Fenntartható baranyai múzeumra törekszik
Interjú Fabényi Júlia múzeumigazgatóval
December 31-én lejár Fabényi Júlia vezetői kinevezése Pécsett, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságánál, már kiírták a posztra a pályázatot. Az eseménydús öt év – sztrádaépítés, Európa Kulturális Fővárosa – után az igazgatóasszony is beadja pályázatát.
- Öt évvel ezelőtt igencsak nagy kihívás lehetett a Baranya megyei múzeumok igazgatójának posztja, hiszen akkor már tudni lehetett, Pécs lesz 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Mi igazolódott be az akkori várakozásokból?
- Nagyon eseménydús öt év van mögöttünk, tartalmilag, technikailag egy fenntartható múzeum tapasztalatával gazdagodtam. Annak ellenére, hogy anyagilag, munkaerő szempontjából ez egy hátrányos helyzetű megyei múzeum, de a munkatársak tapasztalata, teljesítőképessége, elkötelezettsége minden esetleges nehézségen átlendített bennünket, mindenképpen pozitívnak, példamutatónak értékelem ezt az időszakot. A Helytörténeti Múzeum múzeumpedagógiai programja mintaszerű, a mohácsi gyűjteményünk bemutatkozhatott a Néprajzi Múzeumban és a Természetrajzi Múzeum is elnyerte a múzeumpedagógiai díjat. De más feladat várt rám, mint amire számítottam, hiszen a beruházások miatti feltárások ugyan nem tartoznak a szakterületemhez, és előbb elkerültek az EKF beruházások alatt tőlünk, de mostanra visszakaptuk.
- Azért a legnagyobb feladat mégis az EKF lehetett.
- Pedig eleinte nem úgy nézett ki, hogy a múzeum lesz a programok egyik alappillére, de aztán mégis úgy alakult, hogy egyre nagyobb szerepet kaptunk. Rá kellett készülni 2010-re, és már a felvezető évek is sok tanulsággal jártak. Eleinte akadt, aki ódzkodott a kiállítási anyagaink utaztatásától, de látni kellett, hogy amikor a Múzeum utca felújítása miatt szinte lehetetlen volt bejutni a tárlatokra, nekünk akkor is forgatni kellett a nevünket. Öt év alatt összesen 63 külföldi helyszínen jelentek meg baranyai ,Janus Pannonius Múzeum műtárgyai. Azt gondolom, méltán lehetünk büszkék szakmailag és a látogatottság szempontjából is a Pécsiek a Bauhausban és a Nyolcak kiállítására. Csontváry, Vasarely, a 20. századi gyűjteményünk mindenhol jó fogadtatásra talált, és sokat elárul, hogy nem kevesen voltak, akik a Bauhaus alatti kampányunknak köszönhetően döntöttek úgy, hogy visszatérnek a Nyolcakra. Mindez azt igazolja vissza, hogy a kultúrára szükség van, nehéz helyzetben előre menekülnek az emberek. Az iskolák, óvodák hozzáállása is megváltozott a múzeumok felé, köszönhetően annak, hogy mi is változtattunk a múzeumpedagógiai megközelítésünkön. Mindenképpen megemlíteném a pécsi Pszichiátriai Klinikával közös Art’s in difference programunkat, amely a fogyatékkal élők művészetét mutatta be, és komoly nemzetközi érdeklődés van iránta.
- Bár említette, hogy a beruházások miatti feltárások nem a szakterülete, azért nyilván tudná értékelni a munkatársai itteni tevékenységét.
- Az ásatások kapcsán nagy kiterjedésű lelőhelyek váltak ismertté. Nagyon értékes leletanyag került elő, leginkább, kiemelten a neolitikum és a népvándorlás korából. Három-négy kisebb kiállítás már volt ezekből, de egy nagy, átfogó kiállítást is megérdemelne, elég, ha azt mondom, mintegy három kilométernyi polcot töltenek meg a leletek. Szerencsére ma már minden kis töredék fontos, biztos vagyok benne, hogy kollégáim még évekig rendezik, leltározzák a találtakat, sok értékes publikáció születik majd ezekből. Nagy Erzsébet régész asszony érdeme a sikeres és gyors munka.
- Az EKF-ről szóló értékelések mind egyetértenek abban, hogy az évad két vitathatatlanul sikeres minőségi programja a két nagy kiállítás, a Bauhaus és a Nyolcak volt. Milyen volt a laikus látogatók értékítélete?
- Úgy értékelem, turisztikailag fel volt építve az EKF-év, és ebből mi is profitáltunk. Gyakorlatilag elfogytak a kiállítási katalógusaink, ami mindenképpen egy pozitív visszajelzés, de a látogatók által önkéntesen kitöltött kérdőívek is jó elégedettségi mutatóról árulkodnak.
- Említette a Nyolcak kiállítást, mennyire sikerült belakni a Papnövelde utcai Nagy Kiállítóteret?
- Az épület szakmai szempontból bonyodalmas, a tartalmi vezetés nehézkes, ugyanakkor a megvilágítások újszerűek, ezzel átértelmezhetik a művek közötti kapcsolatokat. Hozzátenném, garanciálisan még mindig nincs átadva. Kollégáimmal most éppen azon dolgozunk, hogy néhány hónapon belül megnyissuk a modern gyűjteményre alapozott állandó kiállításunkat
- A megyei múzeum kezelésében van egy Zsolnay Múzeum. Mennyire konkurencia számára a Gyugyi-gyűjtemény?
- Múzeumigazgatóként minden egyes új kiállítótérnek örülök, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egy ekkora városban szükség van-e 9-10-11. múzeumra, kiállítótérre, magyarán el tudunk-e ennyit tartani.
- Lejár december végén a megbízatása, újra pályázik? Mennyire befolyásolja a döntését, hogy a megyei intézmények az államhoz kerülnek?
- Miután pozitív emberi és intellektuális élményekkel gazdagodtam ez alatt az öt év alatt, mindenképpen beadom a pályázatomat. Az intézmények, így a múzeumok állami kézbe kerülése biztos, hogy sok vitát generál szakmai vonalon, mint ahogy az eddig is megtörtént, ezért még nehéz megmondani, hogy két év múlva milyen struktúrában működünk tovább. Abban bízom, hogy a látogatók és a munkatársaim is pozitív változások részesei lesznek.
M. Z.
|
Közel harmadával nőtt a látogatottság Amíg 2008-ban a Baranya Megyei Múzeumok látogatottsága a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeummal együtt 136.176 volt, 2009-ben ez a szám – a felújítások, gyűjtemények utaztatása miatt 102.716-ra csökkent. Az EKF évében, 2010-ben már 192.471-en látogatták meg a múzeumokat, amiből mintegy ötvenezer volt az ingyenes látogató, és majd hatvanezren fizettek teljes árú belépőt. A legtöbben, mintegy 135 ezren a Zsolnay, a Csontváry és a Vasarely Múzeumot tekintették meg, de a Modern Magyar Képtár (Nagy Kiállítótér) csak ősszel nyitotta meg kapuit. |

- Ievan polkka – egy finn világsláger
- "Annál szabadabb, örömtelibb dolog alig létezhet, hogy zengethetem a torkomat..."
- Megkezdődött a Zsolnay Fesztivál - képgaléria
- A tenorkürttől a Pécsi Vasutas Művelődési Ház vezetéséig
- Hatvan programot kínál a ma kezdődő első pécsi Zsolnay Fesztivál
- Bemutatták az Egyszer volt… című filmet a washingtoni magyar követség holokauszt-emlékhónapja jegyében
- A „Bor' anyja” hozta meg a sikert a pécsi táncosoknak
- A Slow Design jegyében rendezik meg az idei Design Hetet
- Száz fölé nőhet a baranyai focicsapatok száma
- Vége a közös meccsnézésnek?
- Népszerű volt a Kodály Központ nyílt napja
- Öt ügyvéd közül három nem adott számlát az adóellenőröknek
- Pécsi edző győri sikerei
- Az erdészek száz évre előre gondolkodnak
- Rizikós volt a rájátszás a pécsi kéziseknél
- Meghosszabbított nyitva tartás a pécsi Okmányirodában
- Günzer Tamás bora nyerte a XVIII. Szegedi Borfesztivál fődíját
- Kiugróan magas marad a fiatalok munkanélküliségi rátája idén
- Változik a vonatok közlekedési rendje a szombati munkanap-áthelyezés miatt
- Elhunyt Angster József
- Nyílt levél a nevelőszülőkért
- Közös tereink – Uránváros
- Pályázati felhívás a Kultúrkert üzemeltetésére
- Előadás a szarvasgombáról
- Zárul, de folytatódik a Special Pécs projekt
- Elhunyt Páldi Ede
- Karbantartási munkák Pécs kisvízfolyásain
- Belváros, kedvellek! – Belváros, like!
- Fenntartható, zöld is - kék is…
- Pünkösdi zarándokvonatok 2008–2012.
- Gyorsjelentés az erdőtüzekről — az erdők védelmében






Egy ilyen ásatásos dolog, mint ami volt a M6-os út építésénél, az nem más mint államilag támogatott sírrablás. A régészeknek meg nagyon dús a fantáziájuk, jól tudnak mesélni. Nem kell mindent elhinni amit mondannak. Például, amikor egy felhúzott lábú magzati pózban eltemetett emberről, sírról azt mondják, hogy az egy barbár temetkezési szokás volt, valójában csak kissebb gödröt kellet ásni a temetéshez. Na ennyit a múzeumokról