Csúcstechnológiás eszközökkel javíthatják a gerincvelő sérültek életkörülményeit Pécsett

2019.12.10.

Az egészségügyi technológia élvonalába tartozó exoskeletonokkal végez nemzetközi szinten rele-váns kutatást a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának és Biomedical Engineering Projektjének kutatócsoportja.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel (OORI, Budapest) közösen folytatott munka célja a súlyos gerincsérültek életkörülményeinek javítása, és az exoskeletonok hosszú távú egészségügyi hatásainak összehasonlító vizsgálata.

2019 eleje óta folyik Pécsett a ReWalk cég két úgynevezett hatodik generációs exoskeletonjának tesztelése a PTE Idegsebészeti Klinikája és a 3D Központ Biomedical Engineering Projektjének köz-reműködésében. A kutatócsoportba tartozó ápolók, gyógytornászok, mérnökök és orvosok a sú-lyos mozgáskorlátozottak számára a mozgás élményét újra elhozó berendezések hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálják.

Az emberi állóképességet, fizikai erőt és mobilitást javító önmozgó külső testvázakat, azaz exoske-letonokat régóta használják már az iparban, és a technológia fejlődésének köszönhetően újabb és újabb területeken, például az egészségügyben is megjelentek az elmúlt évek során. A pécsi kutatók által egy európai uniós pályázat révén beszerzett, az exoskeleton technológia élvonalát képviselő ReWalk gyártmányú eszközök sík talajon akár napi 10 kilométert is képesek megtenni, megfelelő gyakorlással használhatóak a lépcsőn való fel- és lemenésre is, emellett pedig több órát üzemelnek egy feltöltéssel. A berendezések a súlyos, az orvostudomány jelenlegi állása szerint járni többé nem képes harántbénult gerincvelő sérültek számára is újra biztosítják az önálló helyváltoztatás él-ményét. Mindennek a nyilvánvaló gyakorlati előnyökön felül komoly egészségügyi hozadéka is van, hiszen a függőleges testhelyzet lényegesen jótékonyabb hatást gyakorol a szervezetre, mint a ke-rekesszékben ülés. Így a PTE és az OORI kutatócsapatának reményei szerint tartós életminőség ja-vulás érhető el a segítségükkel – azzal együtt is, hogy e csúcstechnológiás gépek áruk miatt egyelő-re sajnos nem elérhetőek a közfinanszírozott egyéni ellátásban, és elsősorban tréning céljára hasz-nálhatók.

– Az immobilizáció és a kerekesszékbe kényszerülés okozta komplikációk súlyos egészségügyi kö-vetkezményekkel járhatnak a mozgásképesség elvesztésén túl, legyen szó akár a felfekvésekről, az elhízásról, az izomsorvadásról és az ízületek elmerevedéséről. Mindez hosszabb távon a többnyire fiatal sérültek esetében már korán jelentkező érrendszeri betegségekhez, csontritkuláshoz, cukor-betegséghez és lelki problémákhoz vezethet. Olyan népbetegségekről van szó, amelyek kapcsán a súlyos mozgássérültek különösen sebezhetőek, és ezen a ponton lehet kulcsfontosságú az exoske-letonok használata, hiszen már azáltal nagyban lehet javítani a gerincvelő sérültek általános egész-ségügyi állapotát, ha bizonyos időtartamot állva és mozgásban tölthetnek ezen berendezések se-gítségével – mondja dr. Tóth Luca, az idegsebészeti klinika PhD hallgatója, egyben a kutatás egyik vezetője.

A pécsi kutatók célja egy olyan fenntartó terápia kialakítása, amelyben hosszú, többéves időtávon dolgoznak együtt a gerincvelő sérültekkel, és ennek révén fel lehet mérni, hogy mekkora időtarta-mú és milyen gyakoriságú foglalkozások járnak tartós egészségügyi előnyökkel. A kutatás jelentő-ségét növeli, hogy az ilyesfajta vizsgálatok világszerte gyerekcipőben járnak még.

– Egy rendkívül új technológiáról van szó, néhány száz ilyen berendezést használnak jelenleg az egész világon, és még arra sincs egységes protokoll, hogy milyen gyakran és milyen intenzitással foglalkozzanak a gerincvelő sérültekkel. Kutatásunk során a mozgásterapeuta kollégákkal együtt-működve egy igen aktív, hetente ötnapos és napi szinten másfél órás terápiát alkalmazunk. Épp az újdonság miatt utánkövetéses vizsgálatok sem igazán ismertek, ami egyrészt kétségkívül megnehe-zíti, másrészt izgalmassá is teszi a munkánkat.

Az elmúlt hónapok során mind a kutatócsapat tagjai, mind az exoskeletonokat először kipróbáló gerincvelő sérült személy intenzív tréningen estek át annak érdekében, hogy a gépeket biztonsá-gosan alkalmazzák, és első jelentős mérföldkőként június közepe óta az alany önállóan képes hasz-nálni a berendezést.

A pécsi kutatócsapat a közelmúltban fontos szakmai partnerrel gazdagodott a gerincvelő sérültek kezelése kapcsán élenjáró OORI révén. A közös munka keretében a rendelkezésre álló két exoske-leton közül az egyiket Pécsett, a másikat pedig Budapesten használják, így a kutatásba több beteg bevonása lehetséges. Az exoskeletonokkal folytatott vizsgálatok mellett folyamatban van egy úgy-nevezett biomechanikai labor kialakítása is az Idegsebészeti Klinikán, és a tervek szerint télen már az ezáltal biztosított, kibővített eszközpark segítségével folyhat tovább a munka.

– A klinikai vizsgálatok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az eszközháttérre és módszertani fejlesz-tésekre is a gyártó és forgalmazó cégekkel közösen – egészíti ki mindezt Dr. Maróti Péter, a Biome-dical Engineering Projekt orvos-szakmai vezetője. – A munkánk során egyrészt a meglévő rendsze-rek méréstechnikai lehetőségeit terjesztjük ki szoros együttműködésben a PTE Műszaki és Infor-matikai Karával, de emellett multidiszciplináris kutatócsoportunk az eszközök mélyebb megismeré-sén keresztül a technológiai fejlesztésekbe is bekapcsolódik. Mindez igen fontos a projekt hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is, hiszen így lehetséges aktív szakmai kapcsolat kiépítése és erősítése a piaci szereplőkkel és más kutató-fejlesztő intézményekkel. Ezen a téren fontos kezdeti lépésnek tartjuk, hogy elnyertük a ReWalk cég hazai Kiválósági Központja címét – emeli ki Maróti Péter.