Ezt olvasta már?

0

A rendszerváltás fekete doboza – beszélgetés Elbert Márta filmrendezővel

A Fekete Doboz Alapítvány vezetője, Elbert Márta filmrendező Mozgóképes történelem – Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában 1988-1990 című legújabb filmjét, március 6-án mutatta be a Pécsi Kulturális Központban működő IDŐMOZaIK DOKUMENTUMfilmklub.


hirdetés
1987 márciusában, húsz évvel ezelőtt jött létre a rendszerváltás időszakának legjelentősebb dokumentumfilmes műhelye, a Fekete Doboz. A keleti blokk első független politikai videó-folyóirataként induló kezdeményezés, szamizdatos korszakát követően az első civil alapítványok között került bejegyzésre, amint a törvényi keretek ezt lehetővé tették.

A Fekete Doboz Alapítvány nem csak a rendszerváltás eseményeit megörökítő felvételek révén szerzett nevet a magyar médiatörténetben, hanem a független elektronikus média kelet-európai legitimációjának kiküzdésében is egyedülálló szerepet játszott. A Fekete Doboz archívuma több mint százötven olyan, a hivatalos állami cenzúra megkerülésével, gyakran kalandos körülmények között készített dokumentumfilmet, és több ezer órányi archív felvételt tartalmaz, amelyek egyedüli mozgóképes forrásokként állnak rendelkezésre a rendszerváltás történetének feldolgozásához.

Ebből a hatalmas anyagból, korábban soha be nem mutatott filmfelvételekkel és a Magyar Televízió korabeli hír- és vitaműsorainak részleteivel kiegészítve készült el, és került az idei Magyar Filmszemlén bemutatásra az a kétórás dokumentum-mozi, amely a kelet-európai térség politikai átrendeződésének összetett kontextusába ágyazva vonultatja fel a rendszerváltó évek legfontosabb eseményeit.

A Mozgóképes történelem – Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában 1988-1990 című film, amellett, hogy a Fekete Doboz hőskorszakának is méltó foglalatát adja, sodró ütemben frissíti fel emlékezetünket és segít eligazodni ezredvégi történelmünk egyértelműen sorsfordító, ugyanakkor ellentmondásokban gazdag momentumai között. A mindenfajta politikai elkötelezettség helyett, egyedül a nyilvánosság szabadságának érvényesítésében elkötelezett alkotói közösség eredeti szellemiségéhez méltóan, a Fekete Doboz Alapítvány idén márciusban esedékes huszadik születésnapját is egy olyan filmmel ünnepelhetjük, amely az előre gyártott válaszok helyett a társadalmi reflexió, és a felelős önálló véleményalkotás számára nyit teret. Elbert Mártával, a Mozgóképes történelem című film szerkesztő-rendezőjével, a Fekete Doboz Alapítvány vezetőjével a pécsi bemutató után, az IDŐMOZaIK DOKUMENTUMfilmklub közönsége is megismerkedhetett.

Fenyvesi Kristóf: A Fekete Doboz hírnevét és nemzetközi elismertségét megalapozó filmek nem csak a kelet-európai rendszerváltó évek történéseinek következetes dokumentálásában játszottak rendkívül fontos szerepet. Egyre szélesebb körű publikálásuknak köszönhetően, maguk a felvételek is a rendszerváltás folyamatának aktív részeseivé lettek. A hatalom igazi arcát leleplező és a demokratikus ellenzék akcióit egyaránt megörökítő képsorok drámai erővel hatottak vissza mindarra, amit ma „rendszerváltás” néven foglalunk össze. Egy veled készült interjúban találtam azt az első olvasatban talán meghökkentő, viszont teoretikus értelemben is komoly megfontolást érdemlő kijelentést, miszerint „a videó feltalálása nagymértékben hozzájárult a szocializmus bukásához”. Dávid parittyája ledönti lábáról az óriást – a videokamera pedig képes lenne megdönteni egy egész rezsimet? Merthogy a Fekete Dobozt valóban egy videokamerára alapítottátok annak idején...

Elbert Márta: Valószínűleg, ha mi öten – Lányi András, Ember Judit, Jávor István, Vági Gábor és én – 1987-ben nem döntünk úgy, hogy elkezdjük videóra venni a történéseket, akkor több rendkívül fontos eseményről most semmiféle filmfelvétel nem állna rendelkezésünkre. Abban az időben szinte csak hivatalos keretek között lehetett filmezni, hiszen a filmkészítés állami monopólium volt, és alig akadt magánszemély, akinek lett volna videokamerája.

Mivel a monopólium a filmnegatív előhívására is vonatkozott, és kizárólag a Magyar Állami Filmlaboratóriumban zajlottak ilyen jellegű munkálatok, ezért, ha még esélyt sem akartak hagyni arra, hogy bizonyos filmek a cenzúrán átcsússzanak, akkor egy szép éjszaka a filmfőigazgató vagy valamelyik pártember bement a Laboratóriumba és egyszerűen elvitte a negatívokat.

És akkor volt film, nincs film. Mivel a videofelvétel nem negatívra készül, így már lehetetlen volt nyomon követni, hogy ki mit csinált, mit vett fel a saját kamerájával. A mi nagy szerencsénk is az volt, hogy Jávor István kollégánk, nyugatra disszidált nővérétől éppen akkortájt kapott egy videokamerát kárpótlásként, mert nővére távozása miatt őt már nem engedték kiutazni az országból.

Manapság, amikor egy hatéves gyereknek a születésnapjára kamerát vesznek a szülei, már el sem tudjuk képzelni, hogy 1987-ben, húsz évvel ezelőtt, milyen nagy dolog volt egy magánkézben lévő videófelvevő. Vági Gábor szociológuson kívül egyébként mindnyájan a Filmgyárban dolgoztunk – Lányi András, Ember Judit filmrendező, Jávor István fotós, én pedig gyártásvezető voltam –, és a körülmények szerencsés együttállásának köszönhető, hogy a Fekete Doboz csapata abban a pillanatban állt össze, amikor a politikai változások éppen csak megkezdődtek Magyarországon.

Mi pedig mindenhol ott voltunk a videokameránkkal, és mindent, amit csak tudtunk, rögzítettünk. Így jöhettek létre a rendszerváltás fő történéseit megörökítő felvételek, hisz tudvalevő, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Filmhíradó szerkesztőségei megtiltották az utcai események forgatását. Húsz évvel később, 2006-ban aztán a Mozgóképes történelem című filmünk lett az első olyan összeállítás, amelyben a Magyar Televízió és a Fekete Doboz anyagai egymást kiegészítve, együtt kerülhettek bemutatásra. Ennek azért van jelentősége, mert a Fekete Doboznak sem Grósz Károly, sem Kádár János nem nyilatkozott volna soha, így a Mozgóképes történelem a korabeli hivatalos és a nem-hivatalos média első igazi találkozásának is tekinthető.

F. K.: De nem csak a rendszerváltás eseményeinek dokumentálásában jutott számodra kivételes szerep. 1987-et megelőzően több olyan filmben dolgoztál, amelyeket a mai magyar filmtörténetírás mint a „rendszerváltást előkészítő filmeket” is tárgyalni szokott. Már a hetvenes évektől, pályád kezdetétől számos olyan játék- és dokumentumfilmes produkcióban vettél részt – a filmes ranglétra szinte minden fokát végigjárva –, melyek nagymértékben járultak hozzá az úgynevezett második nyilvánosság köreinek egyre szélesedő kiterjesztéséhez, a kényszeres társadalmi elfojtások felszínre hozatalához. Itt a történelmi tabuk megdöntése mellett, hasonló jelentőséget kell tulajdonítanunk annak a szociológiai filmes perspektívának is, aminek érvényesítésében a te személyes mestereid, Schiffer Pál filmrendező, Andor Tamás operatőr és a hatalom által éppen csak megtűrt szociológus, Kemény István képviselték az élvonalat. Később pontosan az ezen filmek által is leképezett traumák sűrűsödnek össze és indítják el a közvélemény egyre nyíltabb rendszerkritikus tematizációját, mindazokat a folyamatokat, amelyek betetőzéséről – azaz a rendszerváltásról – a Mozgóképes történelem szól. Miként élted meg ezt a hetventől nyolcvanhétig, a kezdetektől a Fekete Doboz megalapításáig ívelő időszakot?

E. M.: Húsz éves koromban kerültem a Filmgyárba és pályafutásomat valóban a ranglétra legalsó fokán, mint produkciós pénztáros-gyakornok kezdtem. Bármilyen szakmáról legyen is szó jó, ha az ember teljesen alulról kezdi, mert akkor a folyamat minden fázisába kénytelen beletanulni. Tényleg kivételesen alakult az életem, hiszen dolgoztam játékfilmekben, például Mészáros Márta különböző francia koprodukciós filmjeiben az akkori nagyokkal – Isabelle Hupperttől Marie-José Nat-ig –, és emellett dokumentumfilmeket forgathattam. Ez a kettősség rálátást biztosított nem csak a filmezés egészére, hanem a világra is. Schiffer Pál rendezővel például Magyarország összes börtönét végigjártuk, vagy Paraszti élet Magyarországon címmel filmsorozatokat készítettünk. A másik énemmel hatalmas mozikban dolgoztam Sándor Pállal, Szabó Istvánnal, Gazdag Gyulával és másokkal. De kezdettől a dokumentumfilm volt számomra az igazi terep. Később filmrendezőként több mint százötven dokumentumfilm készítésében vettem részt.

A politikai filmezést gyakorlatilag 1994-ben fejeztük be, azóta elsősorban szociológiai tárgyú filmeket csináltunk, a társadalom árnyékos oldalát szerettük volna bemutatni. Minden bizonnyal a politikai filmezés felfüggesztése jelentette a legkomolyabb cenzúrát a Fekete Doboz eddigi történetében is. Ekkor szűnt meg ugyanis az a fajta privilégiumszerű, akár kivételesnek is mondható pozíciónk, hogy bizonyos dolgokkal csak mi foglalkoztunk, bizonyos eseményeken csak mi forgattunk.

Mi voltunk azok, akiket például Végvári József belügyi őrnagy először értesített, hogy a kerekasztal-tárgyalások lezárása után, az új választások előtt néhány héttel is folytatódnak a Belügyminisztérium megfigyelései az ellenzékiekről. Ez volt a Dunagate-ügy. Voltak olyan civilek, például sofőrök, akik szóltak nekünk, mielőtt az éjszaka leple alatt, az iratokat a zúzdákba vitték. A kereskedelmi televíziók megjelenésével, vagy azzal, hogy a Magyar Televízió operatőrei is bárhol és bármikor ott lehetnek és tudósíthatnak, ez a szerepünk megszűnt. Annak pedig semmi értelmét nem láttuk, hogy huszonkilencedik kameraként a Fekete Doboz is odaálljon egy politikai eseményhez forgatni. Sokkal fontosabbá vált számunkra különböző társadalmi problémákat a Fekete Doboz speciális látásmódjával feldolgozni. Először mi kezdtünk el, 1995-től cigány gyerekeket filmkészítésre, újságírásra és rádiózásra tanítani.

(fotó: Koncsek László)

F. K.:
Ez volt a Roma Média Iskola...

E. M.: Gyakorlatilag 2004-ig működött és a diákjaink hallatlan sikereket értek el. Itthon csaknem minden diákfilmes, független-filmes fesztivált megnyertek és külföldön is nagyon szép eredményeik voltak. 2004-től azonban lehetetlen anyagi helyzetbe került az iskola, megszűntek a pályázati lehetőségek, és be kellett fejeznünk az oktatást. A tanítás továbbra is része maradt az életemnek, hiszen már ezt megelőzően is az ELTE szociológus és politológus hallgatóit tanítottam. Amikor a legutóbbi, a rendszerváltás eseményeit bemutató Mozgóképes történelem című filmemet vetítettem le hallgatóimnak, szembesültem azzal, hogy a most felnövekvő generáció számára már a rendszerváltás időszaka éppen olyan távolinak tűnik, mint számunkra távolinak tűnt az első világháború vagy a waterlooi csata. Holott alig telt el azóta tizenhét év.

Mégis, a mai húsz-huszonkét éves diákok számára a Kádár-rendszer, vagy a nyolcvannyolc és kilencven közötti időszak csaknem teljesen fehér folt. A rendszerváltás időszakának oktatásában a Fekete Doboz filmjein kívül nagy segítségemre vannak a Balázs Béla Stúdió régi dokumentumfilmjei, amelyek közül többen magam is dolgoztam, anno. Bármi is történt azóta, a rendszerváltás időszakánál meg kell állnunk egy kicsit. És nem árt, ha gyönyörködni is tudunk mindabban, ami ezekben az években történt –, azután gyorsan el is lehet szomorodni...

F. K.: A Mozgóképes történelem valóban döntő jelentőségű képsorokkal ismerteti meg nézőit és sikerül egy olyan folyamatként bemutatnia ezt az időszakot, amelyet mint a történetek, vagy a történelem „fordulatait” általában, újra és újra értelmeznünk kell. A film rendkívüli érdeme, hogy az úgynevezett „történelmi folyamat” megképzése során mindvégig számot vet azzal is, hogy ez a munka, tudniillik az értelmezés feladata – míg elmesélésre való világ a világ –, soha nem lehet véglegesen megoldott vagy lezárt. Tudnunk kell, hogy az 1988-tól 1990-ig tartó időszak leírása még a szaktörténészek számára is igen nagy kihívást jelent, talán azért is, mivel közvetlen hatással van nem csak napi politikai jelenünkre, hanem személyes történeteinkre is mindaz, amit ezzel a két évvel kapcsolatban megállapítunk. Nem éreztétek-e magatokon annak a hihetetlen nagy kockázatát és felelősségét, hogy egy erre az időszakra vonatkozó narratíva megalkotásával egyszersmind a kétséges legitimációk és a zavaros hivatkozások terepére is be kell, hogy merészkedjetek? Ha nem csupán egy filmet, de magát a történelmet vágja és szerkeszti az ember, akkor mi mindenre kell figyelnie?

E. M.: A rendszerváltás szempontjából kulcsfontosságú Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain kizárólag a Fekete Doboz forgathatott. A rendszerváltás hivatalos része ezeken az egyeztetéseken ment végbe, és az, hogy ma ilyen a választási rendszerünk, ilyen a büntetőjogunk, vagy az Alkotmányunk, mind-mind ezen megbeszélések eredménye. Gyakorlatilag százötven órában rögzítettük a tárgyalásokat, és ebből a rendkívül izgalmas anyagból állítottuk össze még 1989-ben azt az ötször ötven perces filmsorozatot, ami befogadható és végignézhető hosszban mutatja be a „tárgyalásos forradalom” történetét. Ez a sorozat mind a mai napig akár „betiltottnak” is tekinthető, hiszen egyetlen televízió sem vállalja bemutatását. Annyit azonban sikerült elérnem, hogy egy nyolckötetes könyv formájában mindez megjelenhessen . (A Mozgóképes történelem című filmben is a könyv szerkesztői, Bozóki András és Révész Béla voltak segítségemre.) Amikor elkészült a könyv, még egy kötőszót sem módosított senki a szövegben, annyira pontosan sikerült átírnunk a jegyzőkönyvek hangfelvételeit, a videó szövegeket. Rengeteg dokumentumot gyűjtöttünk, amely a tárgyalások anyagait egészítette ki, illetve tette könyvünket forráskiadvánnyá. A filmes változat tehát érdemeihez méltatlan módon egyelőre nem jelenhet meg, nem válhat ismertté, de a Mozgóképes történelem elkészültéig is tizenhat év telt el… Talán az Ellenzéki Kerekasztalról szóló filmünket is műsorra tűzi egyszer valamelyik adó. Ugyanakkor ilyen jellegű filmeket valóban hatalmas felelősség készíteni és bemutatni. A Mozgóképes történelem esetében is nagyon nehéz volt eldönteni, hogy abból a több ezer órás anyagból, ami a Televízió és a Fekete Doboz archívumában rendelkezésre állt, mi az, ami publikálásra érdemes, milyen sorrendben, narrációval, avagy narráció nélkül kerüljön bemutatásra, és így tovább...

De végtére is ez az, amit a dokumentumfilmes felelősségének nevezünk. Hogy megfelelő távolságtartással és rendkívül szigorú szerkesztéssel sikerül-e valamit végigvinni vagy sem. Ha a Mozgóképes történelemben valami sikerült, akkor az talán Grósz Károly átváltozásának nyomon követése volt. Számomra Grósz Károly a Kádár-korszak végének azon figurája, akinek metamorfózisán keresztül a rendszer metamorfózisa is átélhetővé válik. Egyébként az Ellenzéki Kerekasztalt dokumentáló film esetében a százötven órából készült öt rész vágása 1989-ben történt, amikor még fogalmunk sem lehetett arról, hogy ki kerül majd hatalomra. Tehát a film készítése szempontjából, az egy sokkal objektívebb helyzet volt. És az az anyag végül is olyannyira jól sikerült, hogy elkészülte után, azon nyomban be is tiltották. Amikor a kerekasztal-tárgyalásokra beengedtek forgatni, akkor el kellett fogadnunk, hogy csak az összes résztvevő párt hozzájárulása esetén hozhatjuk majd nyilvánosságra felvételeinket. Erre az egyezségre egyébként azért is szükség volt, mert az, ami a tárgyalásokon folyt, az akkori hatályos törvények szerint rendszerellenes tevékenységnek minősült, és büntethető volt. Tehát nem lehetett tudni, hogy nem viszik-e rögtön börtönbe a tárgyalások szereplőit. 1989 decemberére aztán elkészült a film és a Magyar Televízió már majdnem műsorra is tűzte, azonban a bemutatáshoz végül négy résztvevő párt nem járult hozzá. Később, a könyv megjelentetése előtt, Majtényi László adatvédelmi ombudsman hozott egy ajánlást, hogy ez az anyag közkincs, közérdeklődésre tart számot, nem pedig magánemberek tárgyalását dokumentálja. Most, hogy a könyv is megjelent, valójában semmi akadálya nem lenne annak, hogy a film is nyilvánosságra kerüljön. Azonban jelenleg nincs olyan televízió, amelyik bemutatná.

F. K.: Előfordul, hogy a Fekete Doboz manapság is hasonló akadályokkal találja szembe magát, mint annak idején?

E. M.: A Fekete Doboz úgynevezett hőskorszaka lezárult. Ezt én azonban egyáltalán nem bánom. Amit nagyon rossznak érzek, az a Roma Média Iskola megszűnése. Egy komoly egyenlőtlenséget próbáltunk ezzel a kezdeményezésünkkel megszüntetni. Azzal, hogy igen szegény, de tehetséges cigány fiatalokat ingyen, sőt ösztöndíjjal jutalmazva tanítottunk a televíziózás, az újságírás, a dokumentumfilm készítés ismereteire, elsők voltunk. És komoly sikereket értünk el a tanításukban.

F. K.: Nálatok az érettségi nem is szerepelt a felvételi követelmények között...

E. M.:
Nyolc befejezett általános iskolai osztályt vártunk el a jelentkezőktől. Hihetetlenül tehetséges diákjaink voltak, ha a Televízió Provokátor című műsorát említem, akkor elmondhatom, hogy szinte a teljes stáb a mi iskolánkból került ki. Fesztiváldíjas rendezők, operatőrök, riporterek lettek olyan gyerekekből, akik az iskola előtt talán még fényképezőgépet sem láttak, nemhogy kamerát vagy vágóasztalt... Amit mi, feketedobozosok meg tudtunk tanítani diákjainknak, az azokon a tapasztalatokon alapult, amibe nekünk is annak idején bele kellett tanulnunk. Tudniillik, hogy miként lehet nem hivatalos formában, minimális költséggel televíziót, rádiót, újságot készíteni, amolyan „szamizdatos” módra, mégis valódi tényfeltáró újságírást, televíziózást, rádiózást csinálni.


F. K.:
Ha eddigi életművedet tekintjük, meglepő, hogy szinte kizárólag olyan munkákban vettél részt – sokszor párhuzamosan többen is –, amelyek a magyar film- vagy médiatörténet igen jelentős eredményeivé váltak, annak élvonalához tartoznak. Schiffer Pál, Mészáros Márta, Sándor Pál, Gazdag Gyula, vagy Tarr Béla Családi tűzfészek című első filmje, és hosszan lehetne sorolni egészen a Fekete Dobozig mindazokat a neveket, produkciókat és műhelyeket, amelyek a te pályád alakulásában is meghatározó jelentőségűek voltak. Ez a véletlennek köszönhető – egyik sikeres kísérlet hozta magával a másikat –, vagy van valamiféle stratégiád, ami alapján eldöntöd, hogy a következő lépésed mi lesz?

E. M.: Ezen még soha nem gondolkoztam. Életem minden egyes lépését szerencsének tekintek, hiszen kiváló emberekkel dolgozhattam együtt. Sokat tanultam tőlük, és nem csak a filmesektől, hanem szociológusoktól is... Schiffer Pál révén például Magyar Bálinttal nyolc évig voltunk munkatársak. Ez az az időszak volt, amikor ő munkanélküli, állásából politikai okok miatt kirúgott szociológus volt...

F. K.: Schiffer Pál pedig az egyedüli, aki őt alkalmazta, akárcsak Kemény Istvánt...

E. M.: ...és Havas Gábort és Kardos Lászlót vagy Juhász Pált... A politikai okokból állásukból kitett szociológusok adták a Schiffer-filmek szakértői gárdáját, s nekem sikerült hosszú éveken át velük együtt dolgozni, és rengeteget tanultam tőlük.

F. K.: Minthogy ekkoriban az ELTE szociológia szakos hallgatója is voltál, mindez kitűnően egészíthette ki a tanulmányaidat...

E. M.: Igen. Amit a társadalom működésében a gyakorlatban láttam, annak elméletét az egyetemen sajátíthattam el. Az is szerencse volt, hogy ezt megelőzően a Színművészeti Főiskolára jártam, és sok jó tanárral hozott össze a sors, például a televíziós rendezést tanító Horváth Ádámmal.

F. K.: Gondolom, hogy mindezen tapasztalatok és az a valóban egyedülálló filmes és szociológiai „szabadiskola” is, amiben neked részed volt, komoly szerepet játszanak abban, hogy képes voltál megoldani azt a nem kis feladatot, amit egy olyan léptékű film, mint a Mozgóképes történelem elkészítése jelenthetett. Mennyi időt vett igénybe a felkészülés, mikor kezdtél dolgozni ezen a filmeden?

E. M.: A Mozgóképes történelem-ben öt-hat év munkája fekszik. De én szeretem az ilyen nagyobb lélegzetű dolgokat, ilyen alkat vagyok. Ilyenkor végigolvas és végignéz az ember mindent, ami a témával kapcsolatos, és ez – akár a Fekete Doboz, akár a Magyar Televízió archívumára gondolunk, az írásos anyagról már nem is beszélve – rengeteg időt, az anyaggal való törődést, és barátkozást igényel. Az elkészült film teljes időtartama végül kétszer hatvan perc lett, de az első verzió még tizenhárom órás volt. Ezt a szakértőkkel végignéztük és mérlegeltük az egyes anyagok erejét, fontosságát, sorrendiségét, s ezek után lett egy három és fél órás film. Majd újraszerkesztettük az egészet, és aztán kialakult a végleges verzió, ami 2006-ban Mozgóképes történelem címen került forgalomba, majd pedig bemutatásra az idei Filmszemlén.

F. K.: A Mozgóképes történelem képei közül – mivel archív felvételekről van szó – többet már korábban láthattunk. Jó néhányat még akkoriban, amikor azok készültek, de van olyan is – például a március tizenötödikék vagy a még illegális október huszonharmadikai megemlékezések képanyagai –, melyeket csak később, a rendszerváltás után. Nagyon érdekes élmény mindezekkel ebben a sűrített és csaknem a szó szoros értelmében véve történelemmé szervezett kontextusban újra szembesülni. Sok olyan képet idéz fel a film, amely már akkoriban is óriási erővel hatott vissza az események alakulására. Néhány felvételre viszont csak én nem emlékezem, vagy valóban a Mozgóképes történelem-ben kerülnek először bemutatásra?

E. M.: Ha arra gondolsz, hogy Orbán Viktornak izzad a tenyere, amikor aláírja a Fideszbe való belépési nyilatkozatát, akkor az valóban itt kerül először bemutatásra. Egyébként a Fekete Doboz első filmje is a Fidesz megalakulásáról készült. Az irat-megsemmisítéseket leleplező filmünket, amit 1989. november 25-ének fagyos éjszakáján forgattunk, körülbelül egy hétre rá már sugározta a Magyar Televízió. Utána januárban, a szintén a mi felvételeink nyomán kirobbanó Dunagate botránnyal, pedig gyakorlatilag belügyminisztert buktattunk. Ma már a III/III-as ügyosztály és annak tevékenysége közismert. Akkoriban viszont még fogalmunk sem volt róla, hogy kik ők és hogyan csinálják, csak a Dunagate ügy kapcsán derült fény minderre. A Fekete Doboznak egyébként ezek a leleplező felvételek hozták meg az igazi hírnevet, a világ nagy tévétársaságai jelentkeztek nálunk.

F. K.:
Amikor 1990 januárjában az SZDSZ és a Fidesz bejelentették, hogy közösen tesznek feljelentést az ellenzéki politikusokról és mozgalmakról titkosszolgálati eszközökkel történő törvényellenes adatgyűjtés miatt, akkor épp a Fekete Doboz felvételei kerültek megnevezésre, mint igen fontos „filmbizonyítékok”. A Dunagate ügy egyik kulcsfiguráját, Végvári Józsefet miként sikerült rábírnotok arra, hogy aztán később a módszereket, részleteket illetően is beszámoljon a III/III-as ügyosztály tevékenységéről és tegye mindezt az „ellenség”, a Fekete Doboz kamerája előtt?

E. M.: Végvári József keresett meg bennünket. Novemberben ő is – akárcsak az egész ország – látta a televízióban az irat-megsemmisítéseket leleplező anyagunkat. Azzal, hogy mindez nyilvánosságra került, bizonyára ő is és még sokan mások is megijedtek és igyekeztek kiutat találni szorult helyzetükből. Végvári József először Kőszeg Ferencet kereste meg azzal, hogy ismeri-e a Fekete Doboz munkatársait, mert szeretne módot találni arra, hogy kapcsolatba lépjen velük.

F. K.: Végvárinak munkájából és beosztásából fakadóan meglehetősen pontos információi lehettek arról, hogy Kőszeg Ferenc ismeri a Fekete Dobozt...

E. M.: Igen, a III/III-as ügyosztály munkatársaként nyilván nagyon jól tudta, hogy kit kell megkeresnie. Miután megtörtént a kapcsolatfelvétel, decemberben először Lovas Zoltán kollégám nézhetett körül a III/III-as ügyosztály pincéjében, majd ezt követően több interjút is készített Végvári Józseffel. Manapság egymást követik a nagyobbnál nagyobb leleplezések, olyan ütemben, hogy szinte ki is oltja egyik a másikát. Viszont akkoriban, közvetlenül az első szabad választások előtt, szembesülni azzal, hogy ugyanúgy zajlik az ellenzékiek megfigyelése, mint annak előtte, hogy a kerekasztal-tárgyalások során létrejött az ellenzék és a pártállam képviselői közötti megállapodás, nos, ez sokkolta a közvéleményt. Valójában az általunk kirobbantott Dunagate volt az első olyan ügy, amelyben arcot kaptak, és megnevezésre kerültek a mindaddig rejtésben tevékenykedő, a besúgást és a jelentéskészítést irányító emberek.

F. K.: Gondolom, hogy amikor ezek a titkosszolgálati anyagok már kutathatóvá váltak, a Fekete Dobozt illetően is számos meglepő dolog derült ki. A Mozgóképes történelem DVD extrái között található is egy összeállítás a Fekete Dobozról készült jelentésekről. A legkellemetlenebb meglepetést, ami az aktáitok tanulmányozása során ért benneteket, nyilván nem fogod elmesélni. De mégis, mi mindennel kellett szembesülnöd a rólatok készült jelentéseket olvasván?

E. M.: Én magam akkor derültem a legjobban, amikor az anyagaink között arra az abszurd megállapításra bukkantam, hogy a Fekete Doboz a Német Szövetségi Köztársaság hírszerző szervének magyarországi képviseleteként működött. Én tudni szoktam, hogy mit csináltam és mit nem, így abban is biztos vagyok, hogy az NSZK kémje sem voltam soha. Persze volt elég időnk, hogy hozzászokjunk ahhoz, hogy állandóan figyelnek bennünket. A Fekete Dobozt megelőzően is olyan szociológusokkal, művészekkel dolgoztam együtt, akiket rendszeresen lehallgattak, megfigyeltek. Emlékszem, úgy 1976-ban Schiffer Pál Cséplő Gyuri című filmjének egyik vetítésekor a diszpécser figyelmeztetett bennünket, hogy a vetítőben néhány elvtárs már előttünk megnézte a forgatott felvételeinket. A belügyesek – akikről nem is tudtuk akkoriban, hogy a munkahelyüket III/III-nak hívják – mindenütt ott voltak, így természetesen a dokumentumfilmes világban is. Valamilyen módon mindenki érintett volt: vagy őt figyelték, vagy ő volt az, aki megfigyelt. Közismert tény, hogy azon lista alapján, amit Antall József miniszterelnök az átvilágításokat követően a belügyminiszterétől megkapott, az első szabadon választott parlament kétharmadát el lehetett volna zavarni. De akkor mi van a rendszerváltással?

F. K.: A kérdés ugyan cseppet sem költői, mégis nehéz lenne választ találni rá. Mindenesetre jó végszó, azt hiszem. Köszönöm szépen a beszélgetést.


Szerkesztette: Fenyvesi Kristóf





0
0


Szavazás: Önnek mi a véleménye a koronavírussal kapcsolatos kormányzati döntésekről, intézkedésekről?





0

hírek innen, onnan

Hidegfront érkezik a hétvégén, de nem kell aggódni a lehűlés miatt

A hidegfront csak beköszön a hétvégén és már vonul is tovább, így nem kell attól tartani, hogy elromlik az idő és hűvösebb lesz az...

Zelenszkij: a Donbasz megsemmisült, maga a földi pokol

Folyamatos csapások érik Odessza térségét és Ukrajna középső városait

A Konyhafőnök: Anna kóstoláskor sem állt le, mondta a magáét Anikónak

Anna és Anikó balhéja volt az eddigi legnagyobb A Konyhafőnök új évadában, a két versenyző finoman szólva sem értette meg egymást,...

Hivatalos: nem figyeltek meg a rendőrök törvénysértő módon politikusokat, Hadházyt sem

A Budapesti Regionális Nyomozó ügyészség közleményt adott ki az ügyben.

Megölte az anyósát, majd azt mondta, leesett a lépcsőn

Az asszony azt szerette volna, hogy költözzön el a veje, de az inkább halálra verte.

Vasárnap mossák a Petőfi hidat

Forgalomkorlátozásra kell számítani.

Brutális drágulás jön? Ezer forint lehet a kenyér nyárra

A szakemberek előrejelzései szerint a nyár végére még az 1000 forintot is elérheti a kenyér ára.

Ha megmossuk a fogunkat, tiszta lesz a lelkünk

Az amerikai felnőttek ébren töltött óráik csaknem felét bizonyos elmezavarban töltik.

Szegedi tudósok áttörést értek el a rákkutatásban

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások...

Sosem látott számok érkeztek a magyar árrobbanásról: itt vannak a 40-50%-kal dráguló termékek

Áprilisban 20 éve nem látott, 9,5%-os inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, most megmutatjuk, hogy mely reprezentánsok húzták...

Rekord – több mint egyharmaddal emelkedtek a termelői árak Németországban

Németországban soha eddig nem látott mértékben, még a vártnál is jelentősebben emelkedtek a termelői árak áprilisban éves...

Sport

Meghalt a világbajnok magyar kézilabdázó

Guricsnél Pásztor Erzsébet a történelmi sikert elérő válogatott csapatkapitánya volt.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett Niki a családja körében örökre elaludt hétfőn”

Niki Lauda 1949. február 22-én született Bécsben, szülei papírgyártó iparosok voltak, akik rosszallóan figyelték, ahogy már gyermekkorában az autóversenyzés felé kacsingatott. Még nagyon fiatal volt, amikor 30 ezer

Durván megverte volt feleségét az NBI-es fociedző

Újabb brutális családon belüli erőszakról szerzett tudomást a Blikk! Egy hivatásos tűzoltóként is tevékenykedő, az NB1-es Mezőkövesd utánpótlás csapatánál dolgozó fociedző nem bírta elviselni, hogy a felesé

A barátai elől is titkolták, hol nyugszik Puhl Sándor

Még most, napra pontosan egy esztendő távlatából is felfoghatatlan, hogy elhunyt Puhl Sándor. Az egykor a világ legjobb játékvezetőjének választott, vb-döntőt is dirigáló legenda halálát a koronavírus szövődm

Sallói rúgott két gólt, majd felrúgta az ellenfelét, erre meglökték, végül pirosat kapott

Futballközhellyel élve: elszabadultak az indulatok az MLS-ben.

Távozik a Fradi egyik legfontosabb játékosa

A 29 éves futballista öt év alatt négy bajnoki címet és egy Magyar Kupát nyert a csapattal.

Súlyosan megsérült a Győri Audi ETO nyári sztárigazolása

A dán átlövő élete egyik legjobb meccsét játszotta, de egy ütközés után kiugrott a válla.

A Liverpool kegyvesztett sztárja megegyezett a Milannal

A belga támadó ingyen válthat klubot a nyáron.

Döbbenetes képsorok: a felesége filmezte le a volt futballista halálos sziklaugrását, amit a gyermekei is végi...

Egy néhány napja történt esetről pár napos késéssel derült ki, hogy a Mallorca szigetén történt tragédia áldozata egy volt labdarúgó, a holland Vitesse-ben szerepelt holland-marokkói Mourad Lambratte, aki egy harm

Frank Lampard csapata történelmi győzelemmel harcolta ki a bennmaradást

Az Everton kétgólos hátrányból nyert a Crystal Palace ellen.

Gulácsi: Beleremeghet a város.

Az ellenük szóló ellenségeskedésről is nyilatkozott.

Győzelemmel hangolódna a BL-re és búcsúzna a Bernabéutól a Real Madrid

A Real Betis lesz Ancelottiék ellenfele a La Liga zárófordulójában.

Bulvár

Mindössze 46 éves volt: autóbalesetben vesztette életét a magyar színészlegenda

Bubik István Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész tragikus körülmények között vesztette életét mindössze 46 évesen – halálakor két nő gyászolta.

Újabb háború robbanhat ki, ezúttal Európa nyugati felén

A brit kormány benyújtja azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi majd, hogy felfüggessze az EU-val kötött brexitegyezmény egyik fontos elemét – de nem ezen a héten. Az unió azonban szankciókkal fenyeget, ha e

Meghalt Pásztor Erzsébet

Nyolcvanhárom éves korában elhunyt Guricsné Pásztor Erzsébet, az 1965-ben világbajnok magyar női kézilabda-válogatott csapatkapitánya, kilencszeres magyar bajnok kapus.

Soha ne edd így a banánt: nagy baj is lehet belőle, óriási hibát követsz el, ha mégis így teszel

Ez a legbanálisabb hiba, amit szinte mindenki elkövet, ám a szakértők szerint könnyen pórul járhatunk, ha nem hagyunk fel azonnal ezzel a káros szokással.

Őrjöngött a menyasszony: ilyen ruhában jelent meg a húga az esküvőn

Az ifjú ara legmerészebb álmaiban sem hitte volna, hogy épp hőn szeretett lánytestvére okoz majd botrányt az esküvőjén.

Évi 150 ezer forint is járhat az államtól, de nem automatikusan: kinek érdemes módosítania az szja-bevallását?

Jelentős összegek mehetnek pocsékba, ha bizonyos emberek nem módosítják az szja-bevallásukat.

A nyugdíjakhoz is hozzányúlna az MNB

A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát, a nyugdíjkorhatár emelését is javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában. A fenntartható egyensúly és felzárkózás eredményeként – derül ki a közzét

Hegyekben áll az alma: a lengyelek megoldása úgy tűnik, működőképes

Harmadik hete folyik Lengyelországban az almakivonási program, és már egyértelműen látszanak az intézkedés jótékony hatásai.

Matolcsy György: Megbomlott a költségvetés egyensúlya, az államadósság szintje fenntarthatatlan

A jegybank elnöke szerint, ha a kormány nem csinál semmit az ország elveszítheti a következő éveket.

Eddig csak beszéltek róla, de most tényleg megindult a nagy hazavándorlás

Hiába a recesszió fenyegető réme, az amerikai cégek masszívan növelték az első negyedévben beruházásaikat. Ennek oka, hogy a beszállítói láncok akadozása miatt ténylegesen megkezdték ellátási láncaik lerövid

Ezt a zöldségfélét tonnaszám termesztjük, de továbbra sem szeretjük

A spárga hazai fogyasztása alacsony, a termés döntő hányadát külföldre szállítják.

Van egy olaj, ami szinte minden bőrbetegséget gyógyít

A hazánkban is népszerű és jótékony hatású ricinus- és kókuszolaj után itt az ideje, hogy szót ejtsünk az argánolajról is, ami – bár nagyon egzotikus környezetből származik –, legalább annyira fantasztikus

blogmorzsák

Űrcsillagászat: a James Webb és asztrofizikai kisműholdak

A James Webb űrteleszkóp fejlesztőcsapatának oszlopos tagja, Detre Örs Hunor súgott meg néhány bennfentes infót.

Mutatjuk, mi a teendő, ha füstölni kezd az autó

Érdemes odafigyelni, a tűzoltók már csaknem 250 gépjárműtűzhöz vonultak ki idén.

Így nyújtsd ki otthon a gerinced: napi 2x5 perc elég hozzá

Őrült jó módszer a fájó hátra: akár egy csontkovács, ellazít és kiropogtat!

0






0