Lehet hosszabb távon kell alkalmazkodnunk a koronavírushoz, mint azt hittük
Remélhetőleg jövőre már lesz hatékony vakcina az új koronavírus ellen. De mi lesz, ha kudarcba fulladnak a kutatások, és a járvány szezonálissá válik a többi koronavírus fertőzéséhez hasonlóan? A járvány az új norma része lesz, és folyamatos megszorítások közepette kell élnünk?
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
Évszakos fenyegetés
A Harvard Egyetem kutatói olyan elemzést jelentettek meg a Science-ben, amely a vírusfertőzés szezonálissá válásával számol. A következtetéseik rendkívül aggasztók. Persze, megint meg kell jegyeznünk, hogy mindez csak akkor következhet be jó eséllyel, ha belátható időn belül nem lesz vakcina, ami leszámol a vírussal, vagy legalábbis drasztikusan megváltoztatja az esélyeinket vele szemben.
MÁRPEDIG AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT LESZ OLTÁS,
valószínűleg jövőre (vagy talán még idén). Mindenesetre ez egészen a tömeges klinikai tesztek pozitív végeredményéig kérdéses, így a legrosszabbra is fel kell készülnünk.
A Harvard kutatói úgy számolnak, hogy az új koronavírus viselkedése sokkal inkább a HCoV-OC43-ra vagy a HCoV-HKU1-re fog hasonlítani. Bár az utóbbi hónapokban kényszerűségből mindenki sokkal képzettebbé vált virológiából, mint valaha is szerette volna, valószínűleg a két vírusnév keveseknek mond bármit is. Pedig már mind találkozhattunk velük, hiszen ezek a koronavírusok sima náthát vagy megfázást okoznak (számos egyéb vírussal együtt).
E vírusoknak az a jellegzetességük, hogy szezonálisan okoznak járványokat, főként a téli megfázásszezonban. A megbetegedett, majd felgyógyult emberek nem válnak végérvényesen immunissá ellenük (csak korlátozott ideig), így bárki “meg tud fázni”, azaz meg tud fertőződni ugyanazon vírustól akár minden télen. Nem kizárt, hogy ugyanez fog történni az új koronavírussal is.
Csakhogy a SARS-CoV-2 esetében a következmények sokkal súlyosabbak, mint a megszokott koronavírusoknál. A nyájimmunitás kiépülésére és fennmaradására vakcina nélkül még középtávon sem számíthatunk igazán. Ahhoz ugyanis a lakosság hatvan százalékos átfertőződésére lenne szükség,
MIKÖZBEN AZ EGÉSZ VILÁGON 2 MILLIÓ FERTŐZÖTT VAN, AMI MÉG A MAGYAR LAKOSSÁGNAK IS CSAK 20 SZÁZALÉKA.
Könnyen előfordulhat, hogy mire kialakulna a nyájimmunitás (ami egyébként elfogadhatatlanul nagy emberveszteséggel járna), az első fertőződöttek már elveszítenék az immunitásukat, és az egész kezdődhetne előröl.
Állandó veszélyhelyzet
Vagyis a hatásos vakcina kifejlesztéséig és elterjedéséig reálisan folyamatos, hol intenzívebb, hol visszavonultabb járványhelyzetre kell számítani, ami a szociális távolságtartás szigorúbb-lazább rendelkezéseit teheti szükségessé, szinte állandóan. Csak így lehet elkerülni vagy legalább csökkenteni az egészségügyi rendszer túlterhelődését. A Harvard epidemiológusai szerint a rendszeres lezárások és karantének akár 2022-ig is eltarthatnak.
Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológus professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a szezonalitás nem azt jelenti, hogy a járvány nyaranta el fog tűnni, mint az influenza. Bármikor, bárhol kialakulhatnak majd járványok (látjuk ezt a világ trópusi területein, ahol már most melegebb van, mint náluk júliusban lesz), de az őszi időszakban valószínűleg fellángol majd a pandémia. Ennek megfelelően kell időzíteni a szociális távolságtartást előíró intézkedéseket.
DE MINDEZ CSAK SPEKULÁCIÓ MINDADDIG, AMÍG LEGALÁBB EGY TELJES ÉVET NEM CSINÁLUNK VÉGIG AZ ÚJ KORONAVÍRUSSAL.
A kórokozóról alig néhány hónapja értesült az emberiség, így lehetetlen pontosan meghatározni jövőbeli viselkedését. Ugyanakkor a jelenlegi tudásunk birtokában a szezonális megfázásos fertőzéseket okozó koronavírusok biztosítják az új koronavírus legjobb analógiáját. Egyszerűen nincs jobb fogódzónk, amibe kapaszkodhatnánk.
Lazítás-szigorítás
A tanulmányban a kutatók tehát a korábbi koronavírusok viselkedése alapján modellezték a SARS-CoV-2 jövőbeli terjedését (miközben bevették a modellbe mindazt, amit eddig megtudtunk az új vírus sajátságairól, az általa okozott betegség súlyosságáról), és azt vizsgálták, hogy hogyan kerülhető el az egészségügyi rendszer összeomlása.
A legfőbb eredményük az, hogy a távolságtartó intézkedéseket jó eséllyel még két évig fenn kell tartani a járvány kontrollálása érdekében. Ahogy idővel a nyájimmunitás terjedni fog, az intézkedéseket is lazítani lehet. Igaz ez a lezárások időtartamára és szigorúságára is, vagyis azért a következő két évben is
LESZNEK IDŐSZAKOK, AMELYEK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ NORMÁLISNAK NEVEZHETŐK.
Viszont a társadalomban terjedő immunitás felmérése elengedhetetlenek lesznek a tömeges szerológiai tesztek - a vírusellenes antitestek keresése a populációban. Ez nemcsak arról tudósíthat, hogy hány ember immúnis a vírus ellen, de arról is, hogy a védelem milyen hosszú ideig tart, illetve hogy számíthatunk-e a keresztimmunitásra a közeli rokon koronavírusokkal szembeni védekezésben (vagyis hogy aki védetté vált az egyik vírus ellen, az vajon élvez-e bizonyos fokú védettséget a másikkal szemben is).
Ha az immunitás gyorsan terjed a népességben, értelemszerűen enyhébb óvintézkedésekre lesz szükség. Sok külső tényező is befolyásolhatja ezt. Nyilván ezek közül a legfontosabb a vakcina kifejlesztése, de a hatékony gyógymód is sokat segíthet - ezáltal ugyan a fertőzés terjedését nem lehet megállítani, de alapvetően csökkenthető lenne az intenzív osztályos ellátásra szoruló betegek száma. Márpedig az eddigi tapasztalatok alapján az már most is nyilvánvaló, hogy az egészségügyet ezek a betegek terhelik meg igazán.
Gyenge egészségügy = hosszú karantén
Természetesen mindezt alapvetően befolyásolja az egészségügy általános fejlettsége és a kapacitások nagysága is. Kissé leegyszerűsítve: ahol van lehetőség hatékonyan kezelni több beteget, ott nincs szükség olyan súlyos intézkedésekre. Ahol viszont erősen korlátozottak az egészségügyi kapacitások, ott elsődleges fontosságú a járványellenes, távolságtartó intézkedések szigorú betartása.
Az Egyesült Államokban sok közegészségügyi szakember már a védekezés következő időszakára készül. A robbanásszerű terjedés lecsengésével még semmi sem lesz megoldva, hiszen a társadalom nagy többsége ugyanolyan érzékeny marad a vírusra, így bármikor újrakezdődhet a járvány. Ezért a következő hónapokban (években) a pontos nyomon követés fázisa következik, amikor kevesebb a fertőzött, és ezeket a folyamatos teszteléssel, a kontaktjaik lenyomozásával monitorozni lehet, hogy ne tudjanak újabb fertőzésrobbanást kiváltani.
Ugyanakkor ez sem feltétlenül jelent végleges megoldást, hiszen az utóbbi időszakban olyan délkelet-ázsiai országokból (például Szingapúrból, Hongkongból, Dél-Koreából) is a kívülről behurcolt fertőzések emelkedéséről érkeznek hírek, akik korábban a kiterjedt ellenőrzésekkel eredményesen tudták ellaposítani a vírusgörbét.
Egyre több szakember vélekedik úgy, hogy az otthon maradásra szóló utasítást középtávon akkor sem lehet megúszni, ha rengeteg tesztet végeznek, és próbálják lekövetni az összes esetet. Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy ez semmire sem jó (hiszen az említett országok még mindig sokkal jobb helyzetben vannak, mint az a Kínához való közelségük miatt előrejelezhető lett volna), de nem elég.
A modellből az is látszik, hogy minden a távolságtartó intézkedések feloldásának és újbóli elrendelésének időzítésén múlik. Ezért lenne nagyon fontos az esetleges szezonális viselkedés megértése. Ha ugyanis éppen nyár végén, ősszel oldják majd fel a korlátozásokat, ahogy erre számos ország készül, és pont az őszi időszakban engedélyezik újra a sporteseményeket, tömegrendezvényeket, könnyen lehet, hogy éppen
AZ ŐSSZEL ÉRKEZŐ MÁSODIK HULLÁMOT FOGJÁK EZZEL SOKKAL VESZÉLYESEBBÉ TENNI.
Persze nem lesz egyszerű elfogadtatni a társadalommal, hogy az esetlegesen érkező újabb hullám megelőzése érdekében még a fertőzések számának emelkedése előtt meg kell kezdeni az újbóli távolságtartó intézkedések bevezetését. Akkor sem, ha elméleti szinten mindenki érti, hogy a megelőző cselekvés mindig sokkal hatékonyabb (olcsóbb, eredményesebb), mint a reaktív intézkedések, amikor már csak az események után futunk.
Forrás: index.hu
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
Évszakos fenyegetés
A Harvard Egyetem kutatói olyan elemzést jelentettek meg a Science-ben, amely a vírusfertőzés szezonálissá válásával számol. A következtetéseik rendkívül aggasztók. Persze, megint meg kell jegyeznünk, hogy mindez csak akkor következhet be jó eséllyel, ha belátható időn belül nem lesz vakcina, ami leszámol a vírussal, vagy legalábbis drasztikusan megváltoztatja az esélyeinket vele szemben.
Ezek közül kerülhet ki az oltás, ami leszámol a járvánnyal
Összeszedtük a koronavírus ellen készülő összes vakcinát. Megmutatjuk, hol készülnek, hogy működnek, és melyik fejlesztés hogy áll. Ami biztosnak tűnik: a széles körben bevethető oltásra még legalább egy évet várni kell.
MÁRPEDIG AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT LESZ OLTÁS,
Az év végére készülhet el a koronavírus elleni oltás von der Leyen szerint
Hamarosan indulhatnak a klinikai tesztek, de az Európai Bizottság már elkezdte a tárgyalásokat a gyártókkal. Odafigyelnek a magyar demokráciára is.
valószínűleg jövőre (vagy talán még idén). Mindenesetre ez egészen a tömeges klinikai tesztek pozitív végeredményéig kérdéses, így a legrosszabbra is fel kell készülnünk.
A Harvard kutatói úgy számolnak, hogy az új koronavírus viselkedése sokkal inkább a HCoV-OC43-ra vagy a HCoV-HKU1-re fog hasonlítani. Bár az utóbbi hónapokban kényszerűségből mindenki sokkal képzettebbé vált virológiából, mint valaha is szerette volna, valószínűleg a két vírusnév keveseknek mond bármit is. Pedig már mind találkozhattunk velük, hiszen ezek a koronavírusok sima náthát vagy megfázást okoznak (számos egyéb vírussal együtt).
E vírusoknak az a jellegzetességük, hogy szezonálisan okoznak járványokat, főként a téli megfázásszezonban. A megbetegedett, majd felgyógyult emberek nem válnak végérvényesen immunissá ellenük (csak korlátozott ideig), így bárki “meg tud fázni”, azaz meg tud fertőződni ugyanazon vírustól akár minden télen. Nem kizárt, hogy ugyanez fog történni az új koronavírussal is.
Csakhogy a SARS-CoV-2 esetében a következmények sokkal súlyosabbak, mint a megszokott koronavírusoknál. A nyájimmunitás kiépülésére és fennmaradására vakcina nélkül még középtávon sem számíthatunk igazán. Ahhoz ugyanis a lakosság hatvan százalékos átfertőződésére lenne szükség,
MIKÖZBEN AZ EGÉSZ VILÁGON 2 MILLIÓ FERTŐZÖTT VAN, AMI MÉG A MAGYAR LAKOSSÁGNAK IS CSAK 20 SZÁZALÉKA.
Könnyen előfordulhat, hogy mire kialakulna a nyájimmunitás (ami egyébként elfogadhatatlanul nagy emberveszteséggel járna), az első fertőződöttek már elveszítenék az immunitásukat, és az egész kezdődhetne előröl.
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
hírek innen, onnan
Nagysebességű vonat siklott ki és borított fel egy másikat Spanyolországban, legkevesebb 21 ember vesztette életét
A baleset 29 sebesültjéből ötöt válságos állapotban vittek kórházba.
Elképesztő védelmi remeklések közepette a Patriots a Super Bowl kapujába jutott – videó.
A két együttes összesen nyolc alkalommal adta el a labdát – de lehetett volna ez bőven több is...
A Netflix egyik legjobb történelmi sorozata
A történelmi sorozatok és minisorozatok kínálata ma már szinte végtelen, ám sok néző számára nehéz igazán bevonódni egy-egy...
Rendkívüli csúcstalálkozót tart Donald Trump fenyegetései miatt az Európai Unió, akár kereskedelmi háborúvá is fajulhat a Grönland körüli konfliktus
Az Európai Uniónak van is egy 93 milliárd eurós válasza, szóval villámgyorsan hűteni kellene a kedélyeket.
Levonultak a pályáról a Real Madrid játékosának bődületes hibája előtt az Afrika-kupa döntőjében
Hihetetlen körülmények között dőlt el a kupa sorsa.
Nem csak a zsír emeli meg a koleszterinszintet: ez az összetevő a valódi ludas
Évek óta azt halljuk, hogy a koleszterinproblémákért a zsíros ételek a felelősek, mégis rengetegen tapasztalják, hogy a szigorú diéta...
Kimondta a bíróság: Nem zárhatják be kulccsal a bejárati ajtajukat a lakók ebben az országban, itt az indoklás
Ezen ledöbbentünk.
Szívszorító tragédia: 36 éves korában halt meg a magyar válogatott sportoló
Nyugodjék békében!
Chema Rodríguez egy magyar játékost emelt ki az első nyilatkozatában + videó
„Tisztában voltunk azzal, hogy Olaszország kellemetlen ellenfél” – nyilatkozta a szövetségi kapitány.
Varga Zsolt keményen beszólt a bíróknak a szerb–magyar rangadó után
A szövetségi kapitány szerint árnyékban harcoltak Belgrádban.
Súlyos vonatbaleset történt Spanyolországban, legkevesebb 21-en meghaltak
Az ütközés a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt.
Ezeknek a csillagjegyeknek idős korukra köszönt be a bőség: fürdeni fognak a pénzben
Anyagi bőség idősebb korukban.
Sport
Ezt már a Liverpool-szurkolók sem bírják cérnával, Szoboszlai szóba sem került
Arne Slot újra magyarázkodni kényszerült, miután csapata nem bírt az újonc Burnley-vel.
A magyar sportoló ijesztő esése után azonnal le kellett állítani az Eb-futamot
Riválisa elsodorta a Fradi rövidpályás gyorskorcsolyázóját, aki a palánkba csapódott az Európa-bajnokságon.
Balhé a kézilabda Eb-n: a torna sztárja beleszállt az edzőbe, földrengés jöhet
A kínos kudarc „olyan kézilabda-földrengést okozhat, amelynek következményei beláthatatlanok”.
Edzője már nyilvánosan kritizálja, rövidesen megszabadulhat klubja a magyar válogatott védőtől
Bár ősszel a kapitányi karszalagot is megkapta, az edzőváltással megjárta.
Célegyenesébe fordult a 4,7 milliárd forintos üzlet, privát repülő árulkodik a tervekről
Minden hazai rekordot átírhat a megállapodás.
Egy éve Kecskemétre készült, ha nincsenek az amerikaiak, talán sosem lesz rekorder
A zöld-fehérek nem lehetnek elég hálásak a New York Citynek, sem a futballista bizonyítási vágyának.
Venus Williams visszatért az Australian Openen, teljes összeomlás lett a vége + videó
Venus Williams öt év után visszatért az Australian Openen, a közönség állva tapsolta őt.
Elképesztő hosszabbításos dráma, az év legszürreálisabb jelenete után – videó.
Nem sikerült élni a sohasem látott eséllyel.
Megérkezett Angliába a Ferencvárost 4,7 milliárd forintért elhagyó Tóth Alex
Mindenidők legdrágábban értékesített NB I-es futballistája lesz.
Saját közönsége fütyülte ki a Real Madrid játékosait
Az elmúlt időszak eseményei után a madridi közönség kifejezte nemtetszését.
Újabb magabiztos sikert aratott és továbbjutott a magyar válogatott csoportbeli riválisa
35 percig bírták a lengyelek az iramot. Az eddig hibátlan gárda két nap múlva néz szembe a mieinkkel az Európa-bajnokságon.
A rengeteg hiba ellenére is kiharcolta a továbbjutást a magyar válogatott az Eb-n
Jól kezdett Chema Rodríguez együttese, de rendre visszajött a meccsbe a rivális. A hajrában viszont kijött a két csapat közti különbség.
Bulvár
A holnapi nap brutális lesz, és senki sem lesz kivétel alóla
Január harmadik hétfőjét az év legnyomasztóbb napjának tartják, ami könnyedén maga alá temethet minket. Ne hagyd, hogy ez történjen!
Orbán Viktortól ezt kapta születésnapjára Tóth Gabi, kíméletlenül lecserélték
Január 17-én ünnepelte születésnapját a magyar énekesnő, azonban amit a miniszterelnöktől kapott ajándékba arra igazán nem számított.
Titkos orosz kórház áll Magyarország közepén, a látványtól azonnal padlót fogsz
Valami egészen különlegeset felejtettek itt, hátborzongató a hidegháborús látvány.
Belepiszkált a kormány az özvegyi nyugdíjba: mutatjuk, mekkora összeg jár
Így változik az özvegyi nyugdíj feltételrendszere 2026-ban, ennyit kapnak az érintettek az új szabályok alapján.
Ez a csillagjegy lesz 2026 legnagyobb nyertese: pénz, siker és szerelem vár rá
Ez az év nem a kapkodásról szól, hanem arról, hogy a befektetett energia végre kézzelfogható eredménnyé válik és egy csillagjegy számára ez lesz a valóság.
Ezzel átrajzolnák a régiónkat, Magyarország most hatalmasat szakíthat
Egy üzlet, ami Orbánéknak is aranyat érhet.
Szülészeti erőszak egy apa szemével: Próbáltam megteremteni azt a világot, amiben lennie kellett volna
Az apák szerepét és megélését méltatlanul elhanyagoljuk, amikor a szülésekről beszélünk, pedig lehet, hogy éppen az ő bevonásuk, felkészítésük segítene mindenkinek kezelni a nehéz helyzeteket.
A volt osztrák kancellár szerint a liberálisként indult Orbán abszurd világba sodródott
A magyar miniszterelnök, Viktor Orbán vétói nem tudják megállítani az EU fejlődését – nyilatkozta Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár. A poitikus szerint az EU-nak függetlenné kell válnia az orosz gáztól
Újabb gyomros Robert Ficoéktól a felvidéki magyarságnak, kegyetlen dolgot terveznek véghezvinni
A jó kormányzati kapcsolatok ellenére számos intézkedés tragikus hatással van a felvidéki magyarságra.
Megtorlás indult Dobrev Klára ellen
Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezték az Európai Parlamentnél Hankó Balázs feljelentése nyomán
Nincs víz, benzin és áram a karibi országban, ráadásul Kubánál csak Ukrajna veszít több lakost
A venezuelai események nyomán ismét kiéleződött az amerikai-kubai feszültség. Bár a szigetet a kommunisták vaskézzel tartják kézben, a gazdaság összeomlóban van, ráadásul az elmúlt öt évben Ukrajna után Kuba
Nóci volt a ValóVilág bombázó műsorvezetője: 50 évesen így néz ki a friss videón
Czifra Noémit Nóci néven ismerte meg az ország a ValóVilág dögös műsorvezetőjeként.

- Mai traffipaxok Pécsett, január 6.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 17.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 18.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 19.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 20.
- Mai traffipaxok Pécsett, február 13.
- Mai traffipaxok Pécsett, február 15.
- Március 15-ig látogatható a pécsi 1956-os kiállítás
- Mesélő vizek a pécsi Természettudományi Múzeumban
- Gyérítik a vadállományt Pécsett
- Csökkent a gázolaj ára
- Hallgatói tervpályázat: buszmegálló terveket várnak Szentlőrincre
- Mai traffipaxok Pécsett, március 22.








