Pécs gazdasága a két világháború között: turizmus és ruhaipar, állami fejlesztések
Mintha semmi sem változott volna 100 éve Pécsett, a gazdaságban. Alacsony magánberuházások, inkább állami hitelek, turizmus, sok munkavállaló a közszolgáltatásokban. Konferenciát rendeztek a Kamarában.
Már három kötet jelent meg Pécs gazdaságának múltjáról, történelméről, a várhatóan negyedik kötetet megalapozó konferenciát november 8-án rendezték meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara központjában.
Az eseménynek otthont adó PBKIK elnöke köszöntőjében a globalizáció káros hatásairól beszélt, valamint arról, pontosan ezért fontos a helyi gazdaság, a város történetének folyamatos áttekintése. – A globalizációra a lokális válaszok a leghatékonyabbak – emelte ki dr. Síkfői Tamás, aki szerint a mai fiatal generációkban már nincs meg a nyitottság a helyi történelem megismerésére, szinte „beszippantja őket a globalizáció, és annak minden eszköze”. Síkfői szerint pontosan ezért is fontos meghallgatni az idősebb, tapasztalt generációt, és erősíteni kell a helyi válaszokat.
Dr. Vargha Dezső, nyugalmazott főlevéltáros a rendezvényen reményét fejezte ki, hogy a korábban, a Pro Pannónia Kiadónál már megjelent, a korábbi konferenciák előadásait összefoglaló három kötetnek lesz folytatása.
– Pécs a két világháború között egyedülálló gazdasági potenciál volt – nyitotta meg előadását Dr. Kaposi Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára. Mint mondta, a város igazi regionális centrummá nőtte ki magát ebben az időszakban, annak ellenére, hogy az I. világháború megtépázta a gazdasági fejlődés lehetőségeit is. Bár a dualizmus korában – a nemzetközi és országos tendenciáknak megfelelően – Pécs is erőteljes fejlődésnek indult, sőt, kijelenhető, közelebb került az ország a fejlődő nyugathoz, az első világháború, Trianon következményei, majd az 1929-33-as gazdasági válság újra „parkoló pályára” tették a térséget.
| Dr. Kaposi Zoltán: "Pécs igazi regionális centrummá nőtte ki magát." |
Az átalakuló gyáripari fejlődésben szembetűnő, hogy Pécsett elsősorban a közepes és kisgyárak vetették meg lábaikat, emelte ki Kaposi Zoltán, miközben a szolgáltató szektor (bankok, turizmus) arányát tekintve számottevően növekedett. – Valamiért Pécs mégis vonzó város lett ebben az időszakban – magyarázta. – Még a Dél-Dunántúlon sem volt például akkora beköltözők száma, mint Pécsett, negyven év alatt ugyanis mintegy 48 ezer lakosról 73 ezerre nőtt a lakosok száma.
A két világháború között egyébként megszűntek a nagyobb ipari beruházások, egyedül állami, önkormányzati finanszírozású fejlesztések valósultak meg, mint szennyvíztisztító, iskolaépítések, köztisztasági szolgáltatások vagy éppen a tömegközlekedés.
A gazdasági válságot követően egyébként elindultak kisebb fejlesztések, mint a sörgyárban és a bőrgyárban, de igazán intenzíven a szolgáltató szektor fejlődött, különösen a turizmus, mondta a PTE tanára.
A vállalkozások tekintetében pedig ismertetett egy meglepő tényt, miszerint a legtöbb vállalkozás a ruhaiparban foglalkoztatta a legtöbb munkaerőt, miközben az önkormányzati és magánfinanszírozású közszolgáltatásban is magas volt a munkavállalók létszáma.
A turizmus akkoriban lett húzóágazat:
Forrás: PNL

- Mai traffipaxok Pécsett, január 6.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 17.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 18.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 19.
- Mai traffipaxok Pécsett, január 20.
- Mai traffipaxok Pécsett, február 13.
- Mai traffipaxok Pécsett, február 15.
- Március 15-ig látogatható a pécsi 1956-os kiállítás
- Mesélő vizek a pécsi Természettudományi Múzeumban
- Gyérítik a vadállományt Pécsett
- Csökkent a gázolaj ára
- Hallgatói tervpályázat: buszmegálló terveket várnak Szentlőrincre
- Mai traffipaxok Pécsett, március 22.






