RSS
Lehet hosszabb távon kell alkalmazkodnunk a koronavírushoz, mint azt hittük
Remélhetőleg jövőre már lesz hatékony vakcina az új koronavírus ellen. De mi lesz, ha kudarcba fulladnak a kutatások, és a járvány szezonálissá válik a többi koronavírus fertőzéséhez hasonlóan? A járvány az új norma része lesz, és folyamatos megszorítások közepette kell élnünk?
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
Évszakos fenyegetés
A Harvard Egyetem kutatói olyan elemzést jelentettek meg a Science-ben, amely a vírusfertőzés szezonálissá válásával számol. A következtetéseik rendkívül aggasztók. Persze, megint meg kell jegyeznünk, hogy mindez csak akkor következhet be jó eséllyel, ha belátható időn belül nem lesz vakcina, ami leszámol a vírussal, vagy legalábbis drasztikusan megváltoztatja az esélyeinket vele szemben.
MÁRPEDIG AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT LESZ OLTÁS,
valószínűleg jövőre (vagy talán még idén). Mindenesetre ez egészen a tömeges klinikai tesztek pozitív végeredményéig kérdéses, így a legrosszabbra is fel kell készülnünk.
A Harvard kutatói úgy számolnak, hogy az új koronavírus viselkedése sokkal inkább a HCoV-OC43-ra vagy a HCoV-HKU1-re fog hasonlítani. Bár az utóbbi hónapokban kényszerűségből mindenki sokkal képzettebbé vált virológiából, mint valaha is szerette volna, valószínűleg a két vírusnév keveseknek mond bármit is. Pedig már mind találkozhattunk velük, hiszen ezek a koronavírusok sima náthát vagy megfázást okoznak (számos egyéb vírussal együtt).
E vírusoknak az a jellegzetességük, hogy szezonálisan okoznak járványokat, főként a téli megfázásszezonban. A megbetegedett, majd felgyógyult emberek nem válnak végérvényesen immunissá ellenük (csak korlátozott ideig), így bárki “meg tud fázni”, azaz meg tud fertőződni ugyanazon vírustól akár minden télen. Nem kizárt, hogy ugyanez fog történni az új koronavírussal is.
Csakhogy a SARS-CoV-2 esetében a következmények sokkal súlyosabbak, mint a megszokott koronavírusoknál. A nyájimmunitás kiépülésére és fennmaradására vakcina nélkül még középtávon sem számíthatunk igazán. Ahhoz ugyanis a lakosság hatvan százalékos átfertőződésére lenne szükség,
MIKÖZBEN AZ EGÉSZ VILÁGON 2 MILLIÓ FERTŐZÖTT VAN, AMI MÉG A MAGYAR LAKOSSÁGNAK IS CSAK 20 SZÁZALÉKA.
Könnyen előfordulhat, hogy mire kialakulna a nyájimmunitás (ami egyébként elfogadhatatlanul nagy emberveszteséggel járna), az első fertőződöttek már elveszítenék az immunitásukat, és az egész kezdődhetne előröl.
Állandó veszélyhelyzet
Vagyis a hatásos vakcina kifejlesztéséig és elterjedéséig reálisan folyamatos, hol intenzívebb, hol visszavonultabb járványhelyzetre kell számítani, ami a szociális távolságtartás szigorúbb-lazább rendelkezéseit teheti szükségessé, szinte állandóan. Csak így lehet elkerülni vagy legalább csökkenteni az egészségügyi rendszer túlterhelődését. A Harvard epidemiológusai szerint a rendszeres lezárások és karantének akár 2022-ig is eltarthatnak.
Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológus professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a szezonalitás nem azt jelenti, hogy a járvány nyaranta el fog tűnni, mint az influenza. Bármikor, bárhol kialakulhatnak majd járványok (látjuk ezt a világ trópusi területein, ahol már most melegebb van, mint náluk júliusban lesz), de az őszi időszakban valószínűleg fellángol majd a pandémia. Ennek megfelelően kell időzíteni a szociális távolságtartást előíró intézkedéseket.
DE MINDEZ CSAK SPEKULÁCIÓ MINDADDIG, AMÍG LEGALÁBB EGY TELJES ÉVET NEM CSINÁLUNK VÉGIG AZ ÚJ KORONAVÍRUSSAL.
A kórokozóról alig néhány hónapja értesült az emberiség, így lehetetlen pontosan meghatározni jövőbeli viselkedését. Ugyanakkor a jelenlegi tudásunk birtokában a szezonális megfázásos fertőzéseket okozó koronavírusok biztosítják az új koronavírus legjobb analógiáját. Egyszerűen nincs jobb fogódzónk, amibe kapaszkodhatnánk.
Lazítás-szigorítás
A tanulmányban a kutatók tehát a korábbi koronavírusok viselkedése alapján modellezték a SARS-CoV-2 jövőbeli terjedését (miközben bevették a modellbe mindazt, amit eddig megtudtunk az új vírus sajátságairól, az általa okozott betegség súlyosságáról), és azt vizsgálták, hogy hogyan kerülhető el az egészségügyi rendszer összeomlása.
A legfőbb eredményük az, hogy a távolságtartó intézkedéseket jó eséllyel még két évig fenn kell tartani a járvány kontrollálása érdekében. Ahogy idővel a nyájimmunitás terjedni fog, az intézkedéseket is lazítani lehet. Igaz ez a lezárások időtartamára és szigorúságára is, vagyis azért a következő két évben is
LESZNEK IDŐSZAKOK, AMELYEK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ NORMÁLISNAK NEVEZHETŐK.
Viszont a társadalomban terjedő immunitás felmérése elengedhetetlenek lesznek a tömeges szerológiai tesztek - a vírusellenes antitestek keresése a populációban. Ez nemcsak arról tudósíthat, hogy hány ember immúnis a vírus ellen, de arról is, hogy a védelem milyen hosszú ideig tart, illetve hogy számíthatunk-e a keresztimmunitásra a közeli rokon koronavírusokkal szembeni védekezésben (vagyis hogy aki védetté vált az egyik vírus ellen, az vajon élvez-e bizonyos fokú védettséget a másikkal szemben is).
Ha az immunitás gyorsan terjed a népességben, értelemszerűen enyhébb óvintézkedésekre lesz szükség. Sok külső tényező is befolyásolhatja ezt. Nyilván ezek közül a legfontosabb a vakcina kifejlesztése, de a hatékony gyógymód is sokat segíthet - ezáltal ugyan a fertőzés terjedését nem lehet megállítani, de alapvetően csökkenthető lenne az intenzív osztályos ellátásra szoruló betegek száma. Márpedig az eddigi tapasztalatok alapján az már most is nyilvánvaló, hogy az egészségügyet ezek a betegek terhelik meg igazán.
Gyenge egészségügy = hosszú karantén
Természetesen mindezt alapvetően befolyásolja az egészségügy általános fejlettsége és a kapacitások nagysága is. Kissé leegyszerűsítve: ahol van lehetőség hatékonyan kezelni több beteget, ott nincs szükség olyan súlyos intézkedésekre. Ahol viszont erősen korlátozottak az egészségügyi kapacitások, ott elsődleges fontosságú a járványellenes, távolságtartó intézkedések szigorú betartása.
Az Egyesült Államokban sok közegészségügyi szakember már a védekezés következő időszakára készül. A robbanásszerű terjedés lecsengésével még semmi sem lesz megoldva, hiszen a társadalom nagy többsége ugyanolyan érzékeny marad a vírusra, így bármikor újrakezdődhet a járvány. Ezért a következő hónapokban (években) a pontos nyomon követés fázisa következik, amikor kevesebb a fertőzött, és ezeket a folyamatos teszteléssel, a kontaktjaik lenyomozásával monitorozni lehet, hogy ne tudjanak újabb fertőzésrobbanást kiváltani.
Ugyanakkor ez sem feltétlenül jelent végleges megoldást, hiszen az utóbbi időszakban olyan délkelet-ázsiai országokból (például Szingapúrból, Hongkongból, Dél-Koreából) is a kívülről behurcolt fertőzések emelkedéséről érkeznek hírek, akik korábban a kiterjedt ellenőrzésekkel eredményesen tudták ellaposítani a vírusgörbét.
Egyre több szakember vélekedik úgy, hogy az otthon maradásra szóló utasítást középtávon akkor sem lehet megúszni, ha rengeteg tesztet végeznek, és próbálják lekövetni az összes esetet. Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy ez semmire sem jó (hiszen az említett országok még mindig sokkal jobb helyzetben vannak, mint az a Kínához való közelségük miatt előrejelezhető lett volna), de nem elég.
A modellből az is látszik, hogy minden a távolságtartó intézkedések feloldásának és újbóli elrendelésének időzítésén múlik. Ezért lenne nagyon fontos az esetleges szezonális viselkedés megértése. Ha ugyanis éppen nyár végén, ősszel oldják majd fel a korlátozásokat, ahogy erre számos ország készül, és pont az őszi időszakban engedélyezik újra a sporteseményeket, tömegrendezvényeket, könnyen lehet, hogy éppen
AZ ŐSSZEL ÉRKEZŐ MÁSODIK HULLÁMOT FOGJÁK EZZEL SOKKAL VESZÉLYESEBBÉ TENNI.
Persze nem lesz egyszerű elfogadtatni a társadalommal, hogy az esetlegesen érkező újabb hullám megelőzése érdekében még a fertőzések számának emelkedése előtt meg kell kezdeni az újbóli távolságtartó intézkedések bevezetését. Akkor sem, ha elméleti szinten mindenki érti, hogy a megelőző cselekvés mindig sokkal hatékonyabb (olcsóbb, eredményesebb), mint a reaktív intézkedések, amikor már csak az események után futunk.
Forrás: index.hu
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
Évszakos fenyegetés
A Harvard Egyetem kutatói olyan elemzést jelentettek meg a Science-ben, amely a vírusfertőzés szezonálissá válásával számol. A következtetéseik rendkívül aggasztók. Persze, megint meg kell jegyeznünk, hogy mindez csak akkor következhet be jó eséllyel, ha belátható időn belül nem lesz vakcina, ami leszámol a vírussal, vagy legalábbis drasztikusan megváltoztatja az esélyeinket vele szemben.
Ezek közül kerülhet ki az oltás, ami leszámol a járvánnyal
Összeszedtük a koronavírus ellen készülő összes vakcinát. Megmutatjuk, hol készülnek, hogy működnek, és melyik fejlesztés hogy áll. Ami biztosnak tűnik: a széles körben bevethető oltásra még legalább egy évet várni kell.
MÁRPEDIG AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT LESZ OLTÁS,
Az év végére készülhet el a koronavírus elleni oltás von der Leyen szerint
Hamarosan indulhatnak a klinikai tesztek, de az Európai Bizottság már elkezdte a tárgyalásokat a gyártókkal. Odafigyelnek a magyar demokráciára is.
valószínűleg jövőre (vagy talán még idén). Mindenesetre ez egészen a tömeges klinikai tesztek pozitív végeredményéig kérdéses, így a legrosszabbra is fel kell készülnünk.
A Harvard kutatói úgy számolnak, hogy az új koronavírus viselkedése sokkal inkább a HCoV-OC43-ra vagy a HCoV-HKU1-re fog hasonlítani. Bár az utóbbi hónapokban kényszerűségből mindenki sokkal képzettebbé vált virológiából, mint valaha is szerette volna, valószínűleg a két vírusnév keveseknek mond bármit is. Pedig már mind találkozhattunk velük, hiszen ezek a koronavírusok sima náthát vagy megfázást okoznak (számos egyéb vírussal együtt).
E vírusoknak az a jellegzetességük, hogy szezonálisan okoznak járványokat, főként a téli megfázásszezonban. A megbetegedett, majd felgyógyult emberek nem válnak végérvényesen immunissá ellenük (csak korlátozott ideig), így bárki “meg tud fázni”, azaz meg tud fertőződni ugyanazon vírustól akár minden télen. Nem kizárt, hogy ugyanez fog történni az új koronavírussal is.
Csakhogy a SARS-CoV-2 esetében a következmények sokkal súlyosabbak, mint a megszokott koronavírusoknál. A nyájimmunitás kiépülésére és fennmaradására vakcina nélkül még középtávon sem számíthatunk igazán. Ahhoz ugyanis a lakosság hatvan százalékos átfertőződésére lenne szükség,
MIKÖZBEN AZ EGÉSZ VILÁGON 2 MILLIÓ FERTŐZÖTT VAN, AMI MÉG A MAGYAR LAKOSSÁGNAK IS CSAK 20 SZÁZALÉKA.
Könnyen előfordulhat, hogy mire kialakulna a nyájimmunitás (ami egyébként elfogadhatatlanul nagy emberveszteséggel járna), az első fertőződöttek már elveszítenék az immunitásukat, és az egész kezdődhetne előröl.
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
Bár az új koronavírus (SARS-Cov-2) rokonságot mutat a 2003-as SARS-járványt kiváltó SARS-CoV-1-gyel, nyilvánvaló, hogy az általa okozott világjárvány lefolyása egyre jobban különbözik a 17 évvel ezelőtti történésektől. Ezt a járványt nem sikerült megfékezni Ázsiában, illetve a világ néhány elszigetelt gócpontján. Kérdéses az is, hogy volt-e erre egyáltalán valaha reális esélyünk.
Az ok az, hogy az első SARS minden fertőzöttben gyors és súlyos tüneteket okozott, vagyis a betegeknek nem sok esélyük volt észrevétlennek maradni és rejtve sok embert megfertőzni. A covid-19 azonban az esetek többségében csak enyhe megfázásszerű tüneteket vált ki vagy teljesen tünetmentes marad, miközben ezek a fertőzöttek is fertőznek.
Mindezek miatt nem számíthatunk reálisan arra, hogy oltás nélkül a covid-19 egy év alatt eltűnik a semmibe, ahogy az első SARS vírus tette. Sokkal valószínűbb, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években, a koronavírus-fertőzés lassan az élet elválaszthatatlan összetevőjévé válhat.
hírek innen, onnan
Rossi odaszúrt Szappanosnak: "Igazából munkanélküli volt" - szerinte 60 perc után valami megváltozott
Így értékelte a látottakat Marco Rossi szövetségi kapitány a finnek elleni győzelem után.
Kutatók elképesztő áttörésre jutottak: Ez a 10 másodperces vizsgálat válthatja ki a vérvételt
Izraeli kutatók olyan új módszert fejlesztettek ki, amely egy mindössze 10 másodperces videófelvétel alapján képes lehet kimutatni a...
Varga Barnabás duplájával a magyar válogatott 2-1-re legyőzte a finn csapatot
Egyik ország sem jutott ki a 2026-os világbajnokságra, így a Puskás Arénában rendezett mérkőzés mindkét együttesnek felkészülésként...
A nyári meleg a telefonod akksiját is gyorsabban öregítheti: ezekre figyelj töltéskor
Nyáron nemcsak mi melegszünk túl könnyebben, hanem a telefonunk is. A tűző nap, a forró autó, a vastag tok és a töltés közbeni játék...
Azbesztkrízis: több mint kétszázötven magyar települést érinthet
A nyugat-magyarországi azbesztkrízis az első témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) újrainduló podcastjának, amelyben Weiszburg...
Orvosmeteorológia: a légkör megnyugszik, de a keringésünk még nem. Még szombaton is büntet a távozó hidegfront
Szombaton végre visszatér a hamisítatlan nyári idő: zavartalan napsütésre, kellemesen szelíd légmozgásra és igazi strandidőre...
Visszavonta Tarr Zoltán a Mága Zoltánhoz köthető cég félmilliárd forintos támogatását
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a pénzszórás más érintettjeit, hogy egy ideig még...
Vérengzés a chipszektorban: röpködtek a mínuszok a Wall Streeten
Alaposan elromlott a hangulat az ázsiai tőzsdéken pénteken. A befektetők elsősorban a mesterséges intelligenciával kapcsolt és a...
Kátai-Németh Vilmos: Visszahívják a rendőröket a gyermekotthonokból
A szociális és családügyi miniszter azzal idokolta a döntést, hogy a gyermekotthonokba szakértelem, szakemberek kellenek, és nem rendőrök.
A tapasztalt sofőrök titka: Egy autós trükk, ami életmentő lehet
Döbbenetes autós titok láttatott napvilágot!
Tarr Zoltán: Ami Papp Dániel alatt történt, az a magyar közmédia egyik legsötétebb korszaka volt
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter „bűnlajstrommal” reagált az MTVA vezérének felmondására.
Varga-dupla után nyert a magyar válogatott a finnek ellen
A magyar futball-válogatott felkészülési meccsen legyőzte Finnországot a Puskás Arénában.
Sport
18 éves és 358 millió eurót ér a világ legértékesebb futballistája
A CIES friss listáját Lamine Yamal vezeti.
Mit csinál a Liverpool FC? Szoboszlai Dominik eladásáról cikkeznek Angliában
Izgalmas nyár várható az Anfielden.
Arne Slot marad a Premier League-ben, a Liverpool FC riválisánál lehet edző
A holland az egyik jelölt a Fulhamnél.
Elképzelhető, hogy Vinícius Júnior napjai meg vannak számlálva a Real Madridnál
Szinte minden órára jut egy hír a Real Madriddal kapcsolatban.
A Real Madrid 115 millió euróért kivásárolná a PSG szupersztárját
Nagyon beindult Florentino Pérez.
Kulcsfontosságú játékos leigazolását kéri Hansi Flick, 60 millió eurót fizetne érte a Barca
Lukeba Castello a LaLigába igazolhat.
Öt magyar és hat külföldi játékos távozik a Ferencvárostól
A népligetiek komoly változásokkal készülnek az új szezonra.
"Majd hozza Lewandowskit!" - A debreceni Loki szurkolói őrjöngenek, miután kinevezték az új külföldi edzőt
Az angol befektetők egyelőre nem igazán bíznak a magyar szakemberekben, ez vár Dzsudzsákékra a folytatásban.
Útban volt a játékvezető, ezért fellökte a focista
Franck Kessié nem finomkodott a bíróval.
Három válogatott játékossal, nagy visszatérőkkel épülhet az új Ferencváros
Sok minden függ attól, hogy mit szeretne az új edző, Borbély Balázs.
A Barcelona kész teljesíteni a magyar válogatott kapusának vágyát
Mindenképpen számolnának vele a jövőben.
A spanyol sajtó kiderítette, hogy kit akar 150 millió euróért leigazolni a Real Madrid
Michael Olise a LaLigába igazolhat.
Bulvár
Orbán Viktor bajban van, csalódást emlegetnek a letartóztatások után az Egyenes Beszédben
A szakértő szerint az emberek csalódtak a volt miniszterelnökben az egyik nagy ígérete miatt.
Ő lenne a Tisza Párt köztársasági elnöki jelöltje, a szakértő szerint egyértelmű jelei vannak
Meglepő névvel álltak elő, de van benne logika.
Elaludt a fotelben tévéző dabasi férfi: Amikor kinyitotta a szemét, olyat látott, amitől megfagyott benne a vér
Egy egészen elképesztő és pofátlan bűncselekmény rázta meg a Dabas környéki lakosságot. A gyanútlan áldozat az otthonában pihent, amikor a tolvaj az alvó férfi mellől vitte el az értékeket.
Újabb vagyontárgyakat foglalt le az Európai Ügyészség egy 42,8 millió eurós körhintacsalás-ügyben
A gyanúsítottak 2019 és 2024 között a feltételezések szerint több mint 1700 gépjárművet importáltak Németországból Olaszországba áfafizetés nélkül, mégpedig úgy, hogy strómanok nevére bejegyzett fantomcége
18 hónap után - Vége. Szakított az énekesnő és a sármos milliárdos
Újra szingli a világhírű popcsillag: Camila Cabello és milliárdos kedvese másfél év után a szakítás mellett döntöttek. A pletykák szerint a szerelmesek csendben elváltak egymástól.
Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek a tatai „szállító”
A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség minősített költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy férfival és hat társával szemben, akik közel 370 millió forint vagyoni hátrá
5300 év után is mocorog valami Ötzi testében: meglepő dolgot fedeztek fel a jégember gyomrában
Amikor 1991-ben az Ötztali-Alpokban egy kiránduló pár rábukkant a jégből elővillanó, mumifikálódott emberi testre, a világ azt hitte, egy szerencsétlenül járt modern hegymászót találtak. Hamar kiderült azonban,
Ezt a legendás magyar tévést szeretnék köztársasági elnöknek: így reagált
Kepes Andrást tartják sokan alkalmasnak arra, hogy ő legyen a következő köztársasági elnök.
Kiröhögték a magyarázkodó Orbán Balázst a fideszes képviselők – így omlott össze Orbán Viktorék kampánya
Orbán Viktor a kampány végére már indulatos volt.
Egyre többen lopják ezt a 10 forintos terméket az élelmiszerboltoktól, az egyik üzletlánc drasztikus lépést tett
Sokan elfelejtették bevallani a kasszánál?
Kivonul Magyarországról a népszerű futárszolgálat: több mint ezer csomagautomata tűnhet el hamarosan
Több mint ezer csomagautomata tűnhet el az országból néhány hónapon belül.
„Nem, Magyarország tisztelt miniszterelnöke!” – egy mondat miatt ment neki Magyar Péternek a szlovák külügyminiszter
Juraj Blanár visszautasítja a magyar miniszterelnök csütörtöki kijelentését.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 6.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 17.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 18.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 19.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 20.
- Mai traffipaxok Pécsett, február 13.
- Mai traffipaxok Pécsett, február 15.
- Március 15-ig látogatható a pécsi 1956-os kiállítás
- Mesélő vizek a pécsi Természettudományi Múzeumban
- Gyérítik a vadállományt Pécsett
- Csökkent a gázolaj ára
- Hallgatói tervpályázat: buszmegálló terveket várnak Szentlőrincre
- Mai traffipaxok Pécsett, március 22.
