Ezt olvasta már?

Pécs is csatlakozott az Under 2 klímavédelmi koalícióhoz

Budapest után a 23 magyar vidéki várost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) is csatlakozott az Under 2 klímavédelmi koalícióhoz - közölte Szita Kár...


Csütörtöki migráns hírek - folyamatosan frissítve

Alapjogokért Központ: a magyar állam elsőrendű kötelezettsége állampolgárainak védelme

Az Alapjogokért Központ szerint a magyar állam elsőrendű kötelezettsége állampolgárainak védelme, és a legutóbbi menekültügyi törvénymódosítások összhangban vannak a nemzetközi és uniós előírásokkal. - Pécsi Napilap -


hirdetés

A központ csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutatott: a jelenlegi védelmi- és biztonságpolitikai válsághelyzetben meghaladottá vált az az emberi jogi dogmatizmus és fundamentalizmus, mely az állam rendvédelmi kötelezettsége és a magyar állampolgárok biztonsághoz való joga elé helyezi harmadik országbeli irreguláris migránsok menedékjogát.

A központ ezért mindenekelőtt megköszöni a rendőrségnek, hogy szerdán Röszkénél megvédték az államhatárt és őrködnek a magyar állampolgárok szabadsága és biztonsága felett.

Mint írták, ahogy a magyar rendőrök szerdai, szükséges és arányos fellépése összhangban volt a vonatkozó hazai jogszabályokkal, úgy a legutóbbi menekültügyi törvénymódosítások is összhangban vannak a nemzetközi és uniós előírásokkal. Utóbbiak kifejezett lehetőséget biztosítanak a tagállamoknak a határon történő, tranzitzónában lefolytatható eljárásokra, míg a genfi egyezmény sokat emlegetett 31. cikke kimondja, hogy a részes államok büntetéssel sújthatják azokat a jogellenes határátlépőket, akik nem közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük veszélyben volt - rögzítették.

Hozzátették: a magyar rendőrség szerdai fellépése azért volt szükséges és arányos, mert harmadik országbeli, külföldi állampolgárok tömegzavargás résztvevőiként és felfegyverkezve, többrendbeli bűncselekményt elkövetve kíséreltek meg Magyarország területére jutni. A rendőrség alapvető, alkotmányos feladata az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények megakadályozása, az államhatár rendjének védelme, az alaptörvény szerint pedig Magyarország védelmezi állampolgárait. Ez az állam elsődleges kötelezettsége, ezután lehet csak arról beszélni, hogy kit és milyen feltételek fennállta esetén illethet meg menedékjog - mutatott rá a központ.

 

Fidesz-KDNP EP-delegáció: Magyarország nem kíván frontországgá válni

A Fidesz-KDNP EP-delegációja nyilatkozatban minősítette "ilyen formában" elfogadhatatlannak azt az Európai Parlament (EP) által csütörtökön megszavazott javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint a többi uniós tagállam.

"Bár Magyarország nem zárkózik el a helyzet megoldását szolgáló menekültügyi mechanizmus tárgyalásától, nem kíván frontországgá válni" - olvasható a nyilatkozatban.

A magyar néppárti EP-képviselők szerint az Európai Bizottság a magyar kormánnyal való egyeztetés nélkül tette meg a második "áthelyezési" javaslatot, amely az elsőhöz képest Görögország és Olaszország mellett Magyarországot is látszólag kedvezményezetté tenné.

"Segítség helyett viszont valójában részben Magyarországra hárítaná azt a feladatot, amelyet Görögországnak kell ellátnia, mint első belépési ország" - érvelt a delegáció, hozzátéve: sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem érdeke, hogy úgynevezett EU-s hot spot jöjjön létre Magyarországon, ahol a menekültkérelmek befogadása, feldolgozása, valamint a szétosztása történne a különböző tagállamok felé.

A nyilatkozat szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény indítványa a jelen formájában "azt is bizonyítja, hogy a Bizottság nincs tisztában a mai magyarországi helyzettel, hiszen Magyarországon jelenleg nem is tartózkodik 54 000 menedékkérő, akit hazánkból át kellene helyezni". A Fidesz-KDNP képviselői hangsúlyozták: Magyarország nem zárta le határait a menekültek előtt, hanem a zöldhatárt zárta le, hogy biztosíthassa a valódi menekültek uniós szabályoknak megfelelő regisztrálását.

 

Kormányszóvivő: előre megfontolt támadás érte Magyarországot

Előre megfontolt, tudatos támadás érte szerdán a röszkei közúti átkelőnél Magyarországot és a határt védő magyar rendőrséget - jelentette ki a kormányszóvivő csütörtökön Szegeden.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, olyan brutális támadás történt, amelyre nincsen semmilyen mentség. A kormányszóvivő hazugságnak minősítette, hogy félreértés miatt alakult ki a konfliktus, és cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a zavargás előtt átengedtek néhány migránst magyar területre.

Hangsúlyozta, a rendőrség arányos választ adott a felfegyverzett migránsok támadására, és nem lépte át a szükséges határokat. A szolgálatot teljesítő rendőrök példásan helytálltak, törvényesen és szakszerűen látták el feladatukat.

Magyarország határozott és elszánt a magyar és uniós határok megvédésére, és nyitott minden előremutató javaslat támogatására - fejtette ki a kormányszóvivő, hozzátéve az unió döntés-előkészítése lassú és tétova.

Kovács Zoltán rámutatott, az unió külső határát elsősorban Görögországban kellene megvédeni, és erre Magyarország emberi és pénzügyi erőforrásokat is kész átcsoportosítani.

Magyarország csak idén több mint 200 millió eurót fordított a határ védelmének megerősítésére, miközben az unió csupán 7 milliót adott erre célra - hangzott el.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a röszkei zavargás miatt 22 emberrel szemben folyik büntetőeljárás határzár tiltott átlépésének gyanújával, és a rendőrség vizsgálja a bűncselekmény minősített esete megvalósult-e.

Ezzel kapcsolatban a kormányszóvivő megjegyezte, a rendőrség azonosított egy hangadót, a támadás egyik szervezőjét, egy szíriai férfit. Esetében a történtek miatt vizsgálják, megállapítható-e a terrorcselekmény gyanúja.

A főtanácsadó közölte, a támadás során húsz rendőr sérült meg, ketten súlyosan, hárman ugyan könnyebben, de ők is kórházba kerültek. Az öt rendőr csütörtökön is kórházi ellátásra szorult.

Bakondi György tájékoztatása szerint, a keddtől hatályba lépett intézkedések következtében nagy arányban csökkent a határsértők száma. Hétfőn 9380 migránssal szemben intézkedtek, kedden ez a szám 367, szerdán 277 volt, csütörtök délelőtt 95 határsértőt fogtak el, közülük 69-et Csongrád megyében.

Határozatlan ideig az utazók nem használhatják a röszkei autópálya-, illetve a közúti átkelőt, valamint az ásotthalmi határátkelőhelyet. Magyarország az elkövetkező napokban a szerb hatóságokkal erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az átkelőket újranyissák, amint ezt a biztonsági helyzet lehetővé teszi.

 

A horvát kormány válságtörzset állít fel

Válságtörzset hoz létre a horvát kormány csütörtöki ülésén a menekülthelyzet kezelésére - jelentette a horvát sajtó.

A válságtörzs feladata az lesz, hogy koordinálja azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a tevékenységét, amelyek a migránsok humanitárius ellátásával foglalkoznak - áll a kormány közleményében. A válságstábot Ranko Ostojic belügyminiszter irányítja.

Eközben a parlamentben ellenzéki képviselők keményen bírálják a kormányt a migránsválság miatt. Damir Kajin, az Isztriai Demokraták (ID) képviselője például azt a kérdést tette fel, hogy meddig kívánja még Horvátország demonstrálni Európának, hogy mennyire emberséges. Szerinte a kormány felelőtlenül viselkedik, és nem számol a következményekkel.

Kolinda Grabar-Kitarovic államfő a sajtónak nyilatkozva kijelentette, nem jó, hogy ennyi migráns érkezik az országba és az sem jó, hogy a kukoricáson keresztül próbálnak meg illegálisan bejutni. "Nem vagyok elégedett azzal, amit látok, sokkal jobban kell védeni a határokat, és arra hívom fel a bevándorlókat, hogy a legális határátkelőhelyeket használják" - mondta.

A migránsok egy részét a horvátok kérésére még szerda éjszaka Zombor felé, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) közötti határátkelőre irányították a szerb hatóságok. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik. A migránsokat innen az Eszék melletti Csepénybe (Cepinj) viszik, ahol egy elmegyógyintézetet alakítottak át a fogadásukra, és a helyi sajtó szerint sátrakat is felállítottak az udvaron. A migránsok gyalog kelnek át a hídon Bezdánból Kiskőszegre, majd onnan buszokkal szállítják tovább őket. Sajtóértesülések szerint 600 migránst várnak Csepénybe csütörtökön.

A legtöbb híradás és újságcikk úgy kezdődik, hogy "a magyarokkal ellentétben Horvátország megmutatta, mennyire emberséges". Közben a migránsok számának növekedésével egyre több olyan kép is napvilágot látott, amelyen több ezer ember tölti a szabadban az éjszakát a vasúti sínek mellett. Továbbá a vöröskereszt, valamint más karitatív szervezetek is felhívták a kormány és a lakosság figyelmét arra, hogy kifogytak a tartalékokból, és próbáljanak meg utánpótlást biztosítani.

Csütörtök reggel nyolc óráig közel 6000 migráns lépett be Horvátországba. Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.

A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden határzárat léptettek életbe.

 

ÖBB: péntektől visszaáll a vonatközlekedés Ausztria és Magyarország között

Péntektől visszaáll a vonatközlekedés Ausztria és Magyarország között - közölte az osztrák vasúttársaság (ÖBB) csütörtökön. Túlterheltségre hivatkozva az ÖBB szeptember 10-én függesztette fel a két ország közötti vasúti járatokat.

Péntektől újra menetrend szerint közlekednek a Bécs és Budapest közötti Railjet, Eurocity és éjszakai vonatok, továbbá a határon átkelő regionális járatok. A járatok újraindulásáig a Bruck an der Leitha és Zurány (Zurndorf) településekről ingázók és az innen közlekedő iskolások utaztatását pótlóbuszokkal oldják meg.

A vasúttársaság közlése szerint már zajlanak az újraindulás logisztikai és technikai előkészületei zajlanak.

A miklóshalmai (Nickelsdorf) és a hegyeshalmi állomásokra nem közlekednek helyettesítő járatok. Nezsider (Neusiedl am See) és Köpcsény (Kittsee) településekről Bécs irányába továbbra sincs fennakadás a vonatközlekedésben.

Szerdán Salzburg és Németország között is felfüggesztették a vonatközeledést, Bécsből egyelőre csak Salzburgig lehet utazni, az előre megvásárolt jegyek visszaválthatók. A salzburgi pályaudvaron szerdán késő délután 1600 menekült tartózkodott.

A bécsi rendőrségi szóvivő szerint napok óta nem volt ilyen nyugodt a helyzet a bécsi pályaudvarokon, mint szerdán. A Westbahnhofon csaknem ezer, a Hauptbahnhofon 700 migráns volt. Szerda délutánig 40 menekültkérelmet nyújtottak be az osztrák fővárosban. A bécsi pályaudvarokon 200 rendőr teljesített szolgálatot.

 

Migránstáborokat számoltak fel Párizsban

A párizsi önkormányzat szociális szervei a rendőrség segítségével csütörtök hajnalban felszámoltak két sátortábort, ahol több mint ötszáz migráns táborozott.

A Párizs délkeleti részén található Austerlitz pályaudvar előtti rakparton mintegy négyszázan sátoroztak, a főváros északi részén található, XVIII. kerületi polgármesteri hivatal előtti téren pedig körülbelül 150-en.

A táborhelyek kiürítése nyugodtan zajlott. A fővárosi önkormányzat szerint minden migránsnak ajánlottak átmeneti szállást legalább egy hónapra, a menekültközpontokba buszokkal szállították az embereket.

A bíróság múlt pénteken adott engedélyt az önkormányzatnak az Austerlitz pályaudvarnál kialakult illegális táborhely megszüntetésére, ahol legalább kétszáz sátort állítottak fel. Anne Hidalgo szocialista főpolgármester aznap bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat mindegyik migránsnak biztosít átmeneti szállást.

A média figyelme az elmúlt napokban elsősorban azoknak a szíriai és iraki menekülteknek az elhelyezésére és integrációjára összpontosult, akiket Németországból vett át Franciaország, miután Francois Hollande államfő ígéretet tett arra, hogy az ország két év alatt befogad 24 ezer menekültet a mostani migránshullámból, és közülük ezer embert azonnal áttelepít a németországi erőfeszítések enyhítésére. A köztársasági elnök látogatást is tett az első érkezőket befogadó központokban.

A segélyszervezetek eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy már jelenleg is több ezer menedékkérő várakozik elfogadhatatlan körülmények között arra, hogy a kérelmét elbírálják, s az ő helyzetüket is rendezni kellene.

Június elején a párizsi La Chapelle metrómegállónál számoltak fel a hatóságok a járványveszély miatt egy sátortábort, amelyben mintegy négyszáz ember élt víz- és áramellátás nélkül a város közepén.

 

A román liberálisok a feszültség csökkentését szorgalmazzák a román-magyar viszonyban

A román-magyar kapcsolatokban tapasztalható feszültség csökkentését szorgalmazza a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely szerint a diplomáciai feszültség fenntartása mélyíti az Európai Uniót érintő válságot.

A párt csütörtöki közleményében Ionut Stroe szóvivő közölte: a PNL meglepetéssel vette tudomásul a diplomáciai nézeteltérést olyan körülmények között, hogy a magyar kormány nem mond le az elhamarkodott, rossz és Európa-ellenes döntéséről, a kerítésépítésről, a román hatóságok pedig politikusi állásfoglalásokra szorítkoznak, sértegetnek és fenyegetnek, ahelyett, hogy európai módon tárgyalnának.

A szóvivő szerint a menekültválság jellege "drámai, humanitárius és bonyolult", amellyel az egész európai közösség szembesül, ezért a kérdést nem egyéni döntésekkel kell kezelni.

"Kérjük a román és a magyar hatóságoktól, ne ássák ki a történelmi gőgöt, hanem dolgozzanak együtt az európai megoldás megtalálásában" - olvasható a közleményben.

Stroe szerint a legutóbbi fejlemények azt jelzik, hogy figyelmen kívül hagyják az európai szellemiséget és azokat az értékeket, amelyekhez Románia is csatlakozott, mint például az egyetemes emberi értékek, a szabad mozgáshoz való jog, a menekültek jogai. A válság valódi tétjét - véli a liberálisok szóvivője - az emberek képezik, nem az önelszigetelő kerítések vagy a politikusi érdekek.

Stroe szerint egységes döntésre van szükség az Európai Tanács szintjén a méltányosan elosztandó menekültek létszámáról, de ennél még fontosabb, hogy a befogadó országok miként cselekszenek majd a menekültek integrálása érdekében.

A liberálisok szerint további uniós alapokra lesz szüksége Romániának és azoknak az országoknak, amelyek menekülteket fogadnak be, hogy ez utóbbiak hozzáférhessenek egészségügyi, oktatási szolgáltatásokhoz. A liberálisok szerint a menekültek később munkavállalási engedélyt kellene hogy kapjanak, és szabadon mozoghatnának majd az EU-ban.

 

Több százan indultak el Horvátország felé a szerb-magyar határról

Több százan indultak el csütörtökön délelőtt buszokkal és taxikkal a régi horgos-röszkei határátkelőtől Horvátország felé.

Körülbelül egy tucat autóbusz, és legalább kétszer ennyi taxi indult el a szerb-horvát határhoz közeli Sid, Zombor és Bezdán felé. A becslések szerint jelenleg körülbelül 1500-an lehetnek a Röszke 1 és Röszke 2 határátkelőnél, illetve az azok közötti füves területen. A korábbi napokban a háromezret is elérte az itt tartózkodó migránsok száma.

Még mindig sokan vannak azonban olyanok, akik azt mondják, kitartanak, kivárnak, remélik, hogy mégis megnyílik a határ. Néhány tucatnyian időnként ülősztrájkot hirdetnek a két határkapu előtt, csendesen tiltakoznak a határzár ellen.

 

Kevesebb migráns Horgosnál, ülősztrájk

Jelentősen csökkent a migránsok száma az 5-ös úton található röszke-horgosi határátkelő (Röszke 2) szerbiai oldalán - tapasztalta az MTI helyszínen lévő tudósítója csütörtök délelőtt. Bevándorlók egy csoportja ülősztrájkba kezdett a határátkelő közelében.

A határátkelőtől a migránsok buszokkal indulnak Szerbia belseje, illetve a horvát határ felé, és taxik hosszú sora vár arra, hogy továbbszállítsa őket; sokan gyalog indultak el vissza a határtól.

Időközben a magyar hatóságok az autópálya lezárására is használt gördülő vasakadályokkal pótolták azt a kaput, amelyet szerdán délután Szerbia felől rövid időre bedöntöttek a migránsok azzal a szándékkal, hogy áttörjenek Magyarországra. A kapu elé egy gyorstelepítésű drótakadályt is felhúztak a magyar hatóságok.

Csütörtökön délelőtt ülősztrájkba kezdett a migránsok egy része a határátkelő bejáratánál. Az emberek azt skandálták angolul, hogy "köszönjük, Szerbia", illetve olyan angol feliratokat tartottak a magasba, mint "békét akarunk", "nyissátok ki a kapukat, segítséget várnak tőletek az emberek és a gyerekek", "hol van Európa?", "hol vannak az emberi jogok", "engedjetek utamra".

Ugyanakkor a magyar hatóságok által autópálya mellett kialakított úgynevezett áteresztési pontnál, ahol a hivatalos menedékkérelmet be lehet adni, mindössze egyetlen migráns várakozott belépésre várva csütörtökön délelőtt nem sokkal 11 óra után.

Eközben több ezer ember táborozik a régi határátkelő és az autópálya közötti területen, és sátrak borítják a sztráda betoncsíkját is.

 

DK: Orbán Viktor mindenkit provokál

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök menekültpolitikájával mindenkit provokál, a magyar emberek mellett a szomszédos és más európai partnerországokat, valamint a nemzetközi közvéleményt is.

Vadai Ágnes, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány szándékosan nem akarja megoldani ezt a problémát.

Szerinte például a kabinet szerdán szándékosan provokálta ki a Röszkén történt erőszakot, annak bemutatására, hogy a Nyugat rossz úton jár liberális hozzáállásával.

Vadai Ágnes hangsúlyozta, további kerítésépítés és diplomáciai konfliktusok helyezett kormányzati hátraarcra, továbbá közös európai és magyar megoldás kialakítására van szükség a menekültkérelmek feldolgozásának felgyorsítására. Ennek érdekében pedig Magyarországnak segítséget kellene kérnie az ENSZ menekültügyi főbiztosságától és az EU-tól is - tette hozzá.

 

Szijjártó javaslatokat tett az uniós biztosnak a válság megoldására

AZ EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter - a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal közösen tartott - sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre egy európai erőt a görög határok megvédésére. Ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna.

Hozzátette, a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér, ezért az uniónak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és ott új táborokat is létrehozhatna, ha kell. Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert ekkor van értelme - hangoztatta Szijjártó Péter. Ha EU-n kívül nem találnak megoldást, egyáltalán nem lesz megoldás a válságra - mondta.

A külügyminiszter szerint a közös menekültügyi rendszer nem volt felkészülve - bár nem is lehetett - a népvándorlásra, arra, hogy egyszerre érkeznek menekültek és gazdasági bevándorlók, köztük olyanok, akik elutasítják a nemzetközi jogszabályokat és az együttműködést.

Úgy látja, elhúzódó válságról van szó, amelynek kimeríthetetlen tartalékai vannak, emberek több tízmilliós nagyságrendjéről van szó.

Szijjártó Péter kitért a Magyarország déli határánál szerdán történtekre adott nemzetközi reakciókra is. "Bizarr és megdöbbentő", ahogy a nemzetközi politikai élet és a nemzetközi média egyes szereplői interpretálták az eseményeket, ahogy a nemzetközi politika egyes megbecsült szereplői azok oldalára álltak, akik órákon át dobálták a rendőröket kövekkel és betondarabokkal - fogalmazott. Akik így nyilatkoztak, azok biztatást adnak ezeknek az embereknek, és felelősséggel tartoznak, ha megismétlődnek ezek az események - jelentette ki. Hozzáfűzte: felelőtlen nyilatkozatok vezettek az EU legsúlyosabb kihívásához is, amellyel most szembenézünk.

A miniszter kiemelte: bármilyen kritika érje is az országot, Magyarország ilyen agresszív embereket a területére sosem enged be, még átutazni sem. Magyarország megvédi a határait, bármilyen felháborító reakciókat kapjon bárkitől a nemzetközi politikai életben - közölte.

Dimitrisz Avramopulosz arra kérte Magyarországot, folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni.

Az uniós biztos megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint "Magyarország nincs egyedül". Hangsúlyozta a szolidaritás jelentőségét, amely - mint mondta - az EU alapelve.

Nehéz időket él át minden európai ország, és az nem jelent megoldást, ha a probléma egyik országból a másikba tevődik át - fogalmazott. Hozzátette: ezek az idők próbára teszik az uniót, és a tagállamokon múlik, hogy együtt találjanak megoldást.

Megjegyezte: nem mindig értenek egyet a Magyarország által alkalmazott módszerekkel, a "falak" ideiglenes megoldást jelentenek, mert azt a célt szolgálják, hogy más irányba tereljék a bevándorlók áramlatát. Nincs olyan fal, amelyen ne lehetne átmászni, és nincs olyan tenger, amelyen ne lehetne átkelni, ha az ember erőszakkal néz szembe - fogalmazott. Azt mondta, akinek szüksége van rá, annak nemzetközi védelmet kell nyújtani, ez keresztényi kötelesség is.

Pintér Sándor azt hangsúlyozta: Magyarország kész az együttműködésre, és erre a kihívásra csak közös európai válasz adható. A belügyminiszter egyértelműnek nevezte, hogy egy ország nem tud megbirkózni ezzel a problémával, megfelelő utat, közös megoldást kell találni.

Kitért arra, hogy vannak nagyon sokan, akik menekültként érkeznek, mert hazájukban fegyveres harcok vannak és az életüket kockáztatják. Ugyanakkor sok problémát okoz, hogy ezekhez az emberekhez, a menekültstátusukat kihasználva nagyon sokan illegális migránsként, gazdasági menekültként csatlakoznak - mondta.

A belügyminiszter megköszönte az Európai Unió támogatását, majd hozzátette: Magyarország a külső határok védelmére és a menekültek ellátására több mint 200 millió eurónyi összeget fordított.

Hangsúlyozta: az uniós külső határokat Magyarország szeretné megvédeni annak érdekében, hogy a belső határok - és ezáltal a közösség egyik legnagyobb vívmánya, az utazás szabadsága - megmaradhassanak.

Dimitrisz Avramopulosz a sajtótájékoztató után látogatást tesz a bicskei befogadóállomáson Pintér Sándor belügyminiszterrel és Végh Zsuzsannával, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójával együtt.

 

Az LMP európai szintű megoldást szorgalmaz

Az LMP a menekültválság kezelésére egységes európai megoldást szorgalmaz, amelynek része a közös tranzitállomások kialakítása, a biztonságos országok körének meghatározása, kapcsolatfelvétel a tranzitútvonalak országaival és a kitoloncolási egyezmények újratárgyalása velük.

Gál József, a párt szóvivője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján bírálta a kérdés tagállami szintű kezelését. Úgy ítélte meg: Magyarország a szeptember 15-én életbe lépett intézkedésekkel nem megoldotta, hanem a szőnyeg alá söpörte a menekültkérdést, és ha minden tagállam hasonló megoldásokat vezet be, az útvonal ismét felénk terelődik.

Az LMP elnökségi tagja szerint a problémák súlyosbodását csak egységes uniós fellépéssel lehet elkerülni, ehhez pedig forrást kell biztosítani. A politikus azonnali kapcsolatfelvételt sürgetett a pakisztáni és a bangladesi kormánnyal, és azt mondta: a NATO-nak kellene védenie a török, a libanoni és a jordániai menekülttáborokat.

Az LMP több segítséget vár Törökország számára az uniótól és Észak-Amerikától - tette hozzá -, és ismételten szorgalmazta az uniós menekültügyi rendszer egységesítésének szükségességét. Szerinte biztosítani kell azt is, hogy a tagállamok ne földrajzi elhelyezkedésüknek, hanem gazdasági erejüknek megfelelően vegyék ki a részüket a probléma kezeléséből, de ugyancsak rámutatott az Egyesült Államok és Kanada felelősségére is.

Az LMP szerint az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak közös nemzetközi fejlesztési stratégiát kellene kidolgoznia a kiinduló országok célzott támogatására.

 

Horst Seehofer: nem kellene démonizálni Orbán Viktort

Nem kellene démonizálni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt - jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy csütörtöki lapinterjúban.

A Donaukurier című bajor lapban - amely szerint Horst Seehofer szeptember 23-án találkozik Orbán Viktorral - a tartományi miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a magyar kormányfő inkább a probléma vagy a megoldás része-e, azt mondta: ítélkezni a távolból mindig könnyű, de "én beszélni akarok vele".

Orbán Viktor "biztosított arról, hogy szeretné ismét érvényre juttatni az európai jog betartását" - tette hozzá.

Ragaszkodni kell a dublini előírásokhoz, amelyek szerint a menekültügyi eljárást abban a tagországban kell lefolytatni, amelyben a menedékkérő belépett az Európai Unió területére - fejtette ki.

Felvetette: "mi lenne, ha Magyarország nem biztosítaná az EU külső határait?"

Arra a kérdésre, vajon Orbán Viktor makulátlan demokrata-e, Horst Seehofer - aki egyben a szövetségi szinten a szociáldemokratákkal (SPD) nagykoalícióban kormányzó CDU/CSU pártszövetség kisebbik pártja, a CSU elnöke is - aláhúzta: "nem démonizálnunk kellene Orbán Viktort, hanem beszélni kell vele".

A magyar emberek többször megválasztották, országa pedig az EU tagja. "Nem minden helyes, amit mond, de helytelen lenne általánosító előítéletekkel nekiesni" - mondta Horst Seehofer.

Hozzáfűzte: Orbán Viktor "kommunisták és diktátorok ellen harcolt, amikor nálunk egyesek még kényelmesen üldögéltek a karosszékben".

Horst Seehofer a Der Spiegel című német hírmagazin legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában jelezte, hogy meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának következő tanácskozására.

A képviselőcsoport következő tanácskozását szeptember 22-től 24-ig tartják a párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány Bad Staffelsteinban működő oktatási központjában, az egykori benedekrendi Banz Kolostorban (Kloster Banz).

 

Olaszország elhalasztotta a hot spotok megnyitását

Elmaradt az első olaszországi regisztrációs pont (hot spot) megnyitása, amely csütörtökön a dél-olaszországi Lampedusa szigetén kezdte volna meg működését.

Angelino Alfano olasz belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy minden készen áll az európai menekültkérelmet benyújtó illegális bevándorlók regisztrációját szolgáló pont megnyitására, de a lampedusai hot spot csak azután kezd el dolgozni, hogy uniós döntés születik a migráció kezeléséről.

A római kormány képviselője korábban az EU-n belüli kvótarendszer elindításához kötötte az olaszországi regisztrációs pontok megnyitását. Hírügynökségi jelentések szerint azonban az Európai Bizottság elállhat azon tervétől, hogy kötelező kvóták alapján osszanak szét 120 ezer menekültet az Európai Unió országaiban.

Németország és Franciaország többször szorgalmazta az olaszországi hot spotok minél előbbi megnyitását. Itália déli térségében, ahová a bevándorlók többsége érkezik, több regisztrációs pontot nyithatnának meg: Lampedusa mellett a szicíliai Pozzalóban, Trapaniban, Augustában, valamint a pugliai Tarantóban. Regisztrációs pont lehet a szintén szicíliai Mineóban működő befogadóállomás is. Szicília az Olaszországba érkező bevándorlók 21 százalékát látja el.

A kvótarendszer mintegy 40 ezer fővel csökkentené az olasz befogadóállomások leterheltségét. Az olasz kormány kizárólag eritreai és szíriai bevándorlókat helyezne át a többi európai államba. Először azonban regisztrálnia kell őket, amit eddig az országba érkezett bevándorlók többsége megtagadott.

Az olaszországi befogadóállomásokon csaknem százezer ember van. Augusztus végéig idén már több mint 114 ezer illegális bevándorló érkezett Itáliába, míg tavaly egész évben 170 ezer.

 

Hat év börtönre ítéltek egy olasz embercsempészt

Gyorsított eljárásban hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy olasz embercsempészt Budapesten - közölte a fővárosi főügyész csütörtökön az MTI-vel.

Ibolya Tibor tájékoztatása szerint az olasz állampolgárságú férfi néhány héttel ezelőtt kilenc szír állampolgárt fejenként ötszáz euróért próbált Ausztrián keresztül Németországba csempészni. Volt egy bűntársa, az ő kiléte azonban még ismeretlen.

A szíreknek a fuvart szervező férfiről és a fuvart ténylegesen teljesítő vádlottról már konkrét információik voltak, amikor Budapestre érkeztek. A sofőrt és utasait nem sokkal az indulás után a XIV. kerületben fogták el a rendőrök.

Az olasz férfit két rendbeli vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntette miatt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség bíróság elé állította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hat évre kiutasította Magyarországról, továbbá elkobozta a bűncselekmény elkövetéséhez használt gépkocsit, GPS-készüléket és a külföldiektől átvett mintegy ötezer eurót.

Az ítélet még nem jogerős, a másodfokú eljárás befejezését a vádlott előzetes letartóztatásban várja.

 

Egyre több busz és taxi indul Horgosról a horvát határ felé

Csütörtök reggel négy autóbusz indult a horgos-röszkei határátkelőhelyről a horvát határ felé, ezenkívül az átkelőnél egyre több taxis is várakozik - tapasztalta az MTI tudósítója.

A taxisok azt mondják, oda szállítják a migránsokat, ahová csak akarják, akár Horvátország határáig is. A jelek szerint lesz is munkájuk, egyre több migráns csomagol, és dönt úgy, hogy máshol próbál szerencsét.

Mindkét horgos-röszkei határátkelőhelyen nyugodt a helyzet, az M5-ös autópályán lévő határkapu előtt mintegy húsz férfi ült le, nem nyilatkoznak az újságíróknak. Sokan tanácstalanul várakoznak sátraik előtt, nem tudják, merre induljanak.

A két határátkelő közötti sátortáborban is tanácstalanság tapasztalható, időnként egy-egy férfi elindul a régi horgos-röszkei, úgynevezett Horgos 2 átkelő felé, hogy megnézze, történt-e változás, de a határ továbbra is zárva van, és most már a szerb rendőrök sem engedik a migránsokat a kerítés közelébe.

 

Szakértő: a szíriai konfliktus összes érintettjének egyetértésére van szükség

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának docense szerint a szíriai háború és a migrációs nyomás rendezésében csak rövid távú, ráadásul meglehetősen költséges megoldást jelentene a menekültek ott tartása. Kaiser Ferenc, az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorfolyamában azt mondta: a hosszú távú megoldást az jelentené, ha a szíriai konfliktusban valamilyen módon érintett államok között kialakulna valami egyezség, és találnának valakit, aki képes működtetni egy államot.

Az egyetemi docens kifejtette: Szírián belül van egy etnikai és egy vallási alapú polgárháború. Ebben számos vallási frakció, törzs, klán érintett, és mindegyiknek megvan a maga fegyveres szervezete. Ők is igyekeznek területeket, gazdasági érdekeltségeket, például olajmezőket szerezni.

Emellett más országok is érintettek részben tanácsadókkal, részben szövetségesként, illetve aktívan a harcokban, továbbá számos állam a hozzájuk érkező menekültek miatt vált érdekeltté a konfliktus rendezésében. Valamilyen szinten érintett Törökország, Izrael, Libanon, Kína, Ausztrália, az Európai Unió, valamint Oroszország és az Egyesült Államok is - sorolta Kaiser Ferenc.

Azt mondta: Szíriában patthelyzet alakult ki, amelynek jelenlegi "nyertese" az Iszlám Állam.

Az egyetemi docens kitért arra is, hogy az Arab tavasz előtt az Aszad-rezsim működő diktatúra volt. Kiemelte továbbá, hogy a demokrácia ebben a világban nem értelmezhető, legalábbis nem úgy, ahogy nálunk. A szakértő felidézte, hogy a demokrácia építését célzó amerikai koncepció Afganisztánban és Irakban sem szerepelt "túl fényesen".

Az NKE docense úgy véli, rövid távon jelenthet megoldást, ha megpróbálják ott tartani azokat, akik elmenekülnének. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy az is meglehetősen sokba kerül, ha ott helyben hoznak létre menekülttáborokat.

Kaiser Ferenc szerint hosszú távon az jelentené a megoldást, ha Szírián belül véget érnének a harcok. Ehhez viszont valamennyi érintett szereplő egyezségére lenne szükség, továbbá arra, hogy találjanak egy "diktátort", akik képes fenntartani a rendet és felépíteni egy működő államot - mondta.

A szakértőt ahhoz kapcsolódva is kérdezték az M1-en, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett orosz partnerével, Szergej Lavrovval. Az amerikai diplomácia szerint Kerry rámutatott, hogy Damaszkusz Moszkva általi támogatása aláássa a közös célt, a szélsőségesség elleni harcot, "ha egyúttal nem összpontosítunk továbbra is arra, hogy valódi politikai átmenet útján találjuk meg a megoldást a szíriai konfliktusra". Az amerikai diplomácia vezetője megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy egy több mint hatvan országból álló koalícióval harcoljon az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen.

 

Soltész: Magyarország átadja tapasztalatait a szomszédos országoknak

Magyarország összegyűjti a migrációs válsággal kapcsolatos, az elmúlt két és fél hónap során összegyűlt tapasztalatait, és egyebek mellett ezek átadásával segíti Horvátországot és Szlovéniát - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Soltész Miklós a 180 percben közölte: a karitatív szervezetek most is a határon túl segítik a többi érintett országot.

Az államtitkár kitért arra is, Pintér Sándor belügyminiszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megegyezett abban, hogy a határon dolgozó rendőrök és családjuk helytállását Erzsébet-utalványokkal fogják honorálni, hogy a rendkívüli terhelést ki tudják pihenni.

Soltész Miklós az M1-en arról is beszélt: a kormánynak a karitatív szervezetekkel és nagyegyházakkal együtt a helyben segítés lesz a feladata, illetve az, hogy "helybe" juttassák el a támogatást. Ez a támogatás "előbb-utóbb pénzbeli támogatást jelenthet majd, gondolok itt a szíriai, libanoni és iraki keresztényekre" - fogalmazott.

 

A vártnál is több migráns érkezett egy nap alatt Horvátországba

A vártnál is több, összesen öt és fél ezer migráns érkezett Horvátországba csütörtök reggelig - jelentette a horvát sajtó csütörtökön.

Ranko Ostojic belügyminiszter szerdán éjszaka újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg ellenőrzés alatt tartják a határt, de ha nagyobb migránshullám érkezik Szerbiából, akkor teljesen más módszert kell alkalmazniuk. "Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak hot spotokat kell építeni, hogy ott regisztrálják őket, még mielőtt a migránsok Horvátországba jönnének" - mondta.

A migránsok egy részét az éjszaka folyamán már Zombor felé irányították a szerb hatóságok a horvátok kérésére, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) határátkelőre. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik.

Sajtóbeszámolók szerint szerda este még buszokkal szállították az embereket a tovarniki határátkelőről a befogadóállomásokra, éjszaka vonat is indult, amely 800 migránst szállított el. A 24 sata című napilap szerint azonban új vonatok és buszok nem érkeztek a határátkelőre, ahol már több ezren gyűltek össze.

A lap újságírója szerint a helyzet "kezd ahhoz hasonlítani, amit Szerbiában és Magyarországon lehetett látni". A tovarniki vasútállomáson egyetlen mobil WC áll rendelkezésre a migránsoknak, és egyetlen csap van, amelyből ihatnak, és amely előtt folyamatos a sor.

Vesna Pusic külügyminiszter szerdán a késő esti híradóban arról beszélt, hogy Horvátország néhány ezer menekülttel még meg tud birkózni, de több tízezerrel már nem. A műsorvezető kérdésére, mit fog akkor tenni a kormány, ha az illegális határsértők száma folyamatosan nő, azt válaszolta, segítséget kérnek az EU többi országától.

A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden határzárat léptettek életbe.

Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.

 

Három kilométeres kamionsor van a tompai határátkelőnél

Három kilométeresre hízott a kamionsor csütörtök reggelre a tompai szerb-magyar határátkelő magyar oldalán azt követően, hogy a magyar hatóságok a menekültválság miatt lezárták mind a Röszke 1, mind a Röszke 2 határátkelőket - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

A határátkelőről az látszik, hogy Szerbia irányából is hosszú sorban állnak a kamionok és teherautók belépésre várakozva.

Ugyanakkor a személyforgalom zavartalan. Csupán két-három személyautó várakozott ki-, illetve belépésre - látta az MTI tudósítója.

 

Tizenhárom eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt

Tizenhárom újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Szanka Ferenc emlékeztetett, szerdán kilenc ügyben már jogerős ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság, valamennyi vádlottat az ügyészi indítvánnyal egyezően kiutasítva Magyarország területéről.

A 13 vádlott kedden kora este, illetve szerdán dél körül Röszke, valamint Mórahalom külterületén lépte át illegálisan a szerb-magyar határt. A kerítést nem rongálták meg, mert a mások által korábban vágott lyukon keresztül másztak át. Az öt iraki, két pakisztáni, egy afgán és öt szír állampolgárt a rendőrség őrizetbe vette. A bűncselekmények elkövetését valamennyien elismerték. A vádlottak ügyében soron kívül, gyorsított eljárásban dönt a Szegedi Járásbíróság - tudatta a csoportvezető ügyész.

 

Szijjártó: a rendőrség tartja a határt

A rendőrség tartja a határt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című adásában. Szijjártó Péter arra reagált, hogy migránsok szerda délután bedöntötték az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél és megpróbáltak bejutni Magyarországra.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy bevándorlók egy rendkívül agresszív csoportja órákon keresztül háborítatlanul dobálta a magyar rendőröket, akik természetesen felléptek. "Szerintem nincs olyan épeszű magyar ember, aki azt gondolná, hogy ezeket az agresszív embereket Magyarország területére be kéne engedni, akárcsak átutazási céllal is" - fogalmazott.

Megemlítette, tizennégy rendőr megsérült a támadás során.

Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról beszélt, hogy korábban olyan "nem nagyon adódott", hogy két közép-európai ország határán "ilyen brutális fellépést" kíséreljen meg bevándorlók egy csoportja. Ennek a számlájára írják a szerb rendőri bevetések késlekedését - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a magyar-szerb együttműködés "kiváló minőségét meg tudjuk őrizni".

A magyar-román határon, a magyar-szerb román hármashatártól húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről a miniszter elmondta, hogy a korábban említett észszerű hosszúság körülbelül 70 kilométert jelent.

 

Torlódnak az autók a soproni határátlépési pontnál

Mintegy hat kilométeres a torlódás a Sopron-Kelénpatak (Klingenbach) határátlépési pontnál az osztrák rendőrség szúrópróbaszerű ellenőrzése miatt - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya csütörtök reggel az MTI-t.

A torlódás mértéke folyamatosan csökken, miután nem sokkal nyolc óra előtt az osztrák rendőrség felfüggesztette az ellenőrzést - tették hozzá.

Az M1-es autópályán Hegyeshalomnál és a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál folyamatos a haladás.

Az osztrák rendőrség szerda reggel 7 óra óta szúrópróbaszerűen ellenőrzi az Ausztriába belépő autósokat.

 

A szerdai összecsapások után nyugodt volt az éjszaka Horgoson

Nyugodt volt az éjszaka Horgoson, a szerdai heves összecsapások után nem történt újabb incidens.

Késő este és a kora éjszaka migránsok kisebb csoportja tiltakozott és kiabált az M5-ös autópályán fekvő horgos-röszkei határkapunál (Röszke 1), ám később ők is lecsendesedtek.

A Röszke 2 régi átkelőnél - ahol szerdán a migránsok áttörték a kaput - nem támadtak újra a magyar rendőrökre, a szerb rendőrök ugyanis távol tartják a migránsokat a határtól. A Magyar Szó című újvidéki napilap helyszíni tudósítójának beszámolója szerint szerda este egy migráns kiabálni kezdett a sorfalat álló szerb rendőrökkel, és azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát, ha nem sikerül átjutnia a határon.

A Röszke 2-nél történt támadás után Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter megerősítette a rendőri jelenlétet a helyszínen azért, hogy - mint mondta - ne történhessen a szerdaihoz hasonló újabb incidens.

 

ORFK: családokat egyesítettek újra a rendőrök Röszkénél

Olyan külföldi családokat egyesítettek újra a rendőrök szerdán Röszkénél, amelynek tagjai a közúti határátkelőnél veszítették el egymást.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtök reggeli közleménye szerint a magyar-szerb államhatár szerb oldalán "feltorlódott, agresszívvé vált tömeg támadását követően családok veszítették el egymást egy rövid időre a Röszke II. közúti határátkelőhelyen" szerdán.

A három, előzetes orvosi vizsgálaton is átesett családtagot - anyákat, gyermekeiket és egy tizenöt éves fiút - Balogh János, az országos rendőrfőkapitány helyettese kísérte be a röszkei tranzitzónába, ahol találkozott Szerbia szociális miniszterével - írták. A közlemény szerint a vezérőrnagy azt kérte Aleksandar Vulintól, gondoskodjon arról, hogy a három család tagjai visszajussanak hozzátartozóikhoz.

A családjuktól elszakadtak tolmács segítségével elmondták, hogy nem követtek el jogsértést ellenük, és köszönetet mondtak a magyar rendőröknek - áll a közleményben.

 

Szerb kormányfő: átfogó európai megoldásra van szükség

Átfogó európai, az összes uniós és nem EU-tagország által elfogadható megoldásra van szükség a migránsválságban, ellenkező esetben humanitárius és politikai katasztrófával kell szembenézni - jelentette ki Washingtonban helyi idő szerint szerdán Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a Brookings Intézetben tartott előadása során.

"Ma nagyon kellemtelen eseménnyel kellett szembesülnünk a magyarországi határunkon. Nem vádolok senkit, mert a lehető legjobb kapcsolatot kívánjuk megőrizni magyar kollégáinkkal" - mondta a szerb kormányfő, aki a nap folyamán korábban John Kerry amerikai külügyminiszterrel, kedden pedig Joe Biden alelnökkel folytatott megbeszélést.

"Nagyszámú magyar kisebbség él az országunkban, és azt akarjuk, hogy azt érezzék, hogy részét képezik társadalmunknak, ez egy másik oka annak, hogy miért akarunk nagyon jó kapcsolatot fenntartani Magyarországgal" - tette hozzá.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy magyar területről könnygát lőttek át Szerbiába és hogy - mint mondta - magyar rendőrök megverték az RTS szerb állami televízió egy riporternőjét. Reményét fejezte ki, hogy sikerül lenyugtatni a helyzetet és hogy hasonló incidensek nem fognak megismétlődni.

A rendezvényen Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egyebek között arról szólt, hogy a magyar társadalmat is felkavarta a válság, és kitért arra, hogy a migránsokat megrúgó magyar újságírónőt - akire egyébként Aleksandar Vucic is hivatkozott - elbocsátották.

Elmondta, hogy civil szervezetek együttműködnek a kormánnyal a migránsok ellátásában, de hangsúlyozta, hogy "a kormánynak is végeznie kell a dolgát", vagyis teljesítenie kell megállapodásokban foglalt kötelezettségeit. Vagyis meg kell védelmeznie a schengeni határokat és regisztrálnia kell a migránsokat.

"Nemcsak Magyarország érdeke azt biztosítani, hogy megtudjuk, ki lép be a schengeni övezetbe, hanem ez egy olyan felelősség, amelyet az egész kontinens érdekében vállaltunk" - mondta, szintén hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát, és említést téve arról, hogy a migrációs válság ügyében a két ország miniszterelnöke több eszmecserét is folytatott.

A washingtoni magyar misszióvezető hangsúlyozta, hogy a magyar rendőröket, akik nem bántottak senkit, szerb területről megdobálták, amit szerb kollégáik nem akadályoztak meg. Aleksandar Vucic a szerb rendőrök szerepéről szólva azt mondta, hogy azok csillapítani igyekeztek a helyzetet, és kizárta annak lehetőségét, hogy ütlegelni kezdjék a migránsokat.

A szerb kormányfő értetlenségét fejezte ki a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely 30 napos lezárása miatt, amely szerinte nemcsak a két szomszédos ország gazdaságának, hanem másoknak is árt. Mint mondta, hasonló helyzet állhat elő a magyar-román és a magyar-horvát határon is, és sürgette, hogy az EU foglalkozzon a problémával.

Vucic miniszterelnök kijelentette: a magyar partnerei meg tudják erősíteni, hogy a migránsoktól Görögországban "senki sem kérdez semmit", ott nem regisztrálják őket, Macedónián pedig a helyi hatóságok közreműködésével busszal szállítják át őket a szerb határra. Az egyes uniós tagállamokat is túlszárnyaló módon, "nagyon európai módon" eljáró Szerbiában viszont iktatják, ellátják őket és ujjlenyomatot vesznek tőlük - mondta. A szerb kormányfő kijelentette, hogy noha a migránsok nagy része "csak tranzitországnak" tekinti a hazáját, Szerbia kész részt vállalni a menekültek befogadásában.

 

Balog Zoltán: a magyarok nem változtak meg

A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket, és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a "kulturális egyensúly" megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.

Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség. Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.

Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni - mondta a miniszter.

A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan "keményebb" megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat - tette hozzá Balog Zoltán.

Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.

Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy 200 ezer ember "rohanta le" az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott "jelzések" pedig tovább növelték a "káoszt", és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.

A röszkei határátkelőnél szerdán történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: "Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes".

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról - mondta.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.

Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a "mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra", ez pedig nem sikerült.

Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.

Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek - mondta Thomas de Maiziere.

Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.

Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot, és csak az ország közösségén múlik, hogy előnyös lesz-e ez a változás.







0
0
0
0
0

hírek innen, onnan

Egyre kevesebben utaznak vonattal, harmadára csökkent a vasutat használók száma

A jegyeladások a bevételeknek csak körülbelül 18 százalékát adják.

A brit kormány egységesítené az EU-ból és az EU-n kívülről érkezők bevándorlási szabályozását

A brit kormány egységesítené az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők bevándorlási szabályozását a brit...

Megmutatta újszülött kislányát a magyar sztáranyuka

Borzi Vivien kislánya szeptember 24-én látta meg a napvilágot, ami azért is különleges, mert Sarka Katának is ekkor van a születésnapja....

Újabb testkamerák kellenek Kövér házőrségének

Az elmúlt bő másfél évben alaposan felszerelték az Országgyűlési Őrség tagjait. Úgy tűnik, a testkamerák is beváltak, hiszen egy...

5 ütős praktika, ha szeretnéd felhívni magadra a kiszemelted figyelmét

Hidd el, nem olyan nehéz felhívni magadra a pasik figyelmét, viszont nem feltétlen a dekoltázsod az egyetlen megoldás, ha ezt szeretnéd...

A rendőrség végzett az elképesztő nyírbátori lopás ügyével

Robbanással fenyegetett az illegális gáztöltőállomás.

Catherine Zeta-Jones elárulta: Így jött össze Michael Douglas-szel

Elég merész mondat szaladt ki a színész száján.

Nagy öröm érte Hernádi Juditot - Nem számított rá.

Utoljára 1979-ben történt ilyen vele.

Keresztbe tettek a kukorica betakarításának a hidegfrontok

Leállt az időjárás miatt a kukorica aratása, és úgy tűnik, a viharos szél és a csapadék miatt csak napok múlva folytatódhat a munka....

Az ember, aki otthon Spider-Manezett, kinézett az ablakon, majd rájött, hogy a játék túl élethű

Eddig is rajongtunk a PS4-exkluzív Spider-Manért. A rajongásunk ezzel a videóval csak nőtt.

A világ legnépszerűbb gyomirtója árt a méheknek

Károsítja az emésztőrendszerükben élő baktériumokat. A Monsanto szerint nem is.

0

Sport

Sterbik: "Aki akar, az tud is."

A Veszprém négyszeres BL-győztese értékelte a bakonyiak Barcelona elleni teljesítményét.

Rettegnek a franciák Bodó Richárdtól - Közel 120 km/órás lövésekkel sokkolt a szegedi kézilabdázó

Szeged Rettegve ejtik ki Bodó Richárd (25) nevét a francia Nantes kézilabdacsapatának kapusai.

Cristiano Ronaldo edzés után megcsinál 150 fekvőtámaszt, én inkább barbecue-t készítek

Dani Osvaldót sosem a szorgalma és az alázata miatt lehetett szeretni.

Az érdi kézicsapat válaszolt a klubot kritizáló légiós vádjaira

Signaté eredményei egyértelműen azt mutatták, hogy versenysportolásra nem alkalmas.

Jól játszott a MOL Vidi, viszont a rutin hiányzott

Danko Lazovics távozása biztosan kihatott a magyar bajnok teljesítményére. Szpíker Korner Gundel Takács Gáborral.

Székekkel verték a biztonságiakat a szurkolók

A belgiumi Bajnokok Ligája-meccsen fél órát állt a játék a tömegverekedés miatt

Képernyőn a Bayern, a Hertha, az MU, az Atlético Madrid és az Inter - Sportmenü

Folytatódik az innsbrucki országúti kerékpáros világbajnokság.

FIFA-gála: ő lett az év férfi labdarúgója

Hétfőn este Londonban zajlik a FIFA-gála, amelyen az év legjobbjainak járó díjakat osztják ki.

Ilyen tucatgóllal még senki nem nyert Puskás-díjat, mint Szalah

Ez lesz a következménye, ha egy százmilliós ország elkezd szavazni.

Messi madridiakra és CR-re is szavazott, Ronaldónál egy francia nyert

Dzsudzsák Balázs és Marco Rossi szerint is Modric volt az Év játékosa.

Pályán a Hertha, a Bayern és a Manchester United is

Hétközi fordulóval és kupameccsekkel kedveskednek a topcsapatok.

A svájci rendőrök szerint maffiózó a Chelsea tulajdonosa

Pedig Abramovics Svájcban akart letelepedni.

0

Bulvár

Végre leszámol egy tök felesleges dologgal a Lidl

Egy nagyon felesleges dologgal számol le a Lidl, aminek nemcsak a vásárlók örülnek, hanem az anyatermészet is.

Tolvai Reni és Kállay-Saunders András nem titkolózik tovább - Nagy bejelentést tettek

Tolvai Reni és Kállay-Saunders András is szerepel a 2018-as Sztárban Sztárban.

A házaló csalók legújabb ürügye: egyszerű indokkal keresnek fel, hogy kiraboljanak

Egy új eset kapcsán adott tanácsokat a rendőrség a trükkös csalók kivédése érdekében.

Megújult a magyarok kedvenc autója

A 2018-ban 30. születésnapját ünneplő Vitara-sorozat 1988-ban indult útjára a kompakt szabadidő-autó kategória úttörőjeként, és elegáns kialakításával, könnyű manőverezhetőségével, kényelmes vezetési élményével, valamint terepen nyújtott, [...]

Rogán Cecília meghökkentő külsővel jelent meg a nagy nyilvánosság előtt

Rogán Cecília furcsa frizurája sokaknak szemet szúrt.

Több konténernyi pénz tűnt el, oda a GDP 5 százaléka

Libériába még megérkezett a pénzszállítmány, de utána egyre zavarosabb a történet.

Kollányi Zsuzsi megtörte a szülése óta tartó csendet.

Az énekesnő majdnem két hónapja nem adott hírt magáról, most viszont elárult néhány információt a szülése után.

Nehéz helyzetbe került Liptai Claudia és Gesztesi Károly

Vajon tud-e az ember objektív lenni a volt férjével? Most kiderül, hiszen Liptai Claudiának őszintén kell majd véleményt alkotnia Gesztesi Károlyról.

Kitört a botrány: megerőszakolt egy diákot az egyik leggazdagabb üzletember

A férfit korábban elengedték a rendőrök, mert nem tudták bizonyítani tettét.

Beállt a nő a benzinkútra, sírva röhögős bénázás lett belőle

Talán nem ártott volna a kocsiban hagyni a retikült.

12 retró finomság, amikért visszamennénk az időben

Utánanéztünk, és nagy nehezen összeszedtünk pár olyan, főként a 90-es évek elejéről származó nasit, amik után ma is ácsingózunk, de már hiába.

A Coca-Cola túllépett önmagán, elképesztő bejelentést tett

Több mint egy évtizedes környezetvédelmi vállalást jelentett be az óriáscég.

blogmorzsák

„Úgy tűnik, Orbán Viktor most minden­kit félre akar söpörni“

Olyan frontot nyi­tott a kultúrharc­cal, melyen nem ar­at­hat győzelmet: a Fidesz szavazóbá­zisának ugyanis a legalacsonyabb az iskolázottsága.

„Hogyan merészeli egy gyereklány tör­ténetét koncként odavetni a médiának?“

Lassan egy hete hibát hibára halmoz a magyar sajtó jó része, pártállástól függetlenül.

Házassági szerződés? Megőrültél?!!!

Néha annak a következménye, hogy nem írtok szerződést, messze felülmúlhatják képzeletedet.

Ugyanaz az eladó ingatlan különböző árakon miért - Kinek jó ez?

Ingatlanhirdetések, ahol ugyanaz az ingatlan különböző méretekkel, árakkal, címmel vagy négyzetméterárral van hirdetve.

27 tipp, hogy hogyan hordd a blézered idén ősszel

Sokoldalú, trendi és sokkal többet kihozhatsz belőle, mint azt elsőre gondolnád. Íme 27 tipp, hogy hogyan csináld!

A film, ami megdöntötte az emberi hús evés tabuját az amerikai filmekben

Az élőhalottak éjszakája a filmtörténelem hatalmas mérföldkövének bizonyult.

A Palkovics miniszterrel készült interjú elég ijesztő

A kormány nyíltan támadja a kutatás szabadságát.

A Századvég vége a vég kezdete

Újabb felületet tüntet el a kormány, mert az visszatükrözte maffia jellegét.

Mennyire fenyeget téged a stroke?

Egyre fiatalabbaknál jelentkez­nek a végzetes tünetek. De melyek ezek?

„Már más nőt kíván. Húzzak el?“

„Főleg az a természetes hang borított ki, ahogy ezt közölte.“

Merjen főzeléket rak­ni az étlapjára egy komoly ember?

Sárgaborsó, fasírt, pörköltszaft, "Hegyvidék style".

Mire nem figyel a legtöbb lakáskereső?

“Nemcsak a lakásba fogsz beköl­töz­ni, hanem az adott lépcső­ház­ba és lakóközösségbe is! ”

0






0