Ezt olvasta már?

0

Oktatás: elégedetlenség, túlterhelt tanárok és diákok

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10. és 17. között 998 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak oktatás aktuális állapotával kapcsolatos véleményeit.

A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának, a válaszadók fele szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük szerint inkább javult. A megkérdezettek több mint fele szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede szerint épp megfelelő, míg elenyésző azok száma, akik szerint túl kevés. A válaszadók több mint fele szerint több készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán 15 százalék gondolja ezt fordítva. A megkérdezettek háromnegyede szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk szerint a tanárok is túlterheltek. A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál, és több mint felük szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság magasabb minőségű oktatást teremt, mint a központosított. A válaszadók majd’ kétharmada nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok tankönyvválasztása korlátozott. A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős. Tíz szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.

A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának (19 százalék), az egészségügy helyzete (32 után); megelőzve az alacsony bérek (12 százalék), az elszegényedés (8 százalék), a munkaerőhiány (8 százalék) problémáját, és a menekülthelyzetet (7 százalék).

Az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal 38 százalék elégedetlen, 37 százalék elégedett, azonban az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében többségben vannak az elégedetlenek (MSZP: 65, Jobbik: 63, egyéb párt: 57 százalék), egyedül a Fidesz szavazók gondolják máshogy: 56 százalékuk elégedett, negyedük (24 százalék) nem.

A válaszadók fele (50 százalék) szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük (28 százalék) szerint inkább javult. Itt is a Fidesz szavazók azok, akik másként gondolkodnak, körükben többségben vannak (58 százalék) azok, akik szerint javultak az állapotok az állami oktatásban, míg a többi párt szavazói és a bizonytalanok szerint inkább romlottak (MSZP 60, Jobbik 67, egyéb párt: 74, bizonytalan 56 százalék). Továbbá, minél nagyobb településen lakik valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy javult az állami oktatás állapota.

A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede (25 százalék) szerint épp megfelelő, míg mindössze 7 százalék említi azt, hogy túl kevés. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de azok között, akiknek van iskoláskorú gyermeke vagy unokája, többen vannak, akik úgy látják, hogy túl sok a tananyag (61 százalék), mint akinek nincs (49 százalék).

Minden párt támogatói szerint túl sok a tananyag, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a Jobbik szavazók (65 százalék), és az egyéb pártok szavazói (57 százalék) gondolják így, némileg kevésbé gondolják eképpen a Fidesz szavazók (54 százalék), és a bizonytalanok (52 százalék), de még körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.

A válaszadók többsége (54 százalék) szerint több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja ezt fordítva, azaz, hogy több lexikális tudást, nagyobb műveltséganyagot kellene elsajátítani a gyermekeknek.

Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, azonban leginkább a diplomások, az egyéb pártok szavazói (71-71 százalék), az érettségivel rendelkezők (62 százalék), a Jobbik, az MSZP szavazók és a bizonytalanok (58, 51, és 54 százalék), akik szerint a készségekből többet kellene adnia az iskoláknak.

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk (66 százalék) szerint a tanárok is túlterheltek.

Mindkét kérdésben hasonlóan gondolkodik minden vizsgált társadalmi csoport. A diákok leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint az iskoláskorú gyerekeket nevelők szerint túlterheltek (91, 86 és 77 százalék), de még a Fidesz szavazók és a bizonytalanok körében is 71 és 72 százalék így gondolkodik.

A pedagógusok túlterheltségét leginkább az egyéb pártok, az MSZP szavazói, illetve a fiatalabbak látják leginkább problémának (79, 78 és 75 százalék), de még a Fidesz szavazók, és a bizonytalanok körében is majd’ kétharmad így látja (62 és 63 százalék).

A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál (40 százalék), míg negyedük szerint éppen megfelelő (28 százalék), mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy magasabb az elvárhatónál.

Leginkább az egyéb pártok szavazói, a 30 évnél fiatalabbak, valamint a diplomások (73, 60, 59 százalék) gondolkodnak így. Mindössze két társadalmi csoportban vannak többségben, ahol nincs többsége annak a véleménynek, hogy a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál: a Fidesz szavazók és a 45-59 évesek körében (27 és 32 százalék). Ezekben a csoportokban úgy gondolják, hogy a pedagógusok fizetése megfelelő. Minden tíz Fidesz szavazóból egy (11 százalék) úgy gondolja, hogy túl magas a pedagógusok fizetése.

A válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy látja, hogy úgy érhető el magasabb színvonal az oktatásban, hogy az iskolás és a tanárok minél inkább önállóan dönthetnek a tananyagról és az oktatási módszerekről. Ezzel szemben a megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint akkor magasabb az oktatás színvonala, hogy központilag meghatározott egységes tananyag és módszerek alapján zajlik az oktatás.

Minden vizsgált társadalmi csoport szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság a célravezetőbb, a központosítást leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók, valamint a szakmunkás végzettségűek látják jobb módszernek, de ő esetükben is egyharmados az arány (31, 31 és 35 százalék).

A válaszadók majd’ kétharmada (58 százalék) nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok csak korlátozott számú tankönyv közül választhatnak, míg csupán negyedük (26 százalék) helyesli ezt.

A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben (41-41 százalék), de az összes többi vizsgált társadalmi csoport, leginkább az egyéb pártok szavazói, az érettségivel és diplomával rendelkezők (89, 68, 66 százalék) helytelenítik a tankönyvválasztás korlátozását.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (53 százalék) szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős, míg mindössze 3 százalék tartja felelősnek az iskolákat, tanárokat. Ebben minden vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók is eképpen gondolkodnak.

Tíz olyan szülőből négy (37 százalék), akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. augusztus 10 - 17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 998 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.







0
0
0
0
0

hírek innen, onnan

„Nemzeti ellenzék” – Levelet írt a Fidesz tagjainak Orbán Viktor

A távozó kormányfő szerint most liberális kormányzás jön, amely előtt meg kell védeni 16 év vívmányait.

Nemcsak lelki teherrel, végtagmegnagyobbodással is járhat a főleg nőket sújtó krónikus betegség

A lipödéma egy gyakran félreértett,elsősorban nőket érintő krónikus betegség, amelyet sokszor egyszerű elhízásnak gondolnak, miközben...

Taccsra tett maffia – Magyar Hang-ajánló

Interjú Thuróczy Szabolccsal, Jámbor Andrással, Gémesi Györggyel, Vida Kamillával. „Innentől kezdve csak Magyar Péterre szavazunk” –...

Öt nappal a világbajnokság után már kezdődik is az NB I új idénye

A hazai labdarúgó-élvonal küzdelmei május 23-ig tartanak.

Nem mindenhol lesz ingyenes a parkolás Május 1-jén

A legtöbb fizetős övezetben ezen a napon nem kell parkolási díjat fizetni, de nem minden helyen él az ünnepi díjmentesség.

Egy magyarországi bringaút is bekerült Európa legjobb kerékpáros útvonalai közé

Bemutatjuk kontinensünk legnépszerűbb kerékpáros útvonalait.

Praktikus ötletek anyák napjára

Anyák napja közeledtével sokan keresnek olyan ajándékot, ami túlmutat a klasszikus virág-csoki pároson, és valódi törődést fejez ki....

Így vélekedik a „Vége van, kicsi”-incidensről utólag Menczer Tamás, akinek Orbán Viktor azt javasolta, ne vegye fel a mandátumát

Menczer Tamás megindokolta, miért nem ül be az Országgyűlésbe annak ellenére, hogy a Fidesz listájának 36., bejutó helyéről mandátumot...

Igazságtalan? A férfiak 52 hónappal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a nők

Miközben a nyugdíjak kapcsán gyakran szóba kerül a bérszakadék, a számok egy másik, megdöbbentő egyenlőtlenségre is rámutatnak. A...

A szakértők egyetértenek: Miért ne nyomtasd ki a nyugtádat az ATM-nél?

A digitális világban élünk, az adataink védelme fontosabb, mint valaha. A banki tranzakciók, a megtakarítások és a személyes...

Anyák napja nem csak egy nap – 5 apró szokás, ami egész évben erősíti a kapcsolatot

Az alábbi öt apró szokás segíthet abban, hogy kapcsolatotok egész évben meghitt és megerősödött maradjon, ne csak anyák napján.

0

Sport

A háromgólos előnyét elherdáló PSG edzője megmagyarázta, mi történt 5-2 után

Luis Enrique hihetetlen mérkőzésről beszélt, elismerte, akár ki is kaphattak volna.

Megint berobbant a végére a Fradi időzített bombája

Ismét a szezon legfontosabb szakaszában kapta el a fonalat Lenny Joseph, a Ferencváros francia támadója, aki a Paks elleni vasárnapi mérkőzésen duplázott, és ezzel újra kulcsszereplővé lépett elő a bajnoki hajrába

Elég volt ebből, tönkreteszik vele a focit!

Egy ideje érlelődik bennem egy kétségkívül radikális gondolat, aminek a megerősítésére csak rátett egy péklapáttal a keddi PSG–Bayern München BL-elődöntő első félidejének utolsó pillanataiban VAR-ajánláss

BL: Káprázatos első félidőt hozott a PSG-Bayern szuperrangadó

Öt gól esett az "előrehozott döntő" első félidejében.

BL-elődöntő: Űrfoci és 9 gól a PSG és a Bayern München klasszikusán - videó

5-4-re győzött a PSG kedden, a Bayern München elleni első, felejthetetlen Bajnokok Ligája-elődöntőn.

Focitörténelem: Megszületett az új lesszabály első gólja egy profi bajnokságban - videó

A kanadai liga idei szezonjában nem les az, ami mindenhol máshol az.

Berágott Lipcseire az NB I-es rekorder: "Nem keresett, nem akart a szemembe nézni 14 év után" - lapszemle

Sorsfordító időszakáról beszélt a Blikknek a korábbi 25-szörös válogatott, NB I-es rekordtartó kapus, Végh Zoltán, akinek pályafutása után nem mindennapi fordulatot hozott az élet. Lapszemle.

Kisvárdai „nadrágszíj”: Révész Attila az egész NB I-re ráijesztett

Cipetics és Jovicsics távozása önmagában is hír, de a döntés valódi üzenete túlmutat a klubon.

Na végre: Tyson Fury és Anthony Joshua egymás ellen fog bokszolni

Ez már nem csak pletyka, itt a hivatalos bejelentés.

Élő: PSG-Bayern BL-elődöntő, beindult a gólgyártás

Luis Díaz újra főszereplő lehet a PSG ellen?

NB II: Több pontot is levontak egy csapattól, ami alaposan felkavarta a tabellát - hivatalos

Hivatalossá vált, amiről még márciusban írt a Csakfoci: a Tiszakécske négy pontot veszített azzal, hogy Sós Bencét jogosulatlanul szerepeltette. Ez a döntés pedig a kiesés elleni harcba is beleszól.

Bulvár

Ez a tenyérnyi gyümölcs a hosszú élet titka. Magyarország bővelkedik benne.

Az egészség megőrzése a mindennapok sűrűjében gyakran a háttérbe szorul, pedig egyetlen apró változtatás is óriási hatással lehet testi-lelki jóllétünkre. Az alma, egyszerű és hétköznapi gyümölcsként, val

Elképesztő fordulat az olajpiacon. Az egyik olajhatalom döntése sokkalta az OPEC-et

Mi történt? A Reuters azt írja, hogy az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC). A hírt az ország energiaügyi minisztere, Suhail Mohamed al-Mazrouei jelentette be. Részletek.

Újabb fordulat a választások utáni lottós telitalálat-cunami ügyében, a rádióban mondták be a fejleményeket

A választások utáni első héten minden nagy számsorsjátékon volt telitalálat, sokan meglepődtek az eredményeken.

„Elvált szingli vagyok és egy kis albérletben élek” Miért büntetnek, ha párkapcsolat helyett a lelki békét választod?

Ha egy nő az autonómiát választja, annak mindig ára van. A társadalmi elvárások és a személyes boldogság közötti egyensúly megtalálása gyakran kihívást jelent.

Példátlan módon halt meg egy postai dolgozó – egy 40 éves nő az áldozat

Tragikus közlekedési baleset rázta meg az USA egyik közösségét, aminek következtében életét vesztette egy postai dolgozó, miután járműve felborult, és maga alá szorította.

Mi történik a TV2-nél? A nézők nem hittek a szemüknek a dupla vetítés után

Érdekes dolgot vehettek észre a nézők a TV2-n főműsoridőben.

Rendkívüli üzenet érkezett hajnalban Donald Trump-tól – ebből nagy baj is lehet

Az USA első embere több mint egyértelmű üzenetet küldött Iránnak.

Meghalt egy négytagú család, miután görögdinnyét ettek

Egy fiatal család, egy nő, egy férfi és két lányuk halt meg, miután feltehetően szennyezett ételt fogyasztottak.

Azonnali közleménnyel jelentkezett a rendőrség – ez történt

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Budapesti Közlekedési Központ együttműködésével átfogó közlekedésrendészeti ellenőrzést hajtott végre a főváros több forgalmas útvonalán, aminek középpontjában a buszs

Sajtótájékoztatót tartott a kamatdöntésről Varga Mihály, mire erős menetelésbe kezdett a forint. Mutatjuk, miket mondott

A jegybank elnöke Orbán Viktorról és az euró bevezetéséről is beszélt. Mi történt? A 444 azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa változatlanul, 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot, amely február

0






0