A világ 165. legerősebb szuperszámítógépe Pécsett

2011.04.15.

2011. április 15-én a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (az NIIF Intézet) és a Pécsi Tudományegyetem átadta a hazai legnagyobb szuperszámítógépes rendszer második elemét. Budapest mellett három kiemelkedő egyetemváros, Debrecen, Pécs és Szeged kutatási lehetőségei bővülnek.

A hazai informatikai fejlesztések közül egyedülálló projektnek köszönhető mindez.

Az új infrastruktúra 4 szuperszámítógépből áll, amelyek földrajzilag elosztott módon, az ország különböző városaiban kerültek elhelyezésre (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged). A szuperszámítógépeket az NIIF dedikált optikai hibrid hálózata kapcsolja össze egy hatalmas erőforrássá. Noha a számítógépek teljesítménye külön-külön is eléri az eddig Magyarországon üzembe helyezett bármely más számítógép teljesítményét, az összesített kapacitásuk meghaladja a 48 Teraflop értéket, ami a jelenlegi világranglistán a 165. helyet jelenti. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett.

2011. április 15-én a Pécsi Tudományegyetemen került átadásra az említett 4 szuperszámítógép közül a második. Ez a gép Magyarország legnagyobb teljesítményű, osztott memóriás szuperszámítógépe. A rendszert az amerikai Silicon Graphics International (SGI, a szuperszámítógépek piacának egyik vezető gyártója) gyártotta és a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. szállította. Az SGI UltraViolet 1000 típusú szuperszámítógép a maga kategóriájában a legújabb, legkorszerűbb technológiát képviseli. Speciális, SMP/ccNUMA (osztott memóriás) felépítésének köszönhetően a legsokoldalúbban felhasználható szuperszámítógép. A gépben Intel Xeon X7542 (Nehalem EX) típusú 6 magos processzorok találhatók, összesen 1152 mag. A számítási teljesítmény meghaladja a 10,5 Tflops értéket. A 6 Terabyte memóriát minden processzor a Numalink5 kommunikációs infrastruktúra segítségével közvetlenül eléri, megcímezheti. Ebből adódik e szuperszámítógép egyedülálló tulajdonsága: olyan alkalmazások is hatékonyan futtathatók rajta, amelyek folyamatai extrém mennyiségű, egyszerre akár több terabyte memóriát igényelnek. A szuperszámítógép egy 0.5 Petabyte kapacitású külső tárolóval, és high-end kategóriájú vizualizációs alrendszerrel egészül ki, és hatékony, korszerű, vízhűtéses technológiát alkalmaz. Operációs rendszere SUSE Enterprise Linux.

Dr. Kovács L. Gábor Pécsi Tudományegyetem Tudományos és Innovációs rektorhelyettese elmondta: "A Pécsi Tudományegyetem a szuperszámítógépet számos meglévő és új kutatási területen kívánja hasznosítani: a már folyamatban lévő mérnöki, meteorológiai, fizikai, kémiai és térinformatikai számítások folytatása, kiterjesztése mellett a számítógépes genetikai és bioinformatikai, orvosi képfeldolgozási és egyéb orvostudományi, operációkutatási és művészeti alkalmazások fellendülését várjuk. A szuperszámítógép szerepe az oktatásban is jelentős lesz: mindhárom informatikát oktató kar (Természettudományi Kar, Pollack Mihály Műszaki Kar és a Közgazdaságtudományi Kar) oktatási struktúrájában is szerepel a szuperszámítástechnika, a Pollack Mihály Műszaki Kar évek óta nemzetközi nyári iskolát szervez a témában, melynek szintén fontos eszköze lesz a most átadásra kerülő gép."

A megújult NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra – amellett, hogy képes a hazai kutatás alapvető igényeinek kiszolgálására – lehetővé teszi azt is, hogy hazánk bekapcsolódjon az Európai Kutatási térség keretében formálódó, az EU által támogatott integrált európai szuperszámítógépes infrastruktúrába (PRACE), biztosítva ezáltal azt, hogy kutatóink a nagy európai rendszerekhez is hozzáférést kapjanak.

A fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009 - 2012 között valósít meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP 4.2.1/A_2 projekt keretében, Európai Uniós források bevonásával.

További információ:

URL: http://www.hboneplus.hu, http://www.niif.hu, e-mail: hboneplus@niif.hu

Az NIIF Intézet ismét világszínvonalú eszközt ad a magyar kutatók kezébe

Miért kell a szuperszámítógép?

A hatalmas teljesítményű (egy korszerű PC-nél akár több ezerszer gyorsabb) szuperszámítógépek mára a tudományos kutatás és fejlesztés egyik legfontosabb eszközévé váltak. Számos tudományterületen az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult a munkamódszer: a jelenségeket egyre precízebb matematikai modellekkel írják le, és ezen modellek számítógépes vizsgálata előzi meg a laboratóriumi munkát, a tényleges kísérletet. A kutatómunka vagy tervezés így sokkal hatékonyabbá és eredményesebbé válik, arról nem beszélve, hogy olyan problémák megoldására is esély nyílik, amelyek – méretüknél vagy bonyolultságuknál fogva – más módszerekkel egyáltalán nem kezelhetők. Mindehhez roppant számítási teljesítményre és adattárolási kapacitásra van szükség.

Ezért a szuperszámítógépek jelentősége világszerte rohamosan növekszik. A tudomány részéről egyre fokozódik az igény az egyre nagyobb és gyorsabb szuperszámítógépekre. És nem csupán a hagyományos „reál” tudományok számára nélkülözhetetlenek ezek az eszközök. Olyan területeken, mint pl. orvostudomány, közgazdaságtan, társadalomtudományok vagy éppen a nyelvészet, szintén előtérbe került a szuperszámítástechnika (HPC, High Performance Computing) alkalmazása.

Ahol tehát ma nemzetközileg is versenyképes tudományos kutatómunkát vagy high-tech fejlesztést akarnak folytatni, ott szuperszámítógépekre (is) szükség van. Magyarországon is.

A szuperszámítógépek azonban – az egyedi tervezés, a speciális technológia és a kis sorozatú gyártás miatt – nem olcsók. Így legtöbbször még nagyobb intézmények, kutatóhelyek sem engedhetik meg maguknak, hogy önállóan, valóban nagy teljesítményű szuperszámítógépet üzemeltessenek. Az intézmények közötti összefogás tehát nagyon gyakori ebben a tekintetben, ezt világszerte számos példa bizonyítja. A költséges szuperszámítógépes infrastruktúra kihasználtságát is úgy lehet legkönnyebben maximalizálni, ha az erőforrásokat megosztva, sok kutatóhely használja.

A szuperszámítástecnika története Magyarországon

Magyarországon 10 évvel ezelőtt, 2001-ben állt üzembe az első valódi szuperszámítógép. Az NIIF Intézet által létrehozott szuperszámítógépközpont kizárólagos célja a hazai tudományos tevékenység szolgálata volt; az erőforrások az összes magyar felsőoktatási intézmény, kutatóintézet és kutatóhely rendelkezésére álltak. Az első hazai szuperszámítógép 60 Gflops (Gflops: milliárd művelet / másodperc) teljesítményű volt, és hivatalosan jegyezték a világ 500 legnagyobb szuperszámítógépének TOP500-as listáján. A szolgáltatás hamar nagy népszerűségre tett szert, és egyre többen vették igénybe. Felhasználásával az elmúlt időszakban számos jelentős kutatási eredmény született. A fokozatos fejlesztések nyomán az erőforrás teljesítménye 2009-re az eredeti 15-szörösére nőtt. Mivel azonban már ez sem elég az igények kiszolgálására, az NIIF Intézet TIOP és KMOP projektekben Európai Uniós forrásokra támaszkodva 2011-re teljesen megújította a szolgáltatást.

A fejlesztési projekt keretében létrejött új NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra ismét világszínvonalú eszközt ad a magyar kutatók kezébe! Jelentősége tehát óriási: azt a lehetőséget kínálja, hogy a hazai tudományos műhelyek felvegyék a versenyt a világ bármely más kutatóhelyével, vagy éppen – infrastrukturális szempontból is egyenrangú partnerként – együttműködjenek vele.

A szuperszámítógépes instrastruktúra műszaki háttere

Az új NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra – eltérő módon elődjétől – elosztott módon valósult meg. Az új rendszer 4 hatalmas erőforrásból áll, melyek a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a budapesti NIIF központban kerültek elhelyezésre. Mindezt az teszi lehetővé, hogy az NIIF új, hibrid optikai hálózata a HBONE+ dedikált optikai utakat biztosít a komponensek között. Az optikai hálózat a szuperszámítógépes infrastruktúra fontos alkotóeleme, szerves, elválaszthatatlan része. A négy helyszínen üzemelő 4 szuperszámítógépből – amelyek külön-külön is nagyobbak bármely más magyarországi számítógépnél – az optikai összeköttetések révén egyetlen hatalmas virtuális szuperszámítógép jön létre, melynek összesített teljesítménye közel 50 Tflops (1 Tflops = 1 billió számítási művelet / másodperc) ami a jelenlegi világranglistán (TOP500) a 165. helyet jelentheti. A számítási kapacitás a régi rendszer 70-szeresére, a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett.

Az egyes helyszíneken installált szuperszámítógépek nem azonosak. Architekturálisan, technológiában és teljesítményben is vannak köztük különbségek. A heterogén infrastruktúra kialakítását az indokolta, hogy a szuperszámítógépekkel megoldandó feladatok igen sokfélék, és a különböző típusú algoritmusok más és más szuperszámítógépeken futtathatók leghatékonyabban.

Az NIIF a heterogén infrastruktúra létrehozásával a nemzetközileg elterjedt, bevált gyakorlatot követi.

A szuperszámítógépes erőforrások szoftveres összekapcsolását a legkorszerűbb grid technológia (ARC köztesréteg) biztosítja, amelynek kifejlesztésében – EU által is támogatott Knowarc és EMI K+F projekt keretében – az NIIF Intézet is komoly szerepet játszott.

Deberecen, Pécs, Szeged és Budapest

A 3 egyetem – mint a legrangosabb magyar vidéki kutatóegyetemek – az NIIF Intézet partnereiként befogadták a szuperszámítógépeket, és komolyan hozzájárulnak az üzemeltetésükhöz.

A negyedik helyszín az NIIF Intézet budapesti telephelye, ahol a régi szuperszámítógépet váltja fel a most átadott új rendszer.

Természetesen a 3 egyetem felhasználói – szükségleteik szerint – bármely szuperszámítógépet használhatják, és más egyetemek és kutatóintézetek felhasználói is jogosultságot kaphatnak az erőforrásokhoz. A projekt tehát intézmények közötti széleskörű, hatékony együttműködés keretében valósul meg. A legjelentősebb felhasználási területek várhatóan a kémia, biokémia, fizika és orvostudomány lesznek, de komoly felhasználás várható a mérnöki tudományok, geológia, matematika, csillagászat, informatika különböző területeiről is.

A pécsi szuperszámítógépről

2011. április 15-én a Pécsi Tudományegyetemen kerül ünnepélyes átadásra az említett 4 szuperszámítógép közül az egyik. Ez a gép Magyarország legnagyobb teljesítményű, osztott memóriás szuperszámítógépe. A rendszert az amerikai Silicon Graphics International (SGI, a szuperszámítógépek piacának egyik vezető gyártója) gyártotta és a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. szállította. Az SGI UltraViolet 1000 típusú szuperszámítógép a maga kategóriájában a legújabb, legkorszerűbb technológiát képviseli. Speciális, SMP/ccNUMA (osztott memóriás) felépítésének köszönhetően a legsokoldalúbban felhasználható szuperszámítógép. A gépben Intel Xeon X7542 (Nehalem EX) típusú 6 magos processzorok találhatók, összesen 1152 mag. A számítási teljesítmény meghaladja a 10,5 Tflops értéket. A 6 Terabyte memóriát minden processzor a Numalink5 kommunikációs infrastruktúra segítségével közvetlenül eléri, megcímezheti. Ebből adódik e szuperszámítógép egyedülálló tulajdonsága: olyan alkalmazások is hatékonyan futtathatók rajta, amelyek folyamatai extrém mennyiségű, egyszerre akár több terabyte memóriát igényelnek. A szuperszámítógép egy 0.5 Petabyte kapacitású külső tárolóval, és high-end kategóriájú vizualizációs alrendszerrel egészül ki, és hatékony, korszerű, vízhűtéses technológiát alkalmaz. Operációs rendszere SUSE Enterprise Linux.

Összegzés

Az új, NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra üzembehelyezésével Magyarország jelentős lépést tett azért, hogy a hazai kutatók, fejlesztők, tudományos munkát végzők IT eszközháttér tekintetében a fejlett országok kutatóhelyeihez hasonló feltételeket élvezzenek. Az is nagyon lényeges, hogy a nemzeti HPC infrastruktúra fejlesztése teljes mértékben illeszkedik az EU kutatási infrastruktúrákkal kapcsolatos stratégiájához és ajánlásaihoz. A kutatói hálózatok mellett ugyanis a szuperszámítástechnikai erőforrások képezik az integrált európai kutatási infrastruktúra (eInfrastructure) egyik legfontosabb elemét és így létfontosságúak az Európai Kutatási Térség (ERA – European Research Area) szempontjából is. Ennek megfelelően az EU kiemelt figyelmet fordít az európai szintű és nemzeti szuperszámítástechnikai fejlesztéseknek és jelentős forrásokat szentel e téren a nemzetközi együttműködésnek. Az NIIF fejlesztései révén az európai PRACE együttműködésnek (Partnership for Advanced Computing in Europe) hazánk is aktív résztvevőjévé válhat.

Utolsó: lacsopa | 2011.04.16. | 05.55. 2 db

csak ne nagyon reklámozzák ezt a szuperszámítógépet,mert p.zs. ezt is ellopja egy unalmas éjszakán akár a vízművet...
v.klaus a csehek főnöke piti kis kezdő,csak tollat lop.....

#2 lacsopa | 2011.04.16. | 05.55.

További kommentek »

Follow @pecsinapilap