Bár kiegyensúlyozott, akadnak gondok a pécsi költségvetésben

2018.09.19.

A csütörtöki közgyűlésen tárgyalják a 2018-as pécsi költségvetés első félévi teljesítését. Ez azért is izgalmas, mert jó képet mutat arról, mennyire sikerült a városnak új pályára állnia, letérnie a folyamatosan hiányt termelő útról.

Nos, a bevételi oldalon jól áll Pécs, hiszen a költségvetési bevétel szinten majd hatvan százalékát érték el a tervezett éves bevételnek, mindösszesen 77 százalék felett realizálták már az éves tervet. Ugyanakkor a beszámoló felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzati vagyon haszonbérbeadásából még egyetlen forint sem folyt be a kasszába, és a tervezett kamatbevételekből is mindössze 0.03 (!) százalék érkezett be. Ugyanakkor a felhalmozási bevételek 215 százalékban teljesültek, és a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről is 106 százalékot mutat, nyilván ezek miatt alakulhat pozitívan az összkép. Emellett a kiadási oldal 26 százalékon áll, vagyis a komoly kifizetésekre a második félévben kerül majd sor.

A beszámoló kitér a városi tulajdonú cégekre is, ahol már korántsem ilyen rózsás az összkép. Ugyan a Pécsi Nemzeti Színház, a PÉTÁV, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt., a Zsolnay Örökségkezelő, a Pécsi Horvát Színház, a Pécsi Patrónus Kft., az Air-Horizont Nonprofit Kft. és az állatkert esetében pénzügyi és likviditási stabilitást állapítanak meg, de a többi cég már nem áll ilyen jól. A Pécsi Vagyonhasznosító, a Biokom, a Tettye Forrásház, a PSN Zrt., a Tüke Busz, a Pécsi Egészségipari és Innovációs Központ, a Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft., a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. és a PVSK Marketing Kft. esetében röpködnek az olyan megjegyzések, mint „ a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítése, a likviditást tekintve bizonytalan”, „likviditási kockázatot rejt magában”, „kétséges, hogy a követelésekből mekkora összeg és mennyi időn belül realizálható”, „magas kötelezettségállománnyal rendelkezik”, „pénzeszközeivel együtt sem elegendő a rövid lejáratú kötelezettségeire”, „a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítése, a likviditást tekintve nem biztosított”.

Összességében célszerű, ha idézzük az előterjesztést: „az előző évekhez hasonlóan 2018. évben sem jelent szabadabb gazdálkodási lehetőséget, mivel a hivatkozott, döntően a központi költségvetési támogatásokból származó bevételek kötött felhasználású pénzeszközök. Nem kötelező feladathoz kapcsolódó, kötelezettségvállalással nem terhelt szabad előirányzatok, amelyek a bevételek alulteljesülésével arányosan csökkenthetőek lennének nem állnak rendelkezésre.”

M. Z.