Baranyában több tízezerrel kevesebb szavazólapot kell nyomni

2019.09.27.

Honlapunkon tényszerűen igyekszünk végigkövetni az októberi önkormányzati választások kampányát és eseményeit – egyik fél gyalázkodó megnyilvánulásának sem adunk teret. Foglalkoztunk Péccsel és a baranyai városokkal, most nézzünk egy megyei kitekintést.

Bár a megyei közgyűlésre kevesebb figyelem vetül, azért itt is lényeges dolgok dőlnek el. A kevesebb figyelem köszönhető annak, hogy itt alig fordul elő pártpolitikai csatározás, és a feladatok is alaposan megváltoztak az elmúlt években. A megyei közgyűlések intézményfenntartó szerepe folyamatosan csökkent, kulturális, oktatási, egészségügyi területről kerültek át állami vagy települési önkormányzatok kezébe ezek a kérdések.

Ugyanakkor a regionális fejlesztési pénzek elosztása itt történik, vagyis lényeges kérdés, hogy egy-egy település vezetésének milyen a lobbiereje. Tegyük hozzá, hogy minden megyében, így Baranyában is FIDESZ-KDNP többség van a megyei közgyűlésben.

De fókuszáljunk Baranyára! Legutóbb 19 képviselő alkotta a testületet, ez a lakosságszám csökkenése miatt 18-ra olvad októbertől. A megyei közgyűlésre szavazni jogosultak száma öt év alatt 196.451-ről 190.923-ra csökkent, ez 5528-cal kevesebb, Pécs Megyei Jogú városban ez a három szám 125.606, 121.300, vagyis 4306 fős csökkenés, ezt összevetve Baranya, mint egész megye 9836 választópolgárral lett kevesebb. Ezért is kell több tízezerrel kevesebb szavazólapot nyomni, hiszen Pécsen kívül például külön szavaznak a helyi testületre és a megyei listára.

Érdekes a megyei közgyűlésbe igyekvő pártok listája. Kezdjük azzal, hogy teljesen eltűntek a civil, független szervezetek, ráadásul két országos párt rajthoz sem áll Baranyában. Az LMP láthatóan Pécsre fókuszál, pedig a legutóbbi két közgyűlésnek is tagja volt, és nem találni a Magyar Kétfarkú Kutyapártot sem a listán, pedig az Európa Parlamenti választáson nem szerepeltek rosszul a megyében.

A közgyűlésbe kerüléshez az érvényes szavazatok öt százaléka szükséges, erre hat szervezet pályázik: FIDESZ-KDNP, DK, Jobbik, Mi Hazánk, Momentum, MSZP. Legutóbb a Jobbik és az MSZP is 15 százalék fölötti eredményt tudott felmutatni, ez 3-3 helyet jelentett nekik. (Az már a napi politika játéka volt, hogy az MSZP-frakcióból kilépett a szigetvári polgármester, Vass Péter, míg a DK-s Sütő László egy közösségi oldalon tett megjegyzés miatt került konfliktusba pártjával, így ők függetlenként politizáltak.) A FIDESZ-KDNP közel 50 százalékos eredménye 11 helyet és magabiztos többséget jelentett.

Az erőviszonyokban nagy valószínűséggel nem sok változás lesz a FIDESZ-KDNP kárára, annál inkább megszenvedheti ezt a Jobbik a Mi Hazánk kiválásával és az MSZP a DK és a Momentum baranyai megerősödésével.

Az újonnan megerősödő szervezetek – Mi Hazánk, Momentum, DK – listáján a politikában alig ismert, vagy csak most belépő nevek vannak, és a Jobbik is elvesztette ismert arcait. Érdekes kicsit a számokra is rátérni, a 18 fős közgyűléshez a FIDESZ-KDNP 54 fős listát adott le, a Momentum csak nyolcfőset, egyedül a DK volt az, amelyik pont 18 nevet tüntetett fel, a többiek ennél kevesebbet.

Ha már lista és nevek. A FIDESZ-KDNP-ét a pécsi alpolgármester, Őri László vezeti a mohácsi polgármester, Szekó József, a komlói városvezető, Polics József és az eddigi közgyűlési alelnök, Fazekas Róbert előtt. A lista legvégén Csizi Péter, Hoppál Péter, Hargitai János és Nagy Csaba nevével találkozhatunk, az utóbbi három azért meglepő, mert ők országgyűlési képviselőként nem ülhetnek be önkormányzati testületbe.

Az MSZP listáját Szakács László vezeti, a tavalyi országgyűlési választás után szinte légüres térben mozgó politikusnak ez egy remek visszatérési alkalom, mint ahogy Gonda Tibor egykori pécsi alpolgármesternek is, aki az utóbbi években látványosan visszahúzódott a politikai porondról.

M. Z.