RSS
Dr. Andrásfalvy Bertalan Pécs díszpolgára
Szeptember elsején ünneplik Pécsett a Város Napját, és a hagyományoknak megfelelően ekkor adják át az elismeréseket mindazoknak, akik az elmúlt év, évek során sokat tettek a városért. A díszpolgári címet idén dr. Andrásfalvy Bertalan kapta.
A néprajztudós professzor Hosszúhetényben lakik 15 éve, és ahogy betessékel Fő utcai otthonába, megjegyzi, mióta elkészült a települést elkerülő út, azóta már nem robog el naponta több száz teherautó a kapuja előtt. Kávét főz – a kávéfőző láttán bármelyik múzeumigazgató lázasan keresne forrásokat az intézményében, hogy megvásárolhassa –, almalével kínál, de nem a boltokban kapható dobozos fajtából. Saját kertjéből való hullott almából készült, harminc kiló felett Kárászon facsarnak belőle levet, és tartósítószer nélkül teszik tasakba, ahol nem kap levegőt, nem buggyan meg. Furcsa, mert valódi almaíze van, szinte a föld illata is érződik rajta.
Dr. Andrásfalvy Bertalan ötven éve érkezett Pécsre
- Professzor Úr! Mennyiben különleges Önnek a pécsi díszpolgári cím?
- Különleges, mert nem vagyok tüke, Sopronban születtem, Budapesten jártam egyetemre, Szekszárdon kezdtem dolgozni, és 1960-ban kerültem Pécsre, ahonnan 1995-ben költöztem Hosszúheténybe. Különleges azért is, mert Pécs példázza talán a legjobban a városok közül a magyar történelmet, rácok, sokacok, svábok és még ki tudja hány náció élt és él meg itt békésen egymás mellett. Élő cáfolata annak a kora középkori felfogásnak, hogy a magyarok Ázsia küldöttei. Már a honfoglalás előtt is jellemző volt rá a sokszínűség, és évezredeken átívelően folytatja városiságát. A török időben keresztény nem lakhatott a városfalon belül, nem lehetett ott templomuk, ekkor a különböző felekezetek mind egy helyre, a Mindenszentek templomába jártak. Akkor amikor Párizsban lemészárolták a hugenottákat, egész Európában dúlt a vallásháború, itt együtt imádkozott katolikus, református, unitárius.
- Ez a sokszínűség igazán izgalmas terep lehet egy néprajzkutatónak.
- A biodiverzitás, sok faj együttélése a természetben is nagyobb életerőt eredményez. A Mecsekben például sokkal több faj él, mint Európa nyugati erdeiben, jobban, gazdagabban élnek az együttélők. Ugyanez igaz az emberekre is. Kutatásaim során tapasztaltam, hogy egyes falvakban szokás volt a különböző nemzetiségű gyermekek elcserélése egy időre a családok között, a gyerek ugyanolyan státuszba került, mint akinek a helyére került, megismerte a másik szokásait, gondolkodását, de ugyanakkor egymással nem házasodtak a nemzetiségek, mindegyik csak saját körén belül. Pécsett van egyébként a magyarországi németség második legnagyobb gyűjteménye, sokszor a Németországból érkező kutatók is elcsodálkoznak, milyen háborítatlan formában maradt meg a népi kultúra.
- Mennyire könnyű egy néprajzkutatónak saját környezetében dolgoznia, hiszen ott mindent természetesnek vesz?
- Valóban, amikor máshol dolgozik, akkor döbben csak rá igazán, mennyi mindent nem vett észre otthona körül. A kultúra a szükségletek kielégítésének elérése és módja. Sajnos ma már nincsenek meg a közösségek, a régen megkezdődött erodálódás után a háborút követően még jobban szétestek a falusi közösségek. Volt egy kutatás Amerikában a betelepült japánok körében. Akik igyekeztek asszimilálódni, gyerekeiket csak angolul taníttatták, azok jobban kerestek, érvényesültek. Akik megülték a japán ünnepeket, őrizték hagyományaikat, azok viszont átlagban tíz évvel tovább éltek. Pécsett már ötven évvel ezelőtt is megvolt az érdeklődés a népi kultúra iránt, a Rácvárosi Óvodát elég példaként említeni. De a felélénkülő táncházmozgalmak is azt mutatták, a közösség iránti igényt nem lehet kigyomlálni az emberekből, ez természetes vágya. Magyarországon a 18. században Európa legtorzabb birtokszerkezete jött létre röpke negyven év alatt, ami ezeknek a közösségeknek a széteséséhez vezetett. Európában 1800-ban harminc százalék volt a városlakók aránya, most ötven százalék fölötti.
- Ön kultuszminiszter is volt, mit tehet a politika ez ellen a folyamat ellen?
- A két világháború között Klebelsberg Kúnó látványos eredményeket ért el miniszterként, de tegyük hozzá, hogy akkor a békeszerződés értelmében alig lehetett valamit a költségvetésből a honvédségre fordítani, így azokat az összegeket az oktatás kapta.
- Mint embernek milyen jelentőséggel bír a díszpolgári cím?
- Jele egy egészséges társadalomnak. Értékelése, elismerése egy munkának, ugyanakkor biztatás is, hogy a közösség nem feledkezik meg az érte munkálkodókról.
Andrásfalvy Bertalan
etnográfus
Andrásfalvy Bertalan etnográfus, a néprajztudomány doktora Sopronban született, 1931-ben. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK román-magyar és muzeológia-néprajz szakán végezte. 1985-89 között az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetője, 1990-93 között művelődési és közoktatási miniszter, majd 1993-tól a JPTE egyetemi tanára. Kutatási területe: népi gazdálkodás, szőlészet, gyümölcstermesztés, állattartás, népköltészet, néptánc, történeti néprajzi kutatások, néprajzi csoportok együttélése, egymásra hatása, a néphagyomány jelentősége a jövő közművelődésében. Kötetei jelentek meg a magyar nép hagyományos ártéri gazdálkodásáról, írt néprajzi tankönyvet, s mintegy 160 tudományos cikk szerzője.
M. Z.
Ki nyeri meg az UEFA-bajnokok ligája döntőjét szombaton Münchenben?
- Egy napra visszatérhet a kánikula
- Mai névnapok és eredetük
- Rendben megkezdődtek a történelem írásbeli vizsgák
- A nők hajlamosabbak a Facebook-függőségre
- A szívbeteg mama legtöbbször kislányt szül
- A történelem írásbelikkel folytatódnak a vizsgák
- Kétnapos Somlói Tavasz Fesztivál a hétvégén
- Hétvégéig élvezhetjük a napos időt
- Mégis lesz Mecsek Rali
- Eltolták a május elsejét - képgaléria
- A fiatalok felé nyit a bécsi turizmus
- Holokauszt Emlékmenet
- Az eddig beérkezett szja-bevallások közül minden negyedik hibás
- Vörös festékkel öntötték le Horthy Miklós vasárnap avatott szobrát
- 13 év börtön Szandi gyilkosának
- Mi történik ma Pécsett? – május 16.
- Volt államtitkár kerülhet a PMFC élére
- 82 gyógyszerrel akarta megölni csecsemőjét
- Változik a vonatok közlekedési rendje a szombati munkanap-áthelyezés miatt
- Elhunyt Angster József
- Nyílt levél a nevelőszülőkért
- Közös tereink – Uránváros
- Pályázati felhívás a Kultúrkert üzemeltetésére
- Előadás a szarvasgombáról
- Zárul, de folytatódik a Special Pécs projekt
- Elhunyt Páldi Ede
- Karbantartási munkák Pécs kisvízfolyásain
- Belváros, kedvellek! – Belváros, like!
- Fenntartható, zöld is - kék is…
- Pünkösdi zarándokvonatok 2008–2012.
- Gyorsjelentés az erdőtüzekről — az erdők védelmében
Berci Bátyám!
Isten tartson meg sokáig Pécs városának és nemzetünk üdvére!
"Jegenye"
10.-sz. P.Á.R Széchenyi István Cserkészcsapat
Siptár Ernő Örgeraj