Lehet, nem csak ,,bemutatnak” az Ormánságnak?

2011.03.13.

A Magyarország legszegényebb vidéke címre pályázhat az Ormánság. Sok pénzért, eddig, sok megvalósulatlan ötlet született. Lehet, van megvalósítható is?

Az ország délnyugati részén elterülő, istenáldotta természeti adottságairól, hagyományairól és szegénységéről is elhíresült Ormánságban új szelek támadtak. Tán nem önmagukért.

Tavaly szeptemberben adták át Sellyén, több vállalkozó finanszírozásával, azt a több százmilliós oktatási és képzési központot, ahonnan kiindulva a sorstalanság helyett sorsfordítás az Ormánságban (SSO) elvet fogalmazták meg. Munkahelyteremtéssel, a tájegységi, falvakra bontott adottságok stb. kihasználásával. A tervek között a bioenergia felhasználása is szerepel, egy sellyei brikettgyár beiktatásával.

Az ötletgazdák egyik, a közgazdász végzettségű pécsi Varga László, a kezdeti tapogatódzások után, a megoldások egyikét a kihasználatlan földeken véli megtalálni.

- Ma már szinte megfizethetetlen az energia, a fűtés a lakosság jelentős rétegének. Mennyien is fagytak meg az elmúlt télen? Mindenképpen szükség van arra, hogy megkeressük az alternatív lehetőségeket! Ha a családok bevételét, az ország jelen gazdasági állapotában, nem lehet növelni, akkor próbáljuk meg a kiadásokat csökkenteni! – mondja Varga.

Csak az Ormánságban több ezer hektár olyan földterület van, aminek az aranykorona értéke 8-10 körüli. Magyarán: gyomot érdemes vetni bele. Vagy ezeket a területeket meg lehet tisztítani az ott lévő, fölösleges növényzettől, és ez munkahelyeket, bevételt teremthet. A fás és lágyszárú növényeket eltávolítják, ezek energiává alakíthatók. A tisztítás után meg lehet kezdeni a területek energiafüvekkel való betelepítését. Egy hektáron, a számítások szerint, csaknem 15 ezer tő telepíthető, ami minden második évben, 30-40 tonna úgynevezett brikettálható alapanyagot jelent - folytatja. - Az egyes önkormányzatok érdeke lesz, hogy megműveljék a földterületüket. Olyan munkát tudnak adni, például a közmunka programban, ami mérhetően javakat termel, és nem állandó utcaseprést jelent. Számoljunk a 40 tonnás átlaggal! Az olcsó brikett kilója 50 forint. Könnyen kiszámolható, mekkora értéket lehet előállítani, csak az Ormánságban.

Az eddigi tárgyalások alapján vagy készpénzben, vagy termékben kerül vissza bizonyos hányad a rendkívül szegény önkormányzatokhoz. Vagy így, vagy úgy, Varga László, illetve az SSO-program átlagban 30 százalékos visszatérítéssel számol. Ha tüzelőanyagot juttatnak, akkor a helyhatóság vagy a saját kiadását csökkentheti, vagy a lakosságot segítheti, nem pénzt, segélyt ad, hanem a pénzzel egyenértékű tárgyat.

Ezen a vidéken ötven település jöhet szóba, köztük, a helyi viszonyok szerint relatíve nagyok is vannak: Sellye, de akár Siklós is. Utóbbiaknál az is szóba jöhet, miképpen lehet átállni arra a módszerre, hogy a pénznyelő gázkazánokat bioenergia-rendszerrel párosítsák. Hogy ez milyen ütemben valósulhat meg, arra nézvést az uniós zöldenergia-vállalások is iránymutatóak lehetnek.

Az ormánsági zöldenergia-felhasználás mögött álló, sellyei üzem tervei már elkészültek, de már most látni, hogy az igényekhez képet alulméretezték, mondja Varga László. A kapacitást legkevesebb a tízszeresére, évi ötvenezer tonnára kellene fejleszteni. Az alapkőletétel napok kérdése, ezt követően három hónappal már termelnek.

B.Z.