Ezt olvasta már?

Újra itt a Pécsi Napok - Mintegy 150 programmal!

Köztük a Pannonia Allstars Ska Orchestra és a Mongooz and the Magnet koncertjével várja a közönséget szeptember 20. és 23. között a Pécsi Napok a baranyai megyeszék...


Csütörtöki migráns hírek - folyamatosan frissítve

Szerb külügy: a horvát határon történő események a fasiszta időket idézik

Tiltakozó jegyzéket küldött a szerb külügyminisztérium a belgrádi horvát nagykövetségnek. - Pécsi Napilap -


hirdetés

A jegyzékben elítélte azt, hogy horvát tilalom miatt a szerb állampolgárok, illetve a szerb rendszámú járművek nem léphetik át a határ, a jegyzék az intézkedést a második világháború idején fennálló fasiszta Független Horvát Állam intézkedéseihez hasonlítja.

A belgrádi külügyminisztérium honlapján olvasható leírás szerint a szerb diplomácia úgy fogalmazott: "A Horvát Köztársaság rendvédelmi szerveinek ilyen fajta intézkedéseire - kiemelten a szerb úti okmányokkal rendelkező utasok elválasztására a többi utastól - nem volt példa a civilizált világban. Diszkrimináció szempontjából az intézkedés csak a múltbeli, a fasiszta Független Horvát Állam intézkedéseihez hasonlítható. Horvátország ezzel az intézkedéssel súlyosan sérti az Európai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európa Tanácsnak és más olyan nemzetközi szervezeteknek az alapelveit, amelyeknek tagja."

A tiltakozó jegyzék szerint a szerb kormány azt kéri a horvát szervektől, hogy azonnal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal.

Zágráb hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt az egyetlen még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, miután ez lejárt, Belgrád megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését. Erre válaszul a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be.

A horvát kormány azóta Twitter-üzenetben közölte, hogy Bosznia-Hercegovina és Magyarország felől beléphetnek a Szerbiában regisztrált járművek és a szerb állampolgárok is Horvátországba.

 

Jobbik: Orbán Viktor semmibe veszi az egészségügyet

A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök semmibe veszi az egészségügyet azzal, hogy a szakma követelése ellenére öt éve nem hoz létre saját minisztériumot az ágazatnak, sőt immáron egy hónapja államtitkára sincs a területnek.

Lukács László György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, míg a "kormányfőnek immáron két minisztériuma is van", addig az orvosoknak, ápolóknak és betegeknek egy sem. A politikus szerint Orbán Viktor "időhúzása", valamint az feltételezhető "fideszes belharcok" egyértelműen ártanak az egészségügynek, hiszen amíg nem lehet tudni az új államtitkár személyét, addig kérdés marad például, az új vezető miként csökkentené az intézmények mintegy 40 milliárd forintos adósságát, továbbá miként képzeli el az életpálya-modell bevezetését. Lukács László György erre hivatkozva azt kérte a miniszterelnöktől, hogy minél korábban döntsön az egészségügyi államtitkár személyéről, sőt lehetőleg emelje őt miniszteri rangra, mivel az felgyorsíthatná az ágazat problémáinak megoldását.

 

Nézőpont Intézet: a magyarok döntő többsége ellenzi az illegális bevándorlást

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a megkérdezettek 87 százaléka ellenzi az illegális bevándorlást, a legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. A Heti Válasz megbízásából szeptember 6. és 12. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

A kutatás szerint a magyarok továbbra is befogadóak a ténylegesen háború elől menekülők kapcsán, őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be. Az illegális bevándorlást viszont 87 százalékuk ellenzi, és csak 7 százalék elnéző ezen a téren. Az illegális migrációt a baloldali pártok táborán belül is kétszer annyian ellenzik, mint ahányan nem.

A magyar-szerb határon létesített határzárat a megkérdezettek 55 százaléka támogatta. Közleményében az intézet megjegyezte, hogy a kutatás adatfelvétele még a szeptember 15-ei röszkei atrocitás előtt zajlott.

Az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvóták elutasítottsága egyértelmű: e törekvést a megkérdezetteknek csak 28 százaléka támogatta. A brüsszeli kvótarendszer ugyancsak megosztja az elképzelést leginkább támogató baloldali pártok táborát.

A kutatásból az is kiderült: elsősorban gazdasági okokból és a terrorveszély miatt (32, illetve 29 százalék) félnek az illegális bevándorlást ellenző magyarok, 16 százalékuk első helyen a kulturális és vallási különbségeket, 14 százalékuk pedig az egészségügyi kockázatokat emelte ki.

A megkérdezettek 18 százaléka véli úgy, hogy a Magyarországra érkező illegális határátlépők elsősorban gazdasági bevándorlók, míg további 33 százalék szerint a migránsok inkább gazdasági bevándorlók, bár lehetnek köztük ténylegesen háború elől menekülők is.

A megkérdezettek további 26 százaléka szerint a migránsok ugyan inkább háború elől menekülnek, de e csoport is úgy véli, lehetnek köztük gazdasági bevándorlók is. Csupán 11 százalékban - leginkább a baloldali szimpatizánsok - válaszolták azt, hogy a migránsok elsősorban a háború elől menekülnek.

A megkérdezettek elsősorban az Egyesült Államokat tartják felelősnek a Magyarországon kialakult menekültválságért. Tizenkilenc százalék szerint a válságért az Európai Unió és a vezető nyugat-európai államok, 17 százalék szerint a közel-keleti háborús helyzet, 15 százalék szerint pedig az Iszlám Állam terrorszervezet felelős. A magyar kormányt e kérdésben a teljes népesség mindössze 5 százaléka tartja felelősnek.

 

Merkel: együtt kell működni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a Közel-Kelettel

A menekültválság megoldásához együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a Közel-Kelettel - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag).

Angela Merkel kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a menekültválság "nemzeti, európai és globális" kihívás.

Világszerte csaknem 60 millió ember jutott menekült sorsra, ami önmagában is jelzi, hogy nem csak "német kihívásról" és nem is csak az Európai Unió előtt álló kihívásról van szó - tette hozzá.

A kihívással úgy lehet megbirkózni, ha ehhez "minden régió, minden ország, valamennyi politikai szint és minden intézmény" hozzájárul - mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy kulcsfontosságú az együttműködés Törökországgal, különösen az uniós külső határ védelmében.

A kancellár a csütörtökre virradó éjjel véget ért soron kívüli uniós csúcs után Brüsszelben német sajtójelentések szerint sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a menekültválság egyik fő kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború lezárásához Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is tárgyalni kell.

"Sok szereplővel kell tárgyalni, Aszad is közéjük tartozik" - mondta Angela Merkel.

A berlini vezetés eddigi nyilatkozataiban nem szerepelt az az elem, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség az Aszad-rezsimmel.

Szíriában több mint négy éve tart a polgárháború, a halálos áldozatok száma 250 ezer körül van, az országon belüli menekültek és a Szíriából elmenekült emberek számát szakértők 12 millióra teszik.

A német kancellár a Bundestagban kormányának az uniós csúcson hozott döntésekre és az ENSZ Közgyűlésében az Agenda 2030 nevű - a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot felváltó - programról pénteken kezdődő tárgyalásokra vonatkozó álláspontját ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztására szolgáló állandó rendszert az Európai Unióban.

Aláhúzta: nagyon mély meggyőződése, hogy az EU-ban nem csak eseti jellegű menekültelosztási megoldásokra van szükség, ezért az uniós belügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén hozott döntés csak az első lépés, és "még messze nem tartunk ott, ahová el kell jutnunk".

A kancellár a menekültválság megoldásához szükséges tennivalókat felsorolva elsőként a válságot kiváltó okok kezelését jelölte meg, másodikként pedig az uniós külső határok védelmét. Hozzátette: emberhez méltó körülményeket kell kialakítani menekülttáborokban, fel kell állítani az úgynevezett hot spotokat, fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat és a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését, valamint integrálni kell a valóban védelemre szoruló embereket.

Angela Merkel úgy vélte, nagyban meghatározza az EU további fejlődését, jellegének alakulását, hogy miként kezeli a menekültválságot. Rámutatott, hogy az EU értékek, jogok és felelősségek közössége, és hangsúlyozta, hogy be kell tartani a menekültügyi eljárás és a menekültek elhelyezésének, ellátásának minimális követelményeit.

Ez jelenleg nem biztosított mindenütt - tette hozzá.

A védelemre szoruló, menekültként elismert és várhatóan hosszabb ideig Németországban maradó emberek részéről is jelentős erőfeszítésekre van szükség, törekedniük kell az integrációra, tisztelniük kell az alaptörvényt, és meg kell tanulniuk németül - jelentette ki a kancellár.

Az Agenda 2030 programról szólva egyebek között hangsúlyozta: a menekültválság is rávilágít arra, hogy az eddiginél jóval nagyobb erőt kell összpontosítani a nemzetközi fejlesztési együttműködésre.

A kormánynyilatkozatot követő vitában a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann egyebek között kiemelte: pártja nyitott a befogadandó menekültek korlátozására irányuló, kontingenseken alapuló megoldásra, amelyet Thomas de Maiziere belügyminiszter vetett fel. Azt mondta, "nem rossz gondolat" a CDU-s politikus elképzelése.

Az SPD frakcióvezetője hangsúlyozta: nem fér össze az uniós jogrenddel a menekültek "tologatása ide-oda", ami megfigyelhető Magyarországgal, Horvátországgal és Szlovéniával összefüggésben.

Hozzátette: éppen úgy, mint a görög adósságválság kezeléséhez, a menekültválság kezeléséhez is elengedhetetlen a szolidaritás legalább "minimális szintje".

Kiemelte, hogy pénzügyi értelemben jelentős mértékben részesült az uniós szolidaritásban a többi között Csehország és Magyarország.

"Akinek ilyen sok előnye származik az EU-ból, annak a felelősséget is kell vállalnia, és segítenie kell humanitárius katasztrófák megakadályozásában" - mondta Thomas Oppermann.

Az Angela Merkel vezetett CDU frakcióvezetője, Volker Kauder hozzászólásában megjegyezte: "hallom bírálják Magyarországot, és egy s más nekem sem tetszik, de el kell mondanom, hogy egy szót sem hallottam koalíciós partnerünk frakciójától Szlovákia szociáldemokrata miniszterelnökéről, aki ugyanúgy elviselhetetlen és elfogadhatatlan kijelentéseket tesz" a muzulmán vallású menekültek befogadásának és a menekültek uniós tagországok közötti elosztásának elutasításáról.

Az ellenzéki frakciók - Baloldal, Zöldek - szónokai élesen bírálták a magyar kormány menekültpolitikáját.

 

Szerb lap: mindkét félnek milliós károkat okoz a horvát-szerb határzár

A horvát-szerb határ lezárása a teherforgalom elől naponta körülbelül egymillió eurós kárt okoz mindkét országnak - írta a Vecernje Novosti című szerb napilap csütörtökön saját becslése alapján.

Legalább 150 olyan horvátországi vállalat van, amely Szerbia területén is értékesíti termékeit - közöttük több mint húsznak szerbiai leányvállalata is van -, és legalább ennyi szerbiai cég szállít árut a szomszédos balkáni országba.

Marko Cadez, a szerbiai gazdasági kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a károsult szerbiai cégek közös pert indíthatnak a horvát kormány ellen. Hozzátette, hogy máris megkezdték a károk felmérését, összeírják, melyik cég mennyit veszített azon, hogy Horvátország a migránsválsággal kapcsolatban leállította a teherforgalmat Szerbiával közös határán.

Nikola Selakovic szerb igazságügyi miniszter pedig arról beszélt a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) csütörtök reggeli híradójában, hogy Horvátország megsérti a szabad mozgáshoz való jogot, vagyis az egyik legalapvetőbb emberi jogot veszi semmibe azzal, hogy nem engedi be a szerb rendszámú gépjárműveket az országba, éjszaka pedig a szerb útlevéllel rendelkezők sem léphették át a horvát határt.

A markáns véleményéről ismert szerb szociálisügyi miniszter, Aleksandar Vulin a többi kormánytagnál élesebb hangvételben nyilatkozva egyenesen rasszizmusnak nevezte a horvát határzárat. Az RTS beszámolója szerint a politikus csütörtökön úgy fogalmazott: semmilyen kapcsolat nincs az áruforgalom és a migránsok mozgása között. Vulin hozzátette, a horvát fél "éppen hogy csak nem írt nevet, vallást és nemzetiséget a határra", azaz szerinte a lépés kimondottan a szerbek ellen irányul. Kiemelte: ilyen mértékben még a kilencvenes évek háborúinak idején sem szakadt meg a kommunikáció a két ország között.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbián az év eleje óta 180 ezer menedékkérő haladt át, és semmilyen incidens nem történt, míg a horvát bevándorlási rendszer 8 ezer migráns érkezését követően összeomlott.

Aleksandar Vulin szerint a horvát lépések a választási kampány részének tekinthetők. Hozzátette azonban, hogy "az Európai Uniónak el kellene gondolkodnia létezésének alapjain, ha egy tagállama olyan ultimátumot adhat egy tagjelölt országnak, hogy az egy másik EU-tag országba szállítson át embereket".

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtök reggel az N1 horvát hírcsatornának úgy nyilatkozott: a határzár válasz a szerb ellenintézkedésekre, és addig nem oldják fel, amíg a szerb hatóságok nem kezdik el a migránsokat a horgosi határátkelőhely, azaz Magyarország felé irányítani.

Vulin Belgrádban azt is közölte, hogy a szerb kormány csütörtöki ülésén további lehetséges válaszlépéseket vitat meg.

Ezzel egy időben az MTI tudósítójának a belgrádi buszpályaudvar illetékesei azt mondták: csütörtök délelőtt minden Horvátországba induló járatot töröltek, a délután és este induló járatokról pedig a nap folyamán, a határhelyzet alakulásától függően döntenek.

 

DK: be kell fejezni a kerítésépítést

A Demokratikus Koalíció szerint be kell fejezni a kerítés továbbépítését a román és a horvát határon és le kell bontani azt is, ami korábban felépült.

Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi kvótaügyben elszenvedett veresége után a kerítésügyben is megbukott a szerdai uniós csúcson. Az EP-képviselő szerint a kormányfő a csütörtök hajnali sajtótájékoztatóján láthatóan csalódott volt, miután az általa a találkozóra vitt pontok közül csak azok mentek át, amelyek megegyeztek az Európai Bizottság korábbi javaslatával.

Orbán Viktor elismerte a kerítésépítés bukását, mert azt nyilatkozta, hogy meg kell fontolni a menekültek átengedését - értelmezte a miniszterelnök szavait Molnár Csaba, aki szerint ezzel a különutas politika is megbukott, Magyarországnak az európai menekültpolitika részévé kell válnia.

 

Zákányba újabb migránscsoport érkezett, két férfit leszállítottak a rendőrök a vonatról

Zákányba csütörtök délelőtt egy újabb, mintegy ezres migránscsoport érkezett Horvátországból a zöldhatáron át, az őket továbbszállító vonatról két 20-30 év körüli férfit a rendőrök leszállítottak, megbilincseltek és elvittek - számolt be az M1 aktuális csatorna a délelőtti hírfolyamban.

Azt, hogy ajtózárás után jó tíz perccel miért szállították le a két férfit a vonatról, az M1 tudósítójának nem sikerült megtudnia.

A kilenc óra előtt a horvát-magyar határhoz vonattal szállított, majd onnan a zöldhatáron át érkezett mintegy 1500 migránst a rendőrök százas csoportokban kísérték a vasútállomásra, majd hozzávetőleg egy óra alatt fel is szállították őket a vonatra, amellyel valamelyik gyűjtőpontra viszik őket.

Zákányban ez volt az első csoport csütörtökön, de még újabbak érkezésére lehet számítani.

 

Szerdán érkezett a legtöbb migráns az idén

Szerdán érkezett a legtöbb illegális bevándorló az idén, a tiltott határátlépést elkövetők száma a 10 ezret is meghaladta - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtöki statisztikájából.

Az adatsor szerint 102-en a szerb-magyar, 9 939-en a horvát-magyar határszakaszon érkeztek Magyarországra.

Idén eddig 242 093 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök, a legtöbben eddig szeptember 14-én érkeztek, akkor 9380 illegális bevándorlót regisztráltak egyetlen nap alatt.

Csütörtök reggel hat óráig a szerb-magyar határszakaszon 8, a horvát-magyar határszakaszon 1 776 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek.

A határzárral összefüggésben szeptember 15. óta eddig 190 ember ellen indítottak büntetőeljárást.

 

Ismét meghalt egy migráns a Csatorna-alagútban

Életét vesztette egy kiskorú migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút közelében a franciaországi Calais-nál: elütötte egy tehervonat, amikor megpróbált átjutni Angliába - közölte csütörtökön a helyi prefektúra.

Hivatalos adatok szerint június 26. óta ez volt a tizenegyedik alkalom, hogy egy migráns az alagútban baleset vagy áramütés miatt meghalt.

A prefektúra tájékoztatása szerint a teherautókat szállító vonat hajnali 2 óra fele ütötte el az afrikai kiskorú migránst. A helyszínre kiérkező mentők már nem tudtak rajta segíteni. Az ügyben vizsgálat indult. A migráns feltehetően szudáni vagy eritreai állampolgár lehetett.

A vonat egy kanyart tesz meg, amikor kijön az alagútból, és itt ütötte el a migránst - közölte az alagutat működtető Eurotunnel szóvivője. Azt is elmondta, hogy a tragédia nincs hatással a vasúti közlekedésre, ellentétben azokkal a korábbi halálesetekkel, amelyek az alagútban történtek.

Calais kikötővárosában és környékén mintegy 3 ezer külföldi, elsősorban kelet-afrikai, afganisztáni és szíriai él illegálisan felállított sátortáborokban, arra várva, hogy a La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva, átjusson a túlsó partra. A szigorú francia bevándorlási politika miatt ugyanis a migránsok között az a vélekedés terjedt el, hogy Nagy-Britannia szívesebben fogadja be a menekülteket, mint Franciaország.

A francia vasúttársaság (SNCF) a nyáron megerősítette a három méter magas kerítést a calais-i vasútállomás körül, hogy lehetetlenné tegye a feljutást a vonatokra, így azok száma, akik vonatokra vagy kamionokra felkapaszkodva megpróbálnak átkelni Nagy-Britanniába, nyár végére nagyságrendekkel, száz-kétszáz közé csökkent éjszakánként az egy hónappal korábbi kétezerhez képest.

Rendőrségi források szerint kedden egy botokkal felszerelt száz-kétszáz fős csoport jelent meg a kikötőnél, hogy megállására kényszerítse az arra haladó teherautókat annak érdekében, hogy a migránsok el tudjanak a járművekben bújni. Nem az első eset, hogy migránsok csoportosan próbálkoznak felkapaszkodni a kamionokra, de korábban csak 40-50 fős csoportokat lehetett látni.

 

Varsó frontországnak szeretné minősíttetni Lengyelországot

A migrációs válságról folytatott uniós tárgyalásokon Varsó szeretné elérni, hogy Lengyelországot minősítsék frontországnak - mondta az európai uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár a lengyel sajtónak.

Rafal Trzaskowski szerdán Brüsszelben, a migrációs válsággal foglalkozó kormányfői csúcstalálkozón úgy nyilatkozott: Varsó fontosnak tartja, hogy a migrációs válság kezelésére irányuló terv kialakításakor saját feltételeiről tárgyalhasson uniós partnereivel.

A lengyel szempontból fontos feltételek közül a határvédelmet, a menekültek és a gazdasági bevándorlók megkülönböztetését emelte ki, valamint azt, hogy Lengyelország "a frontország külön státusáért harcolhasson".

Trzaskowski hangsúlyozta: "a visegrádi csoport még mindig létezik", hiszen a térség országainak miniszterelnökei a brüsszeli csúcs előtt megtartották az ilyenkor szokásos egyeztetésüket, ezt követően pedig közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben megfogalmazták, milyen feltételek teljesítését tartják kulcsfontosságúnak a válság kezelésében.

A közösen megfogalmazott feltételek közül Trzaskowski a hatásos határvédelmet, az úgynevezett biztonságos országok listájának sürgős összeállítását, valamint a migránsok visszaküldésére irányuló "hatékonyabb politika" bevezetését emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az uniós belügyminiszterek keddi találkozóján a visegrádi tagállamok közül egyedül Lengyelország szavazott az Európai Bizottság menekültelosztási terve mellett, a politikus hangsúlyozta: a visegrádi országok között nem volt érdemi eltérés, "csupán taktikai különbségek" vannak.

Az EU-tagországok belügyminiszterei kedden nagy többséggel elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia ellene szavazott, Finnország pedig tartózkodott.

 

Folyamatosan érkeznek az adományok, sokan segítenek a zákányiaknak

Folyamatosan érkeznek az adományok, helyi önkéntesek, segélyszervezetek, a környező települések önkormányzatai, vállalkozói és a lakosság is segít a Zákányba érkező migránsok ellátásában - mondta a mintegy 1100 lakosú somogyi település polgármestere az MTI-nek csütörtökön.

Jankó Szabolcs (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint Zákányba szeptember 18-án érkeztek az első migránsok, azóta több mint 20 ezer embert szállítottak innen vonattal a nyugati határnál kijelölt gyűjtőpontokra.

A bevándorlók utaztatásának szervezése a rendőrség irányításával és közreműködésével példaértékűen, nyugodtan, rendezetten és gyorsan zajlik - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: ez köszönhető a vasút dolgozóinak is, valamint az önkéntes segítőknek, akik a migránsokat minden esetben ivóvízzel és élelmiszerrel látják el.

A bevándorlókat a Magyar Vöröskereszt, a Református Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Migration Aid segíti Zákányban.

 

Zágráb nem oldja fel a határzárat, amíg meg nem nyitják a horgosi átkelőt

Amíg nem nyitják meg a szerb-magyar határátkelőhelyet Horgosnál a közel-keleti bevándorlók előtt, addig Horvátország területére nem léphetnek be szerb rendszámú járművek - jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtökön Opatovacon.

A horvát hatóságok még hétfőn lezárták a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, majd kedden ezt részlegesen feloldották, de csak a romlandó árut szállító járműveket engedték át. A szerb kamionsofőröknek ez nem tetszett, ezért tiltakozásba kezdtek, majd néhány órán át akadályozták a forgalmat.

Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a határzár feloldására, ellenkező esetben válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az ultimátum lejárta után Szerbia megtiltotta a horvát teherautók és horvát áruk belépését a területére, erre válaszul a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba.

Ranko Osojic belügyminiszter csütörtökön reggel az N1 horvát hírcsatornának úgy nyilatkozott: a határzár válasz a szerb ellenintézkedésekre, és addig nem oldják fel, amíg a szerb hatóságok nem kezdik el a migránsokat a horgosi határátkelőhely, azaz Magyarország felé irányítani. Szerb útlevéllel jöhetnek az emberek, de szerb rendszámtáblával egyetlen járművet sem engedünk be horvát területre - hangsúlyozta.

Osojic nem részletezte, hogy Zágráb megtorló lépése csak a szerb-horvát határszakaszra vonatkozik-e, vagy Horvátország minden határára.

"Nem fogunk engedni az ultimátumnak" - mondta, majd hozzátette, hogy az illegális bevándorlók nem az "égből potyognak", hanem Szerbiából és Magyarországról mennek Horvátországba.

"Ez nem hidegháború Horvátország és Szerbia között, csak válasz az ellenintézkedéseikre" - szögezte le a horvát belügyminiszter.

Az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója ugyanakkor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Tovarniknál megnyitották a szerb-horvát határátkelőt a személyforgalom előtt, és szerb rendszámtáblával is belépnek gépkocsik Horvátországba.

Zágráb múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, akkor csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére azóta is folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók Horvátországba a zöldhatáron át.

 

PM: Orbán Viktor marginális szerepet játszott az uniós csúcson

A magyar miniszterelnök "meglehetősen marginális szerepet játszott" a szerdai brüsszeli csúcson, ott nem Orbán Viktor hat pontjáról tárgyaltak, hanem Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének két héttel korábbi javaslatairól - mondta a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Jávor Benedek rossz hírnek nevezte, hogy Magyarország úgy döntött, nem kívánja igénybe venni azt a segítséget, amelyet az EU a frontországoknak akar nyújtani, ezért Magyarországon nem lesz olyan uniós hotspot, amelyik levenné a terheket a magyar menekültügyi rendszerről. Kimaradtunk a kvótarendszerből is, az EU más tagállamai nem vesznek majd át tőlünk menekültügyeket elbírálásra - tette hozzá.

Az európai közösség úgy értékelte a magyar álláspontot, hogy "ha nem tudunk más kitalálni, mint az (...) embertelen bánásmód és a kerítés, akkor inkább hagyjuk az egészet és engedjük át a menekülteket Ausztriába" - jelentette ki. Ez viszont azt mutatja, hogy Magyarországra senki nem számít együttműködő partnerként - tette hozzá.

A politikus a sajtótájékoztatón a paksi atomerőmű bővítéséről is beszélt és azt mondta, hogy az Európai Bizottság kérésére kiadott egy dokumentumot, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy a módosított paksi üzemanyagellátási megállapodás nem tartalmazza azt a korábbi tételt, amelyik szerint a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozásra visszaszállítanák Oroszországba. Ennek alapján a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolását - a végleges elhelyezés előtt - Magyarországon kell tárolni, erre pedig alkalmatlan a jelenlegi infrastruktúra - hívta fel a figyelmet.

 

Tíz busszal érkeztek migránsok Letenyére

Szerdához hasonlóan csütörtök délelőtt is tíz busszal mintegy 500 illegális bevándorlót szállítottak a horvát hatóságok a letenyei határátkelőre - értesült az MTI a helyszínről.

A migránsokkal teli buszokat a magyar rendőrök ezúttal is egyesével engedik a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőhöz. A horvát buszokról magyar járművekre szállítják át az utasokat, miközben a származási helyükről is kikérdezik őket.

A csütörtökön érkezett migránsok nagy valószínűséggel az opatovaci menekülttáborból érkeztek Letenyére. Az később derül ki, hogy melyik regisztrációs pontra szállítják tovább az illegális bevándorlókat.

A várakozás ideje alatt a Magyar Vöröskereszt munkatársai látják el a buszokon ülőket vízzel és élelemmel.

 

Vádat emeltek egy román embercsempész ellen

Embercsempészés bűntette miatt emelt vádat a Szegedi Járási Ügyészség egy román férfi ellen, aki az általa vezetett kisteherautóba zsúfolva 33 migránst szállított volna Mórahalomról Ausztriába - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, a csempészett személyek sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntette miatt emeltek vádat.

A vádlott a megbízóival abban állapodott meg, hogy háromszáz-négyszáz euró fejében a magyar-szerb határtól Ausztriába szállít mások által korábban a zöldhatáron átkísért migránsokat.

Március 26-án a férfi Röszkén beült egy mások által otthagyott kisteherautóba. Mórahalom térségében felvett 33 határsértőt - huszonegy afgán, hét szír, négy szomáliai és egy iráni állampolgárt -, és közülük a társaival harminc embert a raktérbe zsúfoltak be. Az utoljára beszállók már rádőltek a bent kuporgókra, és kiegyenesedni sem tudtak.

A raktérben érdemi szellőzés nem volt, így már rövid idő alatt jelentkeztek az oxigénhiányos állapot és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció első tünetei. A migránsok fokozott testi és lelki gyötrelemnek voltak kitéve, egészen addig, míg mintegy fél óra elteltével a rendőrök meg nem állították a járművet.

 

Orbán: a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatnak kiválónak kellene lennie

A horvát-magyar kétoldalú viszonynak kiválónak kellene lennie ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban mennyi energiát fektettünk bele - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök horvát újságíróknak csütörtökön Brüsszelben.

Sokat tettünk azért, hogy a kapcsolatok kiválóak legyenek, az a sok erőfeszítés olyan érték, amelyhez méltónak kellene lennünk - mondta rövid nyilatkozatában a horvát sajtó beszámolói szerint.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt a sajtónak még úgy nyilatkozott, hogy "a magyar kerítést le kell rombolni".

Újságírói kérdésre, ezt közölte-e Orbán Viktor miniszterelnökkel is, úgy válaszolt, hogy nem, mert magyar tulajdonról van szó, de továbbra is hibás lépésnek tartja. Zoran Milanovic elmondta, hogy sokat beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, aki szerinte nagyon érdekes beszélgetőpartner.

"Orbán hajtogatja a magáét, de igazából nem tudott meggyőzni" - mondta. Hozzátette: számára fontos, hogy ne rontsanak tovább a két ország viszonyán, amely az utolsó 25 évben - az Ina horvát olajipari vállalat körül kialakult ellentéteket leszámítva - jó volt.

"Magyarország "OK" volt Horvátországgal" - szögezte le brüsszeli nyilatkozatában.

Végül megjegyezte: "Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm".

 

Szijjártó: nem bomlott meg a V4-ek egysége

Nem bomlott meg a visegrádi országok egysége amiatt, hogy Lengyelország a belügyminiszterek keddi találkozóján megszavazta a kvótarendszert - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette, a V4 tagországok szuverén államok különböző adottságokkal, így természetesen előfordulhat, hogy fontos kérdésekben nem azonosan döntenek.

Előfordulhat, hogy a kvótarendszerben történtek olyan változtatások, ami miatt Lengyelországnak mégis elfogadhatóvá vált a javaslat - mondta.

Arra kérdésre, hogyan kell érteni a miniszterelnök hajnali nyilatkozatát, miszerint Magyarországnak azt is meg kell fontolnia, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország felé, úgy válaszolt a külügyminiszter, Magyarország megfelel a schengeni előírásoknak azáltal, hogy megvédi az unió külső határait, a legtöbb kritika mégis pont a kerítés miatt éri az országot.

 

Szakértő: rendkívüli mértékben megkésett az EU-csúcs

"Rendkívüli mértékben megkésett" volt a migrációs válság fejleményeit és lehetséges megoldásait megvitató szerdai EU-csúcstalálkozó, amely ráadásul nem hozta meg a várt áttörést sem - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Úgy fogalmazott, az előre közzétett pontok nagy része olyan intézkedéseket - például az unió egységes védelme - tartalmazott, amelyeket már két éve meg kellett volna hozni. Kiemelte, "azt az alapvető stratégiai áttörést, amire Európa és a világ várt, nem hozta meg" a találkozó.

Nógrádi György reagált Németország csütörtök reggeli bejelentésére, amely szerint szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Németország abból indul ki, hogy biztonságos harmadik országból nem jöhet bevándorló, jelenleg pedig a Balkán összes országa biztonságosnak számít. Hozzátette, a németek nagyon "korrektek", mert az albánokat Magyarországra is visszaküldhetnék, hogy a magyarok gondoskodjanak hazaküldésükről, ehelyett azonban megoldják ezt charterjáratokkal.

 

Németország kiutasít 550 albán menedékkérőt

Németország szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására - jelentette be a tiranai német nagykövetség.

Németország csütörtökön 190, szeptember 30-án 70, október 2-án pedig 190 albánt toloncol ki.

Németország számos újsághirdetéssel jelezte Albániában, hogy nem fogad be menedékkérőket az államból, mivel az nem minősül veszélyes országnak.

 

Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást

Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek szerda éjfélen túlnyúló, brüsszeli rendkívüli menekültügyi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.

Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők "felhagytak az egymásra mutogatással", a kölcsönös szemrehányásokkal.

Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel.

Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. "A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon" - mondta.

A lengyel politikus hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez - tette hozzá Tusk - nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne.

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessék a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet.

Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.

 

Orbán: meg kell fontolnunk, hogy átengedjük a migránsokat Ausztria és Németország felé

Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját magyar újságírókkal csütörtök hajnalban, a megbeszéléseket követően.

"Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk".

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.

"Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok" - mutatott rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.

"Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.

Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot".

Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.







0
0
0
0
0

hírek innen, onnan

"Nem csak a retorika háborús" - interjú Térey Jánossal

Teljesítmény nem vásárolható pénzen, lojalitás azonban igen mondja a kultúrharcról Térey János, aki szerint mindenképp a kultúra...

Ausztriában a világon elsőként termelnek áramot olajvezetékkel

A nagy szintkülönbséget használják ki az áramtermelő turbina működtetéséhez.

Cicamosdás - Itt volt víz bőven

Az a gyilkos nézés!

Nagyon nem ment Budapestnek

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1 százalékos csökkenéssel, 35 783 ponton zárt pénteken - írja az MTI.

Tényleg elzárhatja Brüsszel a pénzcsapokat?

Salzburg Az uniós pénzek megvonásával és más igazán fájó intézkedésekkel fenyegette meg a renitens tagállamokat Emmanuel Macron (40)...

"Nem feküdtem kés alá, csak benne bízom" - mindenáron ragaszkodtak betegei a kirúgott szívsebészhez

Magyarország Székely doktorhoz ragaszkodnak a páciensek. A Honvédkórházban folytathatja.

Trump-erőd épülhet a lengyeleknél?

Varsó Nincs jogi akadálya a Trump-erőd megépülésének: az USA állandó katonai támaszpontot létesítene Lengyelországban jelentette ki...

Rebrov: Hatalmas potenciál van a Fradi játékosaiban

Az ukrán edzőnek azok is bizonyíthatnak, akik eddig kevesebb lehetőséghez jutottak.

Illegálisan működött, bezárták a hatóságok a kolumbiai Pablo Escobar múzeumot

Az egykori drogbáró életművéhez hűen illegálisan működött az apró múzeum, amit egyébként Escobar bátyja üzemeltetett. A medellíni...

"Nem csak a retorika háborús" - interjú Térey Jánossal

Teljesítmény nem vásárolható pénzen, lojalitás azonban igen mondja a kultúrharcról Térey János, aki szerint mindenképp a kultúra...

"Szerelmes sündisznók": mi történik az EU és a britek között?

Holtpontra jutottak az Európai Unió és Nagy-Britannia tárgyalásai a Brexitről ezt mondta a brit kormányfő, egy nappal a salzburgi csúcs...

0

Sport

Dzsudzsák nem egyező ambíciókról írt, a holland kérője egy fotóval válaszolt

Dzsudzsák Balázs szeptember 19-én aláírt az al-Ittihadhoz, majd két nappal később közleményben magyarázta meg, hogy miért. Eközben a holland kérője, a Fortuna Sittard az Instagramon üzent.

Dzsudzsák elmondta, miért megy vissza az Emirátusokba

És azt is, hova mehetett volna még.

Akkora gólt rúgott, hogy nehéz jelzőket találni

A Rennes futballistája, Ismaila Sarr élete gólját lőtte az Európa-ligában.

Vereséggel kezdett az EL-ben a helyzeteit elpuskázó Vidi

Nem bírt hazai pályán a BATE Boriszovval a magyar bajnok.

Rezzenéstelen arccal fogadta, hogy rákos: barátja közölte a rossz hírt az elhunyt Kulcsár Győzővel

Budapest Legendás pályatársak, ünnepelt tanítványok, barátok, családtagok, szurkolók számára egyaránt fájdalmas a hír: elhunyt Kulcsár Győző (77), a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok, háromszoros vb-győztes párbajtőröző.

Dzsudzsák Balázs góllal debütált új csapatában

A magyar játékos a szünetben állt be, remekül sikerült a bemutatkozás.

Az elmaradt gólok miatt volt feszültség a MOL Vidi játékosaiban

A BATE Boriszov 2-0-ra nyert a labdarúgó Európa-liga csoportkörének első fordulójában. Meccs utáni interjúk.

Sztárcsapathoz kerülhet a Viditől távozó klasszis

Hamar megtalálhatja új állomáshelyét.

Lazovic kivette a nemzetközi futballt a Vidiből

Talán soha nem tudjuk meg, miért, és főleg miért most távozott a szerb, de a hatását sajnos láthattuk az Európa Liga első fordulójában.

A Győr női kézicsapatának korábbi edzője időt és türelmet kért

Ambros Martín nincs könnyű helyzetben, új csapatot kell építenie Rosztovban.

0

Bulvár

Ülj le, eláruljuk, mennyit keres Dzsudzsák Balázs

Megszellőztették Dzsudzsi fizetését. Nem árulunk zsákbamacskát: legtöbben egész életünkben nem kaparunk össze ennyi pénzt.

Egymilliárd forintba került, mégis alig használható - jönnek a panaszok az e-naplóra

Hiába tették kötelezővé az idei évtől az e-napló használatát az állami intézménynek, az érintettek szerint komoly gondok vannak a súlyos pénzekből készült rendszerrel.

Ekkora repülőgép-festési blamát még nem látott a világ

Egyszerre vicces és megmagyarázhatatlan, hogyan mehetett így félre a Boeing dekorációja.

Taxisok alázták meg Lovasi András kisbabájával utazó feleségét

Földes Eszter csak haza szeretett volna jutni éhes kisfiával a HÉV megállójából.

Végig Maddie McCann szülei álltak lányuk eltűnése mögött?

Összeszedtük a 11 éve történt bűntény lehetséges okait.

50 kilót fogyott a magyar tévésztár - Alig ismerni rá az egykor 175 kilós Buday Péterre

Buday Péter új külsővel új életet kezdett, szinte rá sem ismerni.

A váci sofőrrel megtörtént minden autós rémálma, amikor szondát fújt

Ilyet még az intézkedő rendőrök sem láttak.

Kiírták a Barátok közt főszereplőjét - Vele együtt távozik sorozatbeli szerelme is

Kiírták a Barátok köztből a Tóbiást alakító Hajnal Lászlót.

Viszik a Daciát, mint a cukrot

A francia Renault tulajdonában levő Dacia 211 ezer 962 járművet gyártott az első nyolc hónapban dél-romániai üzemében, 4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a román autógyártók egyesülete (Acarom).

Megszületett Görög Zita gyereke, különös nevet kapott

Vasárnap, szeptember 16-án megszületett Görög Zita harmadik gyereke. A kismama büszkén és boldogan mesél minderről.

Megrázó részletek: ezért ölhették meg a 49 éves férfit Budapesten

A kordonnal körbezárt területen több eldobott, véres papír zsebkendő is hevert.

Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája

Mindössze 31 ezer év alatt zajlott le a perm végi tömeges kihalás..

blogmorzsák

Bemondó, a szocialista tv-s szupersztár

Különös halálesetek, folyamatos rajongás és szocialista sztárkultusz jellemezte az egykori tv‑bemondók világát.

Pokolba az oktatással!

Miért kell egy másodikos energiáit kiszipolyozni?

Faludy György és a fradisták

Történet arról, amikor a Fradi futballistái német­ellenes dallal köszöntötték a hazatérő költőt.

Pénzmegvonás jöhet a Sargentini-jelentést lejárató kampány miatt?

Most vizsgálják egy támogatás-csökkentés jogi lehetőségeit.

A műanyag zacskók betiltását tervezik Magyarországon

Szeptember végén jelenhet meg a jogszabálytervezet.

Zabolátlan, vad energiák

Így tart tükröt Jakócs Dorka a világra.

Borul a TV ipar az Apple miatt?

Megcsinálja az Apple azt, amit a Netflixnek se sikerült?

5 tipp a kutyák sikeres behívásához

Mire érdemes figyelni a behívás tanításánál?

Lépcsőházi ablakháború, avagy nyitva vagy csukva kell lennie?

Kompromisszumot kell kötni, na de hogyan?

Megvédjük Magyarországot

Orbán gondoskodó ölelése napról napra egyre szorosabban fonódik magyarjai köré. A bokánktól a torkunkig.

„Nem értem a nők nyelvét“

„Az, hogy a kapcsolataim nem tartanak pár hónapnál tovább, nem rajtam múlik.“

Miért zabál fel minket a mélabú?

Az ókorban még áldásnak, később már betegségnek tartották a melankóliát.

0






0