A pécsi gazdasági szakember fellendülést remél

Fordított Magyarország megítélésén Orbán Viktor brüsszeli fellépése és a tárgyalások újrakezdése az IMF-fel, ennek pedig a gazdaságon is éreztetnie kell a hatását. Dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára már fellendülésben bízik.

- Vége a magyar gazdaság és kormány ostorozásának?


- Kis ország vagyunk mi ahhoz, hogy hozzánk igazodjon a Világbank, ugyanakkor meg kell próbálnunk védeni a nemzeti érdekeinket. Persze, éppen egy kis országon lehet a legjobban példát statuálni, de most úgy tűnik, átléptek egy határt. Ráadásul az IMF sincs már olyan egyértelmű fölényben, ezt jól mutatják a román zavargások, vagy éppen az, hogy a többi ország is kezdi érezni, érteni a folyamatokat, már a nagyhatalmakkal is kiéleződhet a viszonyuk. Ennek pedig viszonylag hamar lehet az az eredménye, hogy mindenki rájön, a világ pénzrendszerét rendbe kell tenni.

Ráadásul főleg a kelet-európai országokban, Lengyelországban, Litvániában, Csehországban a magyarok mellett voltak demonstrációk, és megszólalt Nyugat-Európa konzervatív értelmisége is mellettünk. Az egészben az a baj, hogy nekünk kellett kezdeni, mert innen a legnagyobb arányú a jövedelemkiszivattyúzás, és ezt jól látják a lengyelek, a csehek is. Ugyanakkor a mostani történések egy ellentmondásos folyamatot is takarhatnak, amellett, hogy úgy gondolják, eleget büntették már Magyarországot, az is lehet, amiatt, mert nem érték el céljukat, más eszközökben gondolkodnak. Ugyanakkor ott van a mérleg serpenyőjében a feszült iráni helyzet, és az biztos, hogy az olaszoknál vagy a görögöknél nem fogják olyan békésen nézni azokat a folyamatokat, amelyek nálunk húsz éve kezdődtek. Elég csak a közüzemek privatizációjára gondolni.


- Tételezzük fel, hogy a kedvező fordulat az igaz. Ebből mikor és mit érezhet meg a baranyai átlagember?


- Az euróárfolyam változását azonnal érzékelik, érdekes, hogy a forint mostani erősödése pont szembemegy a reálgazdasági folyamatokkal. Az igazi kérdés az, hogy a befektetők, akik nem privatizálni, hanem valós termelést létrehozni szeretnének, mennyire veszik komolyan a kormányfők és bankvezérek szavait, és mennyire hisznek saját szemüknek.

A napokban jelent meg több németországi területi gazdasági kamara elemzése is, amely kifejezetten pozitív képet fest rólunk, és befektetésre ajánlja Magyarországot. Ez már fél éven belül beérhet, így én is elkezdtem kapacitálni Páva Zsolt polgármestert, hogy menjünk elébe ezeknek, most keressünk mi is német partnereket. Kedvező esetben ez már fél év múlva is beruházásokban, munkahelyek létrejöttében realizálódhat.


M. Z.







A bóvlisták rosszul menedzselték a csődöt! DE hát mit is várunk?
Az oroszokkal is gond lehetett, újabb szívás Orbánék miatt.

Hogy pontosan milyen okok álltak a kudarc hátterében, arról csak találgatni lehet, valószínűsíthetően azonban a megállapodás gátja lehetett a Malévban lévő 5 százalékos orosz tulajdon is. Ahhoz hogy egy új nemzeti légitársaságba beszálljon egy stratégiai befektető, az oroszokkal is rendezni kellett volna a viszonyokat. Az oroszok korábban állítólag jelezték, hogy Moszkva a Malév-csődöt olyan barátságtalan gesztusként értékelné, aminek „nekünk fájdalmas hatásai lennének a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok más területein”. Nem nehéz elképzelni, mire gondolhattak: az állami tulajdonban levő VEB felügyelőbizottságának elnöke Vlagyimir Putyin miniszterelnök, a Malév csőd így voltaképpen az orosz államkasszából húzna ki milliárdokat.
A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokhoz pedig egyebek között energetikai kérdések kapcsolódnak, egyszerűen fogalmazva a gázcsap túloldalával játszik a magyar a kormány. A tárgyalásokat vezető Fellegi Tamás hiába jelezte többször is, hogy közelednek az álláspontok, a Malév ügyében az állam érdemi eredményre nem jutott, sem a befektetőkkel, sem az orosz féllel.




0


Ki nyeri meg az UEFA-bajnokok ligája döntőjét szombaton Münchenben?









0
0
0
0






0