Ezt olvasta már?

0

Pécsi szakemberek az akkreditált passzívház oktatók között

Hazánkban kevesen mondhatják, hogy tapasztalatból ismerik a passzívház nyújtotta előnyöket. Pedig bizonyára mindenki örülne, ha fűtésre a téli hónapokban sem kellene tízezreket költeniük, s ha még a háztartási melegvíz- és az elektromos áramhoz sem lenne szükség az áram- és gázszolgáltatókra.

A passzívház-technológia alkalmazásával mindez elérhető. Hazánkban is van arra bizonyíték, hogy egy passzívház kivitelezése nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos újépítésű ingatlan építése. Fűtési költsége ugyanakkor mintegy egyötöde a jelenleg érvényes energetikai rendelet előírásai szerint megépült új épületének – állítja dr. Vajda József főiskolai tanár.  Az anyagi előnyökön túl érdemes tudatosítani a passzívház egészségre gyakorolt pozitív hatását és a jó komfortérzetet.

A passzívházakban – a speciális hővisszanyerős szellőzés révén – folyamatosan szűrt és friss levegő áramlik. Gondoljunk csak bele, milyen hasznos lehet ez például oktatási intézményekben, ahol a zsúfolt tantermekben óra végére igen csak elhasználódik a levegő, ugyanakkor az önkormányzatoknál erre kevés hajlandóságot találni – egészíti ki dr. Vajdáné dr. Frohner Ilona nyugalmazott egyetemi docens. – Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belső hőmérséklet, elenyésző a porszennyeződés. További pozitívum, hogy a külvilág zaját alig lehet érzékelni, ami forgalmas utcákban igen áldásos lehet.

Kívülről néha nem is látszik, melyik a passzívház

Mi is a passzívház lényege? Mint arra az elnevezés is utal, a passzívházakban a fűtési hőigény mintegy kétharmadát – a napsugárzás és a belső hőnyereség kiaknázása révén - passzív módon biztosítják. A beépített hőtermelő berendezések szolgáltatják a fűtési hőszükséglet fennmaradó egyharmadát.

Az elkövetkezendő évek nálunk is fordulatot hozhatnak. Az Európai Unió döntése szerint ugyanis 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiákat kell alkalmazni a megvalósítás során. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer gyakorlati alkalmazása, nemcsak új épületek esetén, hanem felújításoknál is.

Az építtetők számára a megfelelő építőanyagok, gépészeti rendszerek, s egyéb passzívház-komponensek (például nyílászárók) elérhetők hazánkban is, passzívház kivitelezésben gyakorlott építési vállalkozók is állnak rendelkezésre (az építtetőknek célszerű referenciát kérni).  Baranyában kifejezetten erre épültek vállalkozások, amelyekre alapozva egyfajta centrumot lehetne létrehozni a térségben, ami egyrészt helyben tidna referenciamunkákat készíteni, másrészt a helyi gazdaság motorja lehetne – teszi hozzá Vajdáné dr, Frohnner Ilona. – Az építészt is gondos utánajárással ajánlott kiválasztani, hiszen a passzívház-tervezés speciális ismereteket igényel. A technológia építészek, szakági mérnökök és kivitelezők összehangolt csapatmunkáját követeli meg, hiszen minden munkafázisban „el lehet csúszni”.

Mindenképpen szakmai áttörésnek tekinthető a 2011-ben végre hazánkban elindított Minősített Passzívház Tervező képzés. A tavaszi kurzus jó fogadtatásra talált, a nagy érdeklődésre való tekintettel 2011. szeptemberében már nemcsak Budapesten, hanem Pécsett is elindul a tanfolyam (részletek a http://www.passzivhaztervezo-oktatas.com/ weboldalon). A német és osztrák szakemberek által kidolgozott – magyar nyelvre adaptált – tananyagot akkreditált passzívház oktatók adják át a hallgatóknak. A szakvizsgát teljesítők minősített passzívház tervezői jogosultságot szereznek.

- Igyekszünk a helyi, magyar sajátosságokat beépíteni az oktatásba, vagyis a magyar építési szabványokat figyelembe venni – mondja Vajda József.

A hatfős oktatói gárdát erősíti a két pécsi szakember, Vajdáné Dr. Frohner Ilona PhD, okl. gépészmérnök, okl. klímatechnikai szakmérnök, ny. egyetemi docens, valamint Dr. Vajda József CSc, okl. gépészmérnök, okl. energetikai szakmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának főiskola tanára. A passzívház-koncepcióra már a ’90-es évek elején felfigyeltek; bekapcsolódtak a nemzetközi szakmai vérkeringésbe - rendszeresen részt vesznek előadóként, illetve poszterbemutatóval a Nemzetközi Passzívház Konferencián; 2004-ben Kremsben például szóbeli előadást tartottak a passzívház-tervezés magyarországi kezdeteiről.  Itthon is aktívak. A 2009-ben megalakult Passzívházépítők Országos Szövetségének alapító tagjai, a 2009-ben Pécsen megrendezett I. Alpok-Adria Passzívház Konferencia szervezőbizottságának tagjai. A hazánkban épült passzívházak többségénél ők végezték el a kihagyhatatlan légtömörségi vizsgálatot.

A passzívház precíz definíciója

A passzívház egy olyan épület, amelyben a termikus komfortérzet (lásd ISO 7730) alapvetően annak a friss levegő mennyiségnek az utánfűtése vagy utánhűtése révén biztosítható, amely a kielégítő levegőminőség (lásd DIN 1946) eléréséhez szükséges, mégpedig anélkül, hogy a friss levegőhöz visszakevert levegőt alkalmaznánk.

Ez a definíció tisztán funkcionális, semmilyen számértéket nem tartalmaz, és minden klimatikus feltételre érvényes, ami azt mutatja, hogy nem egy mesterségesen rögzített szintről van szó, hanem egy alapvető koncepcióról. A passzívházat nem feltalálták, hanem a passzívház elvet többszörösen felfedezték.

A passzívházak fűtési csúcshővesztesége nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 10 W-ot, annak érdekében, hogy a kielégítő szellőzéshez szükséges friss levegővel a hőenergiát is szállítani tudjuk. A 10 W/m2 fajlagos csúcshőveszteség olyan kis érték, hogy egy passzívház 30 négyzetméteres nappaliját mindössze 10 gyertya lángjával tudjuk fűteni. A csekély fűtési csúcshőveszteség azt eredményezi, hogy a passzívházak éves fűtési energiaigénye hőigénye 1 négyzetméter fűtött alapterületre vonatkoztatva nyugat- és közép-európai klimatikus viszonyok mellett kisebb, mint 15 kWh/(m2×év). A mediterrán országokban pedig ennél valamivel kevesebb, Skandináviában pedig valamivel több.

Ez a definíció tisztán funkcionális, semmilyen számértéket nem tartalmaz, és minden klimatikus feltételre érvényes, ami azt mutatja, hogy nem egy mesterségesen rögzített szintről van szó, hanem egy alapvető koncepcióról. A passzívházat nem feltalálták, hanem a passzívház elvet többszörösen felfedezték.

A passzívházak fűtési csúcshővesztesége nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 10 W-ot, annak érdekében, hogy a kielégítő szellőzéshez szükséges friss levegővel a hőenergiát is szállítani tudjuk. A 10 W/m2 fajlagos csúcshőveszteség olyan kis érték, hogy egy passzívház 30 négyzetméteres nappaliját mindössze 10 gyertya lángjával tudjuk fűteni. A csekély fűtési csúcshőveszteség azt eredményezi, hogy a passzívházak éves fűtési energiaigénye hőigénye 1 négyzetméter fűtött alapterületre vonatkoztatva nyugat- és közép-európai klimatikus viszonyok mellett kisebb, mint 15 kWh/(m2×év). A mediterrán országokban pedig ennél valamivel kevesebb, Skandináviában pedig valamivel több.

Vajda József szerint már a ’80-as években, a II. olajválság után érzékelhető volt az igény az energiatakarékos építési megoldásokra, s most is szeretnének energiatakarékosan építkezni az emberek, hiszen az energiaárak emelkedése miatt a háztartási kiadások egyre nagyobb hányadát teszik ki az épület üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos költségek. Példák tucatjai bizonyítják, hogy épületfelújításoknál is kiváló eredményeket lehet elérni passzívház-technológia alkalmazásával.

Vajda József megerősíti: hiába az információrobbanás, a passzívházakkal összefüggésben máig élnek téves nézetek az emberekben, s egyelőre a rossz beidegződésekről sem sikerült megszabadulni. A szakember példaként említi: sokan azt gondolják, hogy passzívházakban nem kell aktív hőtermelő berendezés, mert a belső hőforrások (lakók, háztartási gépek stb.) felmelegítik a helyiségeket. Ez nem igaz. Passzívházban is szükség van aktív hőtermelőre az úgynevezett maradék hőigény kielégítésére. Passzívházakban mindazon fűtőberendezések alkalmazhatók, amelyek a hagyományos épületek esetében is. Létezik speciálisan passzívházakhoz kifejlesztett úgynevezett kompakt készülék is, amellyel megoldható a légfűtés, a szellőzés és a melegvíz-előállítás. A „3in1” készülék gázkazánnal és hőszivattyús rendszerrel is üzemeltethető – tudtuk meg.

Az első passzívház a németországi Darmstadtban épült meg 1991-ben. Magyarországon ehhez képest bő évtizeddel később kezdett ismertté válni szélesebb körben a technológia. Az igazi hazai információrobbanás 2009-re tehető. Ekkor adták át az első minőségellenőrzött magyar passzívházat a Pest megyei Szadán (tervezője Szekér László, épületgépész Benécs József). Azóta országszerte épültek újabb – kiváló minőségű - családi házak, illetve társasházak passzívházként, de számuk egyelőre nem éri el a húszat sem.

Nyugat-Európai viszonylatban jelenleg már mintegy 32 ezer passzívházat tartanak számon, amelyek hasznos alapterülete összesen 13,9 millió négyzetméter. Németországban és Ausztriában a passzívház-technológia évek óta állami, tartományi támogatást élvező, elterjedt építési mód. A technológia nemcsak az öreg kontinensen terjed; az USA-ban, sőt, Távol-Keleti országokban is találkozni mintaprojektekkel.

Jellemző tévhit az is, hogy az energia megtakarítást célzó felújításoknál pusztán a hőszigeteléstől és a nyílászárócseréktől várnak eredményt.

- Egy épület energetikai minősége nem csak a hőszigetelésen múlik. Vétek 5 centis hőszigetelést alkalmazni, mert ezzel legalább 30 évre viszonylag magas értékben konzerválják az épület fűtési hőigényét. A passzívház-koncepció lényege a megfelelő hőszigetelés mellett a légtömör építésmód és ezzel az ellenőrizetlen légáramok megakadályozása, a hatékony hővisszanyerős gépi lakásszellőztetés, továbbá az épülethéjazat hőhídmentes kialakítása, és a nyílászáróknál a háromrétegű üvegezés – mondja Vajda József.

A hazai példák is megerősítik, hogy egy passzívház megépítése nem feltétlenül kerül többe, mint egy újépítésű ingatlané. Ha mégis, nem jelentős a többletköltség. A 2009-ben átadott, 126 négyzetméteres szadai passzívház bruttó bekerülési költsége hasznos négyzetméterre vetítve 236 ezer forint. A Budaörsön nemrégiben használatba vett 350 négyzetméteres passzív családi ház bekerülési költsége pedig mindössze 5 százalékkal magasabb az átlagárhoz viszonyítva.

A téma fontosságára való tekintettel, a hazai Minősített Passzívház Tervező képzés is foglalkozik a gazdaságosság kérdésével;  a Vajda József által előadott oktatási modulon a hallgatók elsajátíthatják a passzívházak gazdaságossának alapjait, megismerkedhetnek az építési és üzemeltetési költségeket befolyásoló tényezőkkel, továbbá a beruházások gazdaságosságát vizsgáló számítások különböző módszereivel.

-Megalapozott közgazdasági számításokkal összevethető az egyösszegű beruházási költség az évente megtakarítható költséggel. A számítások fontos támpontot adnak például azoknak, akik energiamegtakarítást célzó felújítást terveznek. Ki tudják számolni, megéri-e a ráfordítás, vagy akár azt is, hogy milyen jellegű rekonstrukcióval tudnák a legnagyobb összeget megtakarítani. A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy mennyibe kerül évi 1 kWh fűtési végenergia megtakarítása? Vagy: van egymillió forintom, mire fordítsam, hogy a legnagyobb energiahatékonyságot érjem el? – fejti ki az oktató.

A szemléletformálást, a környezettudatos életre nevelést nem lehet elég korán kezdeni – veszi át a szót Vajdáné Dr. Frohner Ilona PhD. Példaként hozza fel, hogy Németországban már óvodások számára összeállított könyvecske is készült Passzívházat építünk címmel; ebben a legkisebbeket játékosan vezetik rá arra, mit is jelent a passzívház, mi minden található egy ilyen épületben.

Nálunk egyelőre még a műszaki képzést folytató egyetemeken sem található meg a tananyagban -  megfelelő mélységben - a passzívházak témaköre, az érdeklődők legfeljebb fakultatív órákon, konferenciákon hallhatnak a témáról előadásokat. A kivételt a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar jelenti, ahol hamarosan elindítják az Épületenergetikai passzívház tervező szakot.

Vajdáné Dr. Frohner Ilona szerint hazánkban is szükség lenne passzívházakat és megújuló technológiákat bemutató szabadtéri mintatelep létrehozására. Ausztriában és Németországban léteznek ilyenek, s nagyon jól funkcionálnak. A látogatók – ha igénylik – eltölthetnek egy-két éjszakát is valamelyik passzívházban, így megtapasztalhatják, milyen „működés közben”. A hazai mintatelephez ideális helyszín lenne egy kiterjedt – lakóövezettől távol eső – zöld környezet, vélekedik a szakember, így szabadidős programként is vonzó lenne a kiránduló családok számára.

pecsinapilap.hu/M. Z.







0
0
0
0
0

hírek innen, onnan

Elcsukló hangon vallott érzéseiről Muri Enikő, mindent kitálalt a múltról

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett Muri Enikő pályafutása. Az énekesnő az Evita című világhírű musical egyik címszereplője...

Kimondta a német parancsnok: Európa kész fegyverkezni, de az időbe telik

Európa felgyorsította az újrafegyverkezést, de ehhez időre és kiszámíthatóságra van szüksége az Egyesült Államok részéről. Ezt...

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók...

„Mi lesz a magukat újságírónak nevező propagandistákkal?”

Szabadkára utaztunk, hogy megnézzük, hol tart a Fideszhez és a VMSZ-hez hű vajdasági magyar sajtó nyitása a kritikus hangok felé.

Amit az USA évtizedekig rejtegetett az UFO-król, most napvilágra került

Újonnan nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az amerikai kormány az 1940-es évektől komolyan vizsgálta az UFO-jelenséget.

Új autós harcmodor terjed a nyestek ellen: ettől talán megijed

A nyest az egyik legbosszantóbb és legnagyobb anyagi kárt okozó hívatlan vendég, ami komoly pusztítást végezhet az autónk motorterében....

Az első pár hét csak bemelegítés volt, a kormány négy évre tervezi az irgalmatlan tempót

A pénzügyminiszter 10 pontban szedte össze az eddigi történéseket.

Szenvedés és magyarázat

Mi történhetett a szakállas fiatalemberrel, aki azon a június 16-i temetésen a magyar fiatalság jövőjét siratta

Magyar Péter barátnője is kint volt a BL-döntőn

Párjával érkezett a meccsre a miniszterelnök.

Ezt gondolja az öregedésről Victoria Beckham

Victoria Beckham nem bánja azt, hogy öregszik. Az egykori, 52 éves Spice Girls-tag egy interjúban beszélt arról, hogyan viszonyul az idő...

0

Sport

A fiuk focimeccsén futott össze Magyar Péter és Varga Judit

Ilyen szurkolók mellett nem csoda, hogy nyert a csapat.

Ellepték az utcákat, óriási balhét csaptak a PSG ultrái a BL-döntő után

A Bajnokok Ligája-döntő utáni időszak Budapesten szerencsére viszonylag csendesen lezajlott, Párizsban azonban más volt a helyzet.

Negatív rekorder lett az Arsenal az elbukott BL-döntő után

Továbbra is BL-cím nélkül az Arsenal.

Dráma a budapesti BL-döntőben: tizenegyesek után a PSG címet védett

Tizenegyesek után a PSG nyerte a 2026-os Bajnokok Ligáját.

Kirúgták Szoboszlaiék edzőjét

Két szezon után távozik Arne Slot.

Videó: Így vette át a Puskás Arénában a BL-trófeát a PSG

Tizenegyesek után újra a Paris Saint-Germain lett Európa legjobb csapata.

A legnagyobb sztárok megtippelték, mi lesz a végeredménye a ma esti budapesti BL-döntőnek

A döntő előtt korábbi nagy sztárok vettek részt az Ultimate Champions Legends Tournament nevű tornán, és a gólok mellett tippeltek is.

Megerősítették: a zöld-fehérektől a zöld-fehérekhez tart az ETO kulcsembere

A hírek szerint nem ő az egyetlen magyar, akire szemet vethettek a rekordbajnoknál.

Otthagyja a Real Madridot, jóváhagyták Eduardo Camavinga szerződtetését

Egyetlen akadályt kell már csak leküzdeni a klubváltáshoz.

Bulvár

Hatalmas szerencse és váratlan pénzeső vár erre a 3 jegyre az év második felében

A Jupiter, a szerencse és bőség bolygója az év második felében jegyet vált, és három csillagjegy számára különösen kedvező időszakot tartogat.

Ezért halhattak meg a hatvanpusztai zebrák, komoly oka lehetetett a rejtélyes halálesetnek

Mi történt Mészáros Lőrinc birtokán? Hadházy Ákos állatkínzás gyanúja miatt lépett.

Egy szurkoló lefotózta, ilyen árak voltak a budapesti BL-döntőn a Puskás Arénában

Magyarországra figyelt a világ szombat este, végül a PSG tizenegyesekkel győzte le az Arsenalt a Puskás Arénában.

Orbán és Csányi ott volt a BL-döntőn, de egy férfi még náluk is sokkal gazdagabb volt a Puskás Arénában

A világ 114. leggazdagabb embere is ott volt, de a végén csak a könnyeit törölgette.

Szexuális terapeuta vagyok, és íme, milyen gyakran szexelnek a párok valójában

A legtöbben előbb-utóbb felteszik maguknak a kérdést: vajon más pároknál ez hogy működik? A szexuálterapeuták szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy mások milyen gyakran szeretkeznek, hanem valami egészen más.

„Apám elmondta, hogy válni akartak, de sajnos besikerültem.” Nemtervezett gyerekek történetei

Nem jó érzés megtudni, hogy az embert a szülei nem akarták, csak „besikerült.”

Zsarolni próbál a köztársasági elnök?

Az uniós források hazahozatalát jelentette be Brüsszelben Magyar Péter. A miniszterelnök 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadításáról beszélt. Sulyok Tamás köztársasági elnök

A szemek fényérzékenysége: Mitől szúr a szem?

Szemünk felszínén, a kötő- és szaruhártyában rengeteg érzékeny ideg található. Ha ezeket az idegeket valami ingerli, olyan érzést kelthet, mintha valami szúrná a szemet, emiatt az érintettek elhúzódnak a fényt

Orbán Viktor a BL-döntőn: az egyetlen gyengesége a Puskás Arénának, hogy kicsi

Az ex-miniszterelnök szerint 15 ezerrel nagyobb stadiont kellett volna építeni.

A fiuk focimeccsén futott össze Magyar Péter és Varga Judit

Ilyen szurkolók mellett nem csoda, hogy nyert a csapat.

Annyira veszik a forintot és a magyar államadósságot, hogy az egész világgal szembemehet az MNB

Miközben a világ legtöbb jegybankjának ismét az infláció elleni küzdelemre kell összpontosítania, az MNB számára lassan minden összeállhat ahhoz, hogy folytathassa az alapkamat csökkentését.

0






0