A rendőrség mondott csődöt – véli a pécsi politológus

2011.05.05.

Honlapunkon minden hónapban elemezzük az elmúlt négy hét fontosabb történéseit. Dr. Horváth Csaba pécsi politológussal ezúttal az országos eseményeket vettük górcső alá három témakörben: Alkotmány, szakszervezeti megmozdulások, Gyöngyöspata.

- Nem múlt el eseménytelenül az április, a legnagyobb vihart talán a gyöngyöspatai események kavarták, még nemzetközi szintre is eljutott a híre.

- Gyöngyöspata az én olvasatomban Pintér Sándor bukását jelentette. A most meghozott törvény az alakzatban vonuló félelemkeltőkről nem megoldás. Lehet, hogy a romáknak tetszik, de a magyaroknak nem, ugyanis a félelem kétoldalú, mint ahogyan a rasszizmus is, mint ahogy az néhány bírósági ítéletből látszik. A politika ebben a kérdésben évek óta rossz arányban használja a mézesmadzagot és a korbácsot, a jelen esetben pedig kifejezetten a rendőrség mondott csődöt. Az okokat a belpolitika idézte elő, a gárdák csak egy tünet erre, a most született törvény ellen pedig majd úgyis kitalálnak valami mást. Érdekes az is a magyar sajtóban, hogy többnyire csak romákat kérdeznek meg, a másik oldal véleménye valahogy elsikkad. A baj az, hogy sok Gyöngyöspata van az országban, hiszen már Baranyában is felmerült a gárdák jelenlétének szüksége, Drávapiskire és Mohácsra is hívnák őket. Biztonságra és rendre lenne szükség, és az sem kibúvó, hogy ez sok pénzbe kerül, amikor a kormány szórólapokra ennyit költ. Odáig fajult a helyzet, hogy már a rendőröket is megtámadják, pedig ez ellen még a demokrácia fő védelmezőjénél, az Amerikai Egyesült Államokban is brutálisan fellépnek.

- Ezek az események talán még az új alaptörvény elfogadását is elhomályosították, pedig ott sem volt egyetértés a pártok között.

- Nem érzem intelligens megoldásnak az alaptörvény ilyen elfogadását, sokan nem értik a sietség okát. Az igazi legitimitás érdekében lehetett volna nagyvonalúbb is a FIDESZ, ráadásul a szakértői vélemények is lesújtóak. A konzultációnak álcázott kérdőívek visszaküldési aránya is nagyon alacsony volt, szerintem a kiküldendő végleges Alkotmányt sem fogja elolvasni az állampolgárok kilencven százaléka. Feleslegesen patetikus volt a köztársasági elnök aláírási ceremóniája, ráadásul egy egyházi ünnepen. Hallani olyat, hogy a jövőben meg akarnak majd minden évben emlékezni erről az eseményről, már csak az a kérdés, hogy mindig húsvéthétfőn, vagy mindig április 25-én. Persze a sietségnek azért van némi magyarázata, hiszen most jönnek majd a sarkalatos törvények, amelyeket 2014-ig el kell fogadni a jelenlegi kétharmaddal, de azt gondolom, ennek ellenére belefért volna még egy év, megnyugtatóbban megtárgyalni az alaptörvényt.

- Közben megtörtént az első szervezett megmozdulás a kormány ellen, a szakszervezetek tüntettek Budapesten és például Pécsett is.

- Azt látni kell, hogy a jövő a civileké és az érdekképviseleti szerveké. Ennek egyik oka, hogy a pártok közti erőviszonyokban nagy változás nem várható, a mostani ellenzék nem jelent komoly alternatívát, arról az oldalról most nem lehet megnevezni Orbán Viktor méltó kihívóját. Egy év alatt ugyan senki nem várt jelentős javulást, de a tapasztalat az, hogy inkább romlott a helyzet, sok szigorítás lépett életbe, amely leginkább a szociális szférát érinti. Az már Gyurcsánynál sem jött be, hogy „majd megunják, és hazamennek”, ezúttal sem fog. Ha továbbra is ezen az úton maradunk, erősödni fognak a sztrájkhullámok, de nem szabad belemenni az „oszd meg és uralkodj” állapotba, amit a kormány szeretne, hanem csak összefogással lehet célt elérni. Ott tartunk, hogy a szociális vívmányokért ismét meg kell harcolni, erőt, összefogást kell mutatni, hogy el is érjük ezeket.

M. Z.