címlaplány, Loni Willison. A Baywatch sztárjának exneje ma Los Angeles utcáin él, a kukákból étkezik, és fogatlanul, kopaszon tolja maga előtt a holmiját.

Két egyszerű fagyit kértek elvitelre, 17 ezer forintos számlát kaptak a gyanútlan turisták

A gyanútlan utazók megkopasztására szakosodott vendéglátósok idén is gőzerővel dolgoznak a legnépszerűbb európai városokban. Egy floridai nő brutális összegű számlát kapott két egyszerű fagylaltért. [Banners

Brutális mit hagyott maga után az Orbán-kormány

Megjelent az új pénzügyi tárca első beszámolója. E szerint május végén a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 90,2 százaléka már teljesült. A számokon jól látszik az Orbán-kormány választás

15 év után hívták be az elemzőt a köztévébe, nem akármilyen mondattal nyitott

A kormányváltás után a köztévén átalakulások kezdődtek, ezt pedig sokan észre is vették, néha meglepő fordulatokkal indulnak a beszélgetések.

Ez a halála előtti utolsó kép Petőfi Sándorról, teljesen máshogy nézett ki, mint ahogy látjuk a tankönyvekben

Petőfi Sándorról élete során több kép és festmény is készült, az utolsó 1849-ben, nem sokkal a halála előtt.

Iszonyatos adósság dőlhet a magyar állam nyakába, ha átveszik a hazai óriáscéget: tényleg megéri ez?

Amennyiben az állam átvenné a tulajdonosi jogokat, a tőkepiaci szabályozás értelmében kötelező nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie a többi részvényesnek.