Ezt olvasta már?

Pécsett zajlott a ProteCHt2save nemzetközi konferencia

2018. 09. 12-13 között Pécsett zajlott a ProteCht2save projekt nemzetközi konferenciája és partnertalálkozója. A 10 nemzetközi projekt partnerek mellett a Pécsi Tudom...

0

Szerdai migráns hírek - folyamatosan frissítve

Jól láthatólag még mindig nem tud mit kezdeni az Európai Unió a migránskérdéssel, Magyarországot támadják következetessége miatt, ugyanakkor akad olyan politikus is, aki helyesli a magyar kormány elkötelezettségét.


hirdetés

Az Európai Bizottság 54 ezer menekült kötelező átvételét javasolja Magyarországtól

Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetett javaslatcsomag értelmében.

Az Európát érintő migrációs válság kezelését célzó, a Juncker-beszéddel egy időben nyilvánosságra hozott javaslatcsomagban azt indítványozzák, hogy az európai uniós országok vállaljanak kötelezettséget 120 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. E szám a májusi bizottsági javaslat értelmében Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 40 ezer emberen felül értendő.

Az Európai Bizottság Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400, Magyarországról pedig 54 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot.

Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amely objektív és számszerűsíthető kritériumokon alapulna. E kvótarendszer kialakításakor 40 százalékos súllyal vennék tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a GDP-jét, 10 százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén 10 százalékos súllyal a munkanélküliségi rátát.

Az említett 120 ezer menekült közül Ausztria 3640-et, Belgium 4564-et, Bulgária 1600-at, Ciprus 274-et, Csehország 2978-at, Észtország 373-at, Finnország 2398-at, Franciaország 24 031-et, Hollandia 7214-et, Horvátország 1064-et, Lengyelország 9287-et, Lettország 526-ot, Litvánia 780-at, Luxemburg 440-et, Málta 133-at, Németország 31 443-at, Portugália 3074-et, Románia 4646-ot, Szlovákia 1502-t, Szlovénia 631-et, Spanyolország 14 931-et, Svédország pedig 4469-et venne át.

A Magyarországtól áttelepítendő 54 ezer menekült közül 1638 Ausztriába, 2054 Belgiumba, 720 Bulgáriába, 479 Horvátországba, 123 Ciprusra, 1340 Csehországba, 168 Észtországba, 1079 Finnországba, 10 814 Franciaországba, 14 149 Németországba, 237 Lettországba, 351 Litvániába, 198 Luxemburgba, 60 Máltára, 3246 Hollandiába, 4179 Lengyelországba, 1383 Portugáliába, 2091 Romániába, 676 Szlovákiába, 284 Szlovéniába, 6719 Spanyolországba, 2011 pedig Svédországba kerülne.

Az ORFK augusztusban mintegy 300 milliót költött a migránsok ellátására

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) augusztusban csaknem 300 millió forintot költött az illegális bevándorlók ellátására, a forrást a kormány által, a megnövekedett illegális bevándorlás kezelésével összefüggő többletkiadásokra elkülönített 3,1 milliárdos keretösszegből biztosítja - közölte a rendőrség szerdán a honlapján.

A közlemény szerint az illegális bevándorlók élelmezési és egyéb ellátása során, a gyűjtőpontokon és az előállítókban augusztusban a rendőrség 661 639 szendvicset, 3717 kilogramm felvágottat, 18 000 kockasajtot, 18 444 kilogramm kenyeret, 22 063 konzervet, mintegy 2000 kilogramm almát és banánt, valamint 524 962 palack félliteres ásványvizet adott az illegális bevándorlóknak.

A rendőrség a csecsemők, kisgyermekek részére az elmúlt hónapban 2886 gyermek-élelmiszercsomagot, 202 kilogramm kekszet, 1376 üveg bébiételt, 28 kilogramm tápszert, 58 kilogramm babapiskótát, 5914 liter tejet, továbbá 5034 csomag pelenkát és 114 cumisüveget biztosított.

A rendőrség közleménye leszögezi: az egyes civil szervezetek képviselőinek nyilatkozataival ellentétben az illegális bevándorlók ellátása folyamatos és megfelelő, nincs fogytán sem az élelmiszer, sem a víz az idegenrendészeti előállítókban.

Kiemelt vitát tartott a menekültválságról az Európai Parlament

Kiemelt vitát tartott a migráció és a menekültek helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban.

Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tudatta: sem a határok teljes lezárása, sem teljes megnyitásuk nem oldhatja meg a válságot.

A holland politikus szerint mindkettő illúzió, amelyek helyett szolidaritásra és felelős intézkedésekre van szükség. A korábbi holland külügyminiszter kiemelte, hogy szolidárisnak kell lenni azokkal az országokkal, amelyek a menedékkérők jelentette legnagyobb terhet viselik, így Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal is.

Timmermans szerint a határok lezárásával és az emberek visszafordításával Európa erkölcsi és nemzetközi jogi kötelességét venné semmibe, mindenki beengedése viszont romba döntené az európai szociális piacgazdaság modelljét.

A szolidaritás mellett a holland biztos szerint felelősséget kell vállalni a határok ellenőrzéséért, a menedékkérelmek gyors feldolgozásáért a menekültstátusra nem jogosultak kiszűrése érdekében, és a biztonságos országok közös listájának összeállításában.

"Amit teszünk, Európa mint értékközösség sorsára lesz hatással" - hangsúlyozta Frans Timmermans.

A néppárti frakció részéről Agustín Díaz de Mera Garcia Consuegra arról beszélt, hogy ki kell dolgozni valamilyen módszert a menekültek kötelező elosztására, hogy méltóan lehessen fogadni őket. Mint mondta: tiszteletben kell tartani a legelesettebbek emberi jogait, és meg kell szüntetni a menekültáradat okait, a hazájukban tapasztalható terrort.

Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint a vita egy része abszurd. "Aki falakat és kerítéseket épít, és százezreket próbál feltartóztatni, az azt gondolja, hogy ez meg fogja oldani a migrációt?" - tette fel a kérdést a demokrata párti olasz politikus, aki szerint "ez egy vicc", propaganda, ami pusztán szavazatszerzésre szolgál. Pittella egyúttal úgy vélte, hogy Szíria és Líbia bukott állam, és stabilizálni kell őket.

"Ezekből az országokból mi magunk is elmenekülnénk" - hangsúlyozta a frakcióvezető.

A flamand Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek részéről amellett érvelt, hogy azokat, akik Törökországon át érkeznek oda kellene vissza küldeni, mert Törökország biztonságos, ha nem így lenne, nem lehetne uniós tagjelölt ország sem.

A liberálisok vezérszónoka, a svéd Cecilia Wikström kijelentette: európai tisztességünk fekszik élettelenül Törökország partjain Aylan Kurdi holtteste mellett, azok a civilek pedig, akik a menedékkérőket segítik, az elmúlt héten több tartásról és emberségről tettek tanúbizonyságot, mint sok politikus az elmúlt évtizedben. A svéd képviselő szerint felül kell vizsgálni az uniós szabályokat és el kell fogadni a kötelező kvóták rendszerét.

A radikális baloldali frakció felszólalója, Marina Albiol Guzman azok felelősségére mutatott rá, akik háborút indítottak Irakban, Líbiában és a szíriai konfliktusba is beavatkoznak.

"Ez az Önök háborúinak következménye" - jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy a bombák szerinte nem oldanak meg semmit.

A zöld frakcióból Judith Sargentini amellett foglalt állást, hogy a menekülteknek lehetőséget kell adni, hogy dolgozhassanak.

Az euroszkeptikus frakcióból az olasz Ignazio Corrao arra az álláspontra helyezkedett, hogy történelmi jelentőségű exodus zajlik, és a folyamat még évekig meghatározó marad. Az 5 Csillag Mozgalom politikusa szerint a megoldás a tagállamok felelőssége volna, viszont ők saját képmutatásukkal vannak elfoglalva és valójában semmit nem tesznek a menedékkérőkért.

A szélsőjobboldali frakcióból Harald Vilimsky amellett foglalt állást, hogy aki oltalmat és segítséget kér, az kapja meg. Az osztrák politikus szerint viszont a menekülők megsegítését az Arab-félszigeten kellene megoldani, az ottani országok bevonásával.

A fideszes Gál Kinga arra mutatott rá, hogy a valóban rászorulók megsegítése érdekében az elsődleges feladat a határok védelme. A politikus szerint választ kell adni arra kérdésre, hogy érvényesek-e a schengeni övezet szabályai, mert ha igen, akkor nem lehet felróni Magyarországnak, hogy igyekszik betartani őket.

Ujhelyi István úgy fogalmazott, hogy a világháború előtti politikai agresszivitást mutató politikusoktól jobban félti a gyermekeit, mint a szír gyerekektől. Az MSZP-s politikus elmondta,, hogy elvárja az állam- illetve kormányfőktől, hogy támogassák a közös megoldást. "Cselekvőképesebb Európa kell" - szögezte le Ujhelyi, bírálatot fogalmazva meg a magyar kormánnyal szemben, amellyel kapcsolatban megfogalmazása szerint kormányzati tehetetlenségről, uszításról, embertelenségről szóló hírek érkeztek.

A Jobbik színeiben mandátumot szerző Morvai Krisztina felszólította a teremben tartózkodó Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztost, hogy válaszolja meg: betartsa-e Magyarország a kötelező uniós szabályokat. "Nézzen a 10-15 millió magyar és 500 millió európai szemébe, és mondja meg, meg kell-e védenünk, megvédhetjük-e Európa határait" - hangoztatta Morvai.

A PM-s Jávor Benedek írásban szólt hozzá a vitához. Irodája tájékoztatása szerint elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes kormányok tehetetlenek vagy ellenségesek, és nem akarnak részt venni a közös európai megoldásban. Jávor szerint közös európai menekültpolitikára és átfogó integrációs rendszerre és gyors, emberséges cselekvésre van szükség.

RMDSZ-elnök: a határvédelmet és védelmi politikát uniós szintre kell emelni

Hosszú távon "több Európára" van szükség a migrációs nyomás kezelésére, és olyan feladatokat mint a határvédelem vagy a védelmi politika, uniós hatáskörbe kell emelni - mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdai bukaresti sajtóértekezletén.

Kelemen Hunor kifejtette: az Európai Unió alábecsülte a problémát, nemcsak a balkáni útvonalat, hanem a migrációs jelenség egészét, arra számítva, hogy a Közép-Kelet és Afrika problémái nem terjednek tovább a környező országoknál. Most, hogy a menekültek és bevándorlók tömegesen megjelentek Európában, bebizonyosodott, hogy az unió nem képes megvédeni külső határait.

Kelemen Hunor a legnagyobb problémát az idegengyűlölet növekedésében látja, szerinte ez veszélybe sodorja magát az európai konstrukciót, a mozgási szabadságot, a schengeni övezetet.

Az RMDSZ elnöke nem tart attól, hogy a bevándorlók tömege lényegesen megváltoztatná Európa etnikai, vallási összetételét, de elismerte: Európa nincs felkészülve ennek a nagy tömegnek a szociális, társadalmi beilleszkedésével járó problémák kezelésére.

Kelemen Hunor azt mondta: rövid távú megoldásként, még a tél beállta előtt gondoskodni kell a menedékkérők elhelyezéséről, de elosztásuk csak önkéntes alapon képzelhető el. Szerinte a befogadási kvóták kötelezővé tétele mind a tagállamok, mind a menedékkérők szempontjából elfogadhatatlan, mechanikus szétosztásuk nem elegendő, hiszen a migránsok sem Közép-Európába akarnak menni, és nehéz lenne erre kényszeríteni őket.

"Az EU megbukhat humanizmusból, ha gyerekek, nélkülöző menekültek fagynának meg utcáin" - mutatott rá a politikus.

Az EU-nak középtávon azoknak a közép-keleti és afrikai országoknak a stabilizálásában is szerepet kell vállalnia, a katonai beavatkozást is beleértve, amelyekből az Európába érkező migrációs hullám elindult - vélte az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint azonban hosszú távú megoldást csak az hozhat, ha a tagországok őszinte vitát nyitnak az unió jövőjéről. Az EU csak akkor lesz képes megőrizni alapvető értékeit, keresztény hagyományait, és megoldani az ilyen válságokat, ha megerősíti intézményeit és egyes hatásköreit, így például a tagállamok közös határvédelmét, és védelmi politikát alakítanak ki, vagyis ezeket uniós szintre emelik - hangoztatta az RMDSZ elnöke.

Menekültek indultak el gyalog Ausztria felé Hegyeshalomból

Elindult gyalog mintegy 150-200 migráns a hegyeshalmi vasútállomásról a település kerékpárútján az 1-es úton lévő régi kishatárátkelőhöz - erősítette meg Hegyeshalom polgármestere szerda délután az MTI információit.

Szőke László (független) elmondta, feltételezése szerint a bevándorlók nem akarják megvárni az Ausztria felé tartó következő vonatot, ezért indultak útnak. A csoportban gyerekek is vannak, a határt körülbelül fél óra alatt el tudják érni - tette hozzá.

Korábban az M1 aktuális csatorna számolt be arról, hogy korlátozott számban felszállhattak a bevándorlók a budapesti Keleti pályaudvarról Bécsbe, illetve Németországba induló nemzetközi vonatokra, ám Hegyeshalomban előfordult, hogy le kellett szállniuk, hogy elférjenek a köztes állomásokon felszálló utasok.

Merkel: a menekülteknek be kell illeszkedniük, a védelemre nem szorulóknak távozniuk kell

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.

Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely "végül megnyitja az utat" a menekültválság európai megoldása felé.

Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem "ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk" - mondta a kancellár.

A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de "amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani", és "ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk" - mondta a német kancellár.

A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki.

A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva "az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni", ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. "Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat" - mondta Angela Merkel.

Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.

Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat. "Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki", és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak "párhuzamos társadalmak" - hangsúlyozta Angela Merkel.

A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben.

Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg "nemzeti szinten".

A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.

Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén "valamit nem végzünk el". A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés "a 21. század valósága lesz", és a mostani események "csak a kezdetet jelentik", az új helyzetre pedig fel kell készülni - mondta a német kancellár.

Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést "emberiességi okokból" hozta meg Németország és Ausztria.

A kancellár a 2016-os költségvetés vitájának a kancellári hivatal költségvetési fejezetéről szóló részében szólalt fel. Ez a napirendi pont hagyományosan az őszi politikai szezon kezdetének legfontosabb parlamenti vitája, amelyben nem csupán a következő évi előirányzatról van szó, hanem a kormány munkájának értékeléséről. Angela Merkel beszédében mérleget vont kormányának csaknem kétéves tevékenységéről, és mindenekelőtt a gazdasági eredményeket emelte ki. Rámutatott, hogy a német gazdaság lendületesen növekedik, a munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság történelmi magasságban van, a lakosság jövedelmének növekedése rendre meghaladja az infláció mértékét és az államháztartás egyensúlyba került.

A vita a menekültválság révén a korábban megszokottnál jóval visszafogottabb, tárgyilagosabb volt, az ellenzéki pártok szónokai is kiemelték, hogy nemzeti feladat a menekültválság kezelése, és egyik frakció soraiból sem kérdőjelezték meg a Magyarországról indult menedékkérők beengedésére vonatkozó döntést.

A 2016-os szövetségi költségvetés tervezete 312 milliárd euró kiadással számol. A kormány szerint a menekültválság nem veszélyezteti azt a törekvést, hogy jövőre se keletkezzen hiány az államháztartásban, és adóemelést sem tesz szükségessé.

MSZP: felül kell vizsgálni a dublini rendszert

Az MSZP szerint jelentős előrelépés, hogy az Európai Bizottság (EB) most már az olaszországi és a görögországi helyzettel azonos súlyú problémaként kezeli a menekültválság miatt Magyarországra nehezedő nyomást, de a szocialisták szerint azonnali intézkedésekre, a többi között a dublini rendelet felülvizsgálatára is szükség van.

Harangozó Tamás, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdán ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy Jean-Claude Juncker, az EB elnöke az Európai Parlamentben tartott évértékelőjében javasolta, az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.

Az MSZP-s képviselő közleményében előremutatónak nevezte azt is, hogy a bizottság további lépéseket tervez a külső határokon fekvő tagállamok segítésére.

Harangozó Tamás szerint ugyanakkor a jelenlegi válsághelyzetben azonnal felül kell vizsgálni a Dublin III. rendeletet, ami jelenleg minden feladatot és felelősséget a határokon fekvő tagállamokra hárít, miközben mára nyilvánvalóan alkalmazhatatlanná vált.

A szocialista politikus azt is sürgeti, hogy az EU ne csak pénzügyi forrásokkal, hanem személyzettel és megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátásával azonnal nyújtson segítséget a külső határok őrizetéhez. Hozzátette: nemcsak a védelemben részesített menekültek elosztásának mechanizmusát, hanem a menedékkérelmek elbírálásának és a kérelmezők ellátásának közös kereteit is meg kell teremteni.

Harangozó Tamás közölte, az uniós államok vezetőinek azonnali döntéseket kell hozniuk, amelyek révén az EU közvetlenül a válsággócokban javít az életkörülményeken, hogy senki se kényszerüljön az otthona, a hazája elhagyására.

Juncker-beszéd - Képviselői reagálások

Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti (EP-) képviselője szerint fontosak az Európai Bizottság új kezdeményezései a menekültek "újraelosztási rendszerének" kiterjesztésére, de ez csak a kezdet.

"Átfogó megoldásra, az egész európai menekültügyi politika reformjára van szükség" - hangsúlyozta szerdán Strasbourgban az EP szociáldemokrata frakciójának egyik alelnöke, reagálva Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére. Elutasította az európai együttműködés gyengítését, "önző és hatástalan nemzeti megoldások" keresését, és "több együttműködést, több szolidaritást, több Európát" szorgalmazott.

"Nem tűrhetjük tovább, hogy rossz kompromisszumok, elavult szabályok és kegyetlenül számító politikai vezetők miatt támogatásra szoruló emberek gyalogoljanak az autópályákon, aludjanak sosem induló vonatokra várva a pályaudvarokon, tolongjanak a kikötőkben és váljanak embercsempészek áldozatává" - mondta Niedermüller.

Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője, a zöldpárti frakció tagja az MTI-nek nyilatkozva egyetértett Juncker azon indítványával, amely a menekültek kötelező jellegű szétosztására irányul az EU-tagországok között. Ez azonban - hangsúlyozta - csak átmeneti megoldás, "amelyet támogatunk, egyszerűen azért, mert nincs jobb".

Az átmeneti megoldásban kvótarendszer szerepel, amelynek a számai Meszerics szerint vitathatóak. Mint a képviselő hozzátette, a zöldek alapvetően hosszú távon is támogatják a kvótarendszerre alapozott megoldást, de hogy az miként működik majd hosszú távon, az a részletektől függ. A hosszú távú megoldáshoz ugyanakkor - figyelmeztetett - hozzátartozik a menekülthullám okainak a kezelése is, és e tekintetben a Juncker-beszéd újdonságot tartalmazott, amit a zöldek örömmel vettek.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-delegációjának nevében az MTI-nek megküldött nyilatkozatában úgy értékelte a plenáris ülésen elhangzottakat, hogy az európai bizottsági elnök "megoldást jelentő javaslatot nem terjesztett elő, beszédét az álhumánus retorikai fordulatok jellemezték".

Balczó szerint bebizonyosodott, hogy a bevándorlás megállítására, az unió határainak védelmére Junckernek elképzelése sincs, javaslatai csupán a bevándorlók tagországok közötti elosztására vonatkoztak. A jobbikos politikus számára "megdöbbentő" volt, hogy az Európai Bizottság elnöke "az illegális bevándorlás csökkentésére a legális bevándorlás megkönnyítését javasolta".

"A bevándorlási válság során természetesen érvényesíteni kell a humanitárius szempontokat, szükség van az empátiára. Ugyanakkor nem téveszthetünk szem elől egy alapelvet: Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké" - fogalmazott Balczó Zoltán.

A vitában a szintén jobbikos Morvai Krisztina arra szólította fel Magyarország, az európai országok, illetve a migránsok eredetországainak hazafiait, hogy "egyesüljenek", és valósítsák meg a szülőföldön való békés élet álmát.

Jan Olbrycht lengyel néppárti EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet a vitában, hogy Ukrajnából is megindulhatnak a menekültek az EU-ba, és az unió erre nincs felkészülve. Olbrycht szerint a tagállamokra kell bízni, hogy miként kívánnak segíteni a helyzeten, és elutasította azt a gondolatot, hogy büntessék a menekültek befogadását elutasító tagállamokat.

Nyugodt a helyzet az osztrák-magyar határon

Nyugodt a helyzet a magyar-osztrák határon, az előző napokhoz képest kevesebb embercsempészt tartóztattak fel - közölte a burgenlandi rendőrségi szóvivő.

Gerald Pangl tájékoztatása szerint az A4-es autópályán a közeledés folyamatos volt, a régióban csaknem 120 rendőr van bevetésen, az ellenőrzéseket a bécsi rendőrökkel együttműködésben végzik.

A múlt hét vasárnap kezdődött, az embercsempészek kiszűrése érdekében indított járműellenőrzési akció keretein belül Burgenland tartományban eddig összesen harminc embercsempészt fogtak el, közülük kettőt kedden. A tartományi rendőrség közlése szerint a vonatokon is ellenőriznek majd a rendőrségi állomány kapacitásától függően.

Szerda éjféltől délelőttig 880 menedékkérő lépte át a magyar-osztrák határt Hegyeshalomnál. A burgenlandi rendőrség közlése szerint őket menetrendszerinti és különjáratokkal vitték Bécsbe. Hétfő kora reggeltől kedd reggelig hétezer menekült utazott keresztül az osztrák fővároson.

A miklósfalvai (Nickelsdorf) Nova Rock csarnok jelenleg üres, az itt elszállásolt menekültek már továbbutaztak. A rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint minden kezd visszaállni a rendes kerékvágásba.

A Vöröskereszt 120 segítővel dolgozik Burgenlandban, itt a segélyszervezet önkéntesei a hét eleje óta naponta kétszáz embert látnak el. Egyelőre nem számolnak azzal, hogy a hétvégéhez hasonlóan nagy számú menekült érkezik a határhoz, amennyiben azonban újra több önkéntesre lenne szükség úgy továbbra is tudnának más tartományokból embereket toborozni.

A bécsi érsek további menekültek befogadását szorgalmazta. Christoph Schönborn csaknem tízezer levelet küldött paptársainak és a Caritas segélyszervezet képviselőinek, hogy vegyék ki részüket a menekültek befogadásából. Az érsek a bécsi Stephansplatznál lévő egyházi irodákban akar elhelyezni migránsokat.

Schönborn azt szorgalmazza, amennyiben a papok nem tudnak menekülteket befogadni úgy más módon, német nyelvtanfolyamok vagy szabadidős tevékenységek szervezésével, esetleg adományokkal segítsék a migránsokat. Az érsek szerint mivel az egyházi ingatlanok 85 százaléka felszereltség hiányában nem alkalmas arra, hogy azokban lakni lehessen, néhány plébániának azt is meg kell fontolnia, hogy béreljen befogadásra alkalmas ingatlanokat.

Szijjártó: a kijelölt helyeken biztosítanak ellátást a bevándorlóknak

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország biztosítja a nemzetközi konvenciókban előírt ellátást az ide érkező illegális bevándorlóknak, viszont csak a befogadóállomásokon, menekülttáborokban.

Szijjártó Péter szerdán Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországot az elmúlt napokban "nagyon sok hazug bírálat érte", hogy állítólag nem látja el megfelelően az ide illegális módon érkező bevándorlókat. Ezzel azonban éppen ellentétes a helyzet: a nemzetközi konvenciókban rögzítetteknek megfelelő ellátást adnak minden bevándorlónak, azokon a helyeken, ahova megkérik őket, hogy menjenek, vagyis a befogadóállomásokon, menekülttáborokban - jelentette ki.

A tárcavezető hangsúlyozta: "senki nem várhatja el tőlünk, hogy ha valakik önkényesen elfoglalnak egy-egy közterületet, akkor ott lássuk el őket". Ez a jövőben is így lesz: az elfoglalt közterületre nem viszik oda nekik a vizet, az ennivalót, az orvost, csak az arra kijelölt helyeken juthatnak hozzá az ellátáshoz a bevándorlók, és oda el is viszik őket - közölte.

Szijjártó Péter emlékeztetett: az uniós szabályok alapján nem lehetnek zártak a befogadótáborok, viszont mivel a bevándorlók a regisztrációt és a menedékkérelem beadását követően elhagyják Magyarországot, gyakorlatilag a menekültügyi eljárás lefolytatásának lehetősége meghiúsul.

Hszinhua: a Nyugat saját beavatkozó külpolitikájának levét issza

A menekültválság a Nyugat közel-keleti hegemón és beavatkozó külpolitikájának "ára", amely nem csak háborút és káoszt idézett elő a térségben, de bumerángként is üt vissza - állapította meg az európai menekültáradat okaival foglalkozó kínai állami hírügynökségi kommentárok közül az egyik szerdán.

A Hszinhua szerzője egyebek között utalt arra, a regionális ügyekbe beavatkozva Washington közvetve és közvetlenül is elősegítette Szaddám Huszein, Moammer Kadhafi és Hoszni Mubarak hatalmának megdöntését, támogatta a szíriai ellenzéket Bassár el-Aszad kormányával szemben.

Nem kis részben az Iszlám Állam terrorja miatt, és mert ártatlan civilek százezrei haltak meg véres konfliktusokban, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására, s először Libanonba és Törökországba, majd Európába mentek. A tömegek mostani áradata Európába közvetlen következménye a nyugati lépéseknek - fogalmaz a Hszinhua szerzője. Hozzáteszi: a Nyugat ugyanakkor sosem fogja tudni teljes mértékben kárpótolni a szíriaiakat "szívszorító szenvedéseikért".

A kommentár következtetése, hogy a most megtapasztalt nehéz és fájdalmas lecke egyrészt azt tanítja, hogy a diplomácia mindig jobb megoldás, mint a katonai akció, másrészt pedig azt, hogy az Egyesült Államok követése nem mindig jó választás.

A Hszinhua egy másik jegyzetében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosának adatai szerint a világon a legnagyobb befogadó országok a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában vannak. Ezt a szerző úgy értelmezi, hogy a világ fejlődő országai veszik vállukra azokat a terheket, amelyek a tehetősebb államok felelőtlen katonai beavatkozásai révén keletkeznek.

Éles hangon bírálta Európát az egyiptomi külügyi szóvivő

Éles hangon bírálta Európát az egyiptomi külügyi szóvivő a menekültválsággal kapcsolatban, kiváltképp azokat az országokat, amelyek "vaskerítés mögé zárják" a lakhelyüket elhagyni kényszerülteket - jelentette szerdán az egyiptomi sajtó.

Ahmed Abu Zeid egy sajtótájékoztatón a tengerbeveszett szíriai menekültekről készült fájdalmas képekre emlékeztette a jelenlévőket, és felhívta a figyelmet azokra a "tényfeltáró riportokra, amelyek fényt derítettek egyes európai országok bánásmódjára a menekültekkel szemben". Példaként említett olyan képeket, amelyeken pályaudvarokon menekülteket verő katonák látszanak, és olyanokat is, amelyek tanúbizonysága szerint "a náci időket felelevenítő módon" gyerekeket jelölnek meg a kezeiken.

Az egyiptomi sajtóban a tájékoztatóról készült jelentéseket kísérő fotók egyikén két magyar rendőr és egy, a feleségével és gyermekével a sínek között fekvő, kiáltó férfi látható, más képek pedig a szerbiai határ mentén felhúzott szögesdróton átmászó kisgyerekes családokat ábrázolják.

Zeid szerint az elmúlt napok eseményei "ébresztőként" hatottak a nemzetközi közösségre, amelynek most eleget kell tennie a vállára nehezedő felelősségnek. Rámutatott, hogy Európában adottak a gazdasági feltételek a menekülteket befogadásához, itt az ideje, hogy "az emberi jogokról és az emberiességről szóló állandó álszent szócséplést" a tettek váltsák fel.

Hangsúlyozta, hogy mindössze pár százezer emberről van szó, míg az arab országok a rászorulók millióinak adtak otthont. Ezzel kapcsolatban visszautasította a New York Times című amerikai lap egyik cikkében megfogalmazott azon véleményt, amely szerint az Öböl menti államok nem tesznek eleget kötelességeiknek, és kijelentette, hogy Szaúd-Arábia közel egymillió szíriai állampolgárt fogadott be.

Az olajban gazdag monarchiában élő szíriaiak számáról az elmúlt napokban eltérő sajtójelentések láttak napvilágot, a legtöbb cikk 500 ezer emberről szólt, akik többsége azonban vendégmunkásként tartózkodik a monarchiában. Az ENSZ emberi jogi szervének 2015-ös jelentése szerint jelenleg 561 menekült él Szaúd-Arábiában, de a nyilvántartásból az érintettek állampolgársága nem derül ki.

Az Egyiptom által befogadott szíriaiak száma Zeid szerint meghaladja a félmilliót, és őket - mint mondta - nem táborokban helyezték el, hanem ugyanúgy jogosultak lakhatásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint bárki más.

A Daily News Egypt című napilap ez utóbbival kapcsolatban arra emlékeztet, hogy az Amnesty International jogvédő szervezet augusztusi jelentése szerint az Egyiptomban élő szírek rendszeresen szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel és alapvető jogaik megsértésével.

Elfogtak egy embercsempészt, harmincegy bevándorlóval a kisteherautójában

Elfogtak az M5-ös autópályán kedden egy 31 éves tiszaalpári embercsempészt, aki harmincegy, a magyar-szerb határt illegálisan átlépő szír állampolgárt zsúfolt be a kisteherautójába és fizetség ellenében Budapestre akarta őket vinni - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-t.

Árvai Edina közleménye szerint az embercsempészt az autópálya 67-es kilométerszelvényében ellenőrizték, és a gépjármű rakterében összezsúfolva szír állampolgárokat, közöttük négy gyereket találtak. Az embercsempészt őrizetbe vették.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság kedden embercsempészés bűntett megalapozott gyanúja miatt összesen 5 magyar, 2 szerb és 2 horvát férfival, továbbá 1 magyar nővel szemben indított büntetőeljárást.

A gyanúsítottakat az M5-ös autópálya főváros felé vezető oldalán ellenőrizték, ennek során kiderült, hogy a gépjárműveikben tartózkodó külföldiek jogellenesen lépték át a határt.

Az 57 szír, 16 afgán és 5 iraki utassal szemben idegenrendészeti eljárást indítottak a rendőrök.

M1: korlátozott számban felszállhatnak a migránsok a nemzetközi vonatokra

Csak korlátozott számban ugyan, de felengedik a rendőrök a bevándorlókat a budapesti Keleti pályaudvarról Bécsbe, illetve Németországba induló nemzetközi vonatokra - hangzott el az M1 aktuális csatornán szerdán.

Az M1 tudósítója elmondta: először az érvényes papírokkal rendelkező utasok szállnak fel, majd a fennmaradó helyek függvényében a migránsokat is felengedik a vonatra.

Először a családok szállhatnak fel, ám sokszor nehéz megállapítani, kik tartoznak össze, ebből adódóan előfordulnak hangosabb szóváltások a rendőrök és a migránsok között, de tettlegesség eddig nem történt - tette hozzá.

Az M1 Hegyeshalomból jelentkező munkatársa arról számolt be, előfordul, hogy a határra érkezve le kell szállnia a bevándorlók egy csoportjának, hogy a köztes állomásokon felszálló utasok elférjenek.

A vonatról leszállított bevándorlók ekkor a következő nemzetközi járattal, vagy a Győrből az ausztriai Királyhidára közlekedő szerelvénnyel utazhatnak tovább.

Juncker-beszéd - Az EP-frakcióvezetők európai megoldást szorgalmaznak

Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot ebben a migrációs válságban - hangoztatta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú néppárti frakciójának, az EP legnagyobb létszámú politikai csoportjának vezetője szerdán Strasbourgban.

A bajor politikus Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére reagált. Weber szerint a menekültproblémára európai megoldást kell találni.

"Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel" - fogalmazott.

Gianni Pittella, a második legnagyobb létszámú EP-frakció, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy "az Európai Bizottság végre megszabadította Európát egyes nemzeti kormányok szégyenletes önzésétől".

Pittella szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény bátor intézkedéseket tett le az asztalra, és most a tagállamokon, illetve testületükön, a Tanácson a sor, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak.

"Olaszországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban vagy Ausztriában az európai polgárok kifejezésre juttatták szolidaritásukat, és az európai vezetőknek tanulniuk kellene példájukból" - mondta.

"Csak az ostobák hiszik azt, hogy a magasabb kerítés vagy az élesebb szögesdrót meg fogja oldani a válságot" - jegyezte meg. Az olasz politikus szerint vészhelyzeti mechanizmusra van szükség, kötelező erejű átköltöztetési rendszerrel megfelelő számú migráns számára.

Syed Kamall, a konzervatívok frakcióvezetője szerint különbséget kell tenni a migránsok két fő csoportja között: akik az életüket mentve menekülnek, azoknak menedéket kell adni, akik azonban nem az üldöztetés vagy az éhezés elől menekülnek, hanem - az emberi természetből fakadóan érthető módon - egyszerűen jobb életre vágynak, azok tekintetében világosan megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni.

"Európának nem új vasfüggönyre, hanem vasakaratra van szüksége, hogy összetartson" - fogalmazott a brit politikus.

A cseh belügyminiszter a kvóták ellen fog szavazni

A cseh kormány felhatalmazta szerdán Milan Chovanec belügyminisztert, hogy az európai uniós tagországok belügyminisztereinek a migrációs válság megoldásáról szeptember 14-ére Brüsszelbe összehívott tanácskozásán utasítsa el a menedékkérőkre vonatkozó kötelező befogadási kvótákat - közölték a cseh kormány ülésének szünetében, szerdán Prágában.

A Bohuslav Sobotka miniszterelnök vezette koalíciós kabinet egyúttal megerősítette, hogy továbbra is kitart a kötelező kvótákat elutasító álláspontja mellett, amely a visegrádi négyek közös álláspontja is.

A cseh kormányfő sajtóközleményében elégedettségét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság az új javaslataiban már nemcsak a kötelező befogadási kvótákra összpontosítja figyelmét, hanem hosszú távú szisztematikus megoldásra törekszik. Prága szerint a kötelező befogadási kvótákról folyó vita "csak késlelteti Európát a szükséges döntések meghozatalában".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban újonnan azt javasolta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. Az új javaslat szerint Csehországnak további 3000 menekültet kellene befogadnia. Prága korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2017 végéig 1500 menekültet fogad be.

Prága szerint azonban nincs értelme tovább emelni az átvételi számokat, ha nem működik a közös európai rendszer. A migránsokat azonnal az EU határán kell feltartóztatni. Ezt követően el kell osztani őket azokra, akik jogosultak a menekültstátusra, és azokra, akik gazdasági menekülteknek minősülnek, és akiket vissza kell küldeni országukba.

"Méltányoljuk az Európai Bizottság eddigi javaslatait, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Ahhoz azonban, hogy jogilag kikényszeríthető legyen a migránsok átvétele, az EU-nak egyértelmű és kikényszeríthető szabályokra van szüksége, amelyek biztosítják ezeket a kulcsfontosságú funkciókat" - olvasható abban a felhatalmazásban, amelyet a kormány Milan Chovanec belügyminiszternek adott.

A belügyminiszternek Brüsszelben azt is világossá kell tennie, hogy Csehország nem bújik el a migránsok elől, és részt akar venni a probléma megoldásában.

Parragh: a migrációs válságnak gazdasági következményei is lesznek

A migrációs válság gazdasági következményei még nem mérhetők, de lesznek kedvezőtlen hatásai, amelyeket a magyar vállalkozói kör jelentős része megérez majd - vélte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán a kkv-k helyzetéről tartott kamarai konferencián, Budapesten.

Elmondta: a migrációs helyzet kezelésére a magyar költségvetés már eddig is több tízmilliárd forintot elköltött, ami mértékében már érzékelhető tételt jelent a büdzsében, befolyásolhatja a költségvetési egyensúlyt.

A migrációs válság véleménye szerint olyan bizonytalanságot is eredményezhet, amely kihathat a fogyasztásra, a befektetésekre. Parragh László ugyanakkor remélte, hogy a helyzet rendeződik, és továbbra is fontosnak nevezte a magyar kormány határozott fellépését.

Értékelése szerint a magyar kamarai rendszer jó úton jár, és kifejtette, hogy egy vállalkozás akkor tud sikeres lenni, ha a környezet megfelelő. A kamara pedig éppen ennek elősegítésére van jelen a társadalom egyre szélesebb területén, és tudja közvetíteni javaslatait objektív elvárásként - tette hozzá.

Az MKIK elnöke szerint a gazdasági önkormányzatnak, a kamarának átadott állami feladat felvállalása, elvégzése felelősséggel is jár. Példaként említette az öt évvel ezelőtti körbetartozási problémát, amelynek felszámolásában szavai szerint a kamara szerepet vállalt. Január elsejétől pedig nyolc hatóság adatbázisának összekapcsolásával, nyilvánossá tételével az üzleti biztonságot szeretnék növelni - jegyezte meg.

Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke hangsúlyozta, hogy a kamarai rendszer megújítása, az átvett állami feladatok elvégzése a hazai kkv-k érdekeit szolgálják. Területi kamaraként ugyanis fontosnak tartják, hogy közvetítsék a térség kis- és középvállalkozóinak véleményét - jegyezte meg.

Budapesten a kkv-k döntően a kereskedelem, a szolgáltatás, az innovatív ipar területén vannak jelen, jellemzően tőkeszegények, ezért forráshoz jutásukat is elő kell segíteni - szorgalmazta a BKIK elnöke.

Az osztrák kancellár üdvözölte Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát

Az osztrák kancellár üdvözölte Jean-Claude Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát, és rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgette - közölte az osztrák kancelláriahivatal (Bundeskanzleramt) szerdán.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlament előtt beszélve szorgalmazta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.
Werner Faymann osztrák kancellár úgy vélte, hogy a menekültkérdésről szóló vitában végre elmozdulás történt. Felvetése szerint azok után, hogy az Európai Unió belügyminiszterei szeptember 14-én tárgyalnak a menekültválságról Brüsszelben, egy rendkívüli csúcson az uniós kvótáról szóló terveket kellene megvitatni. A kancellár kijelentette: Ausztria támogat minden, a menekültelosztás kötelező uniós kvótájáról szóló kezdeményezést.
A bécsi külügyi tárca szerdán kiadott közleményében az olvasható, hogy a minisztérium egyetért a kancellár javaslatával a rendkívüli uniós csúcs összehívásáról. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint az Európai Bizottság felismerte a helyzet komolyságát.
Az uniónak a menekültkérdésben sokkal aktívabbnak kellene lennie - olvasható a közleményben, amelyben kitér a tárcavezető arra is, hogy fontos továbbá a béke megteremtése Líbiában és Szíriában, valamint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harc fokozása, a humanitárius segítségnyújtás, az unió külső határainak biztosítása, az embercsempészek elleni fokozott küzdelem, valamint az egyenlő európai teherviselés a menekültkérdésben.

 

Több mint háromszorosára nőtt az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma

A januártól júliusig tartó időszakban több mint háromszorosára nőtt az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma az előző év ugyanezen időszakához képest - jelentette szerdán az osztrák közszolgálati televízió (ORF).

Az osztrák bevándorlási hivatal (BFA) adatai szerint 2015 első fél évében 37 ezer kérelmet nyújtottak be, míg 2014 első hat hónapjában 11 ezret.

Idén januárban több mint négyezer, márciusban alig háromezer, míg augusztusban már több mint nyolc és fél ezer kérelmet adtak be, várhatóan még nőni fog a kérelmek száma. Ezzel szemben 2014 januárjában 1500, tavaly júliusban pedig 2200 kérelmet adtak be Ausztriában.

Míg az év elején főleg a koszovóiak, addig a vizsgált időszak után, augusztusban már jellemzően afgánok, szíriaiak és irakiak jelezték igényüket. Az ORF beszámolója szerint a Koszovóból érkezők számának csökkenése annak köszönhető, hogy az osztrák kormány az év elején tájékoztató kampányba kezdett a balkáni országban, hogy mérsékelje a menekültáradatot.

Az elmúlt hétvégén csaknem húszezer migráns érkezett Magyarországról Ausztriába azért, hogy Nyugat-Európa felé utazzon tovább, a legtöbben Ausztriában le sem szálltak a vonatról, hanem rögtön folytatták útjukat Németország felé. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint péntek óta 731-en nyújtottak be menedékkérelmet, naponta átlagosan 183 érkezett be.

Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) beszámolója szerint Ausztria azért nem kedvelt célország a menedékkérők körében, mert nagyon hosszú ideg tart a menekülteljárás. A bevándorlási hivatal képviselőjének tájékoztatása ugyan az elmúlt öt hónapban megháromszorozódott a benyújtott kérelmek száma, azonban az igényeket feldolgozó személyzet létszáma nem nőtt. Az eljárás néhány hónapig is eltarthat, azonban a hatóságok azt sem zárták ki, hogy akár egy évig is elhúzódhat.

Kilian Kleinschmidt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja szerint a menekültek azért sem szívesen maradnak Ausztriában, mivel az utóbbi hónapokban a traiskircheni menekülttáborban uralkodó szörnyű állapotokról készült képek bejárták a világsajtót.

Az osztrák bevándorlási hivatal adatai szerint 2015 januárjától júniusig csaknem 17 500 menekültkérelmet bíráltak el, ezek 34 százalékát hagyták jóvá. 2015 első fél évében a dublini rendelet értelmében több mint négyezer embert utasítottak ki Ausztriából, közülük 2400-an önként elhagyták az országot.

Az osztrák belügyminisztérium számításai szerint idén csaknem hetvenezer kérelmet fognak benyújtani Ausztriában. 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.

Ferenc pápa ismét a migránsok befogadását szorgalmazta

Ismételten a templomok és egyházi intézmények megnyitását szorgalmazta a rászorulók előtt Ferenc pápa a migránsválsággal összefüggésben a Szent Péter téren, szerdai általános audienciáján.

Ferenc pápa a szavait hallgató húszezer hívő előtt úgy fogalmazott, hogy az ajtajukat bezáró templomokat és plébániákat nem lehet templomoknak nevezni, hanem múzeumoknak.

"Az egyház (...) rendkívüli családnak számít, nem pedig különleges, zárt szektának" - mondta Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az egyház "befogadó otthon, amelynek kapui mindig nyitva állnak".

A katolikus egyházfő vasárnap arra szólította fel egyházát, hogy a plébániák és más egyházi intézmények fogadják be a bevándorlókat. Ezt követően Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha a több mint 27 ezer olasz plébánia mindegyike befogad egy bevándorló családot, több mint százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. A Vatikán két bevándorlócsaládot fogad be.

Magyar Idők - A bevándorlók voksaira számít a baloldal

A bevándorlók voksaira számít a baloldal - írja szerdai számában a Magyar Idők, amely Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Svájc, Spanyolország, Hollandia és Svédország választási adatinak elemzése után jutott erre a következtetésre.

A lap összeállítása szerint Németországban 2002-ben gyakorlatilag a bevándorlók szavazatai döntöttek arról, hogy Gerhard Schröder maradt a kancellár. Mint írták, 2013-ra a "migráns hátterű" választópolgárok aránya 5,8 millióra, azaz csaknem az összes, választásra jogosult közel 10 százalékára nőtt Németországban. A 2012-es Európai Társadalmi Felmérés (ESS) adatai szerint a pártválasztó németországi muszlimok 70-90 százaléka valamely baloldali pártot érzi leginkább magához közelállónak.

Az elemzés alapján a 2012-es francia elnökválasztás második fordulójában a Le Figaro által készített, tízezer fős mintán alapuló felmérés szerint a francia muszlimok 93 százaléka a baloldal jelöltjére, Francois Hollande-ra szavazott. A korábbi választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy a bevándorlók túlnyomó többsége baloldali jelölteket választ: a 2007-es elnökválasztáson észak-afrikai bevándorlók és a franciául beszélő afrikaiak 80 százaléka a szocialista jelöltet, Segolene Royalt támogatta, Nicolas Sarkozy a bevándorlók szavazatainak csak töredékét kapta.

A Magyar Idők összeállítása szerint Nagy-Britanniában a bevándorlók jelentős többsége történelmileg a Munkáspártot favorizálja. A MORI közvélemény-kutató cég 2005-ös, választások utáni kutatása szerint a megkérdezett bevándorlók körülbelül 60 százaléka vett részt a választáson, és közülük 58 százalék mondta azt, hogy a Munkáspártra szavazott, 16 százalékuk a Liberális Demokratákra, és mindössze 10 százalékuk a Konzervatív Pártra. 2015 májusában körülbelül négymillió, migráns háttérrel bíró ember szavazhatott az Egyesült Királyságban, egyharmaduk indiai vagy pakisztáni. A választókerületi eredmények alapján a bevándorlók 2015-ben is inkább a baloldalt támogatták, de erről részletes felmérés nem áll rendelkezésre.

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2013-ban 534 ezer olyan szavazó volt Ausztriában, aki bevándorlói gyökerekkel rendelkezett, ez a választásra jogosultak 8,6 százaléka volt. A bevándorlók körében legaktívabb és legnépszerűbb párt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), egy választás utáni felmérés alapján az SPÖ szavazóinak 7 százaléka (80-90 ezer választó) volt iszlám vallású, a Zöldek szavazóinál ez az arány 1 százalék, a többieknél ez kimutathatatlan. Ez azt jelenti, hogy a szocdemek 2013-as, szűk 3 százalékos győzelménél körülbelül a különbség kétharmadát az iszlám vallásúak adták.

Svájcban 2014-ben 900 ezer olyan 15 év feletti állampolgár volt, aki migrációs gyökerekkel rendelkezett. Oliver Strijbis svájci politológus a Swiss Political Science Review-ban megjelent tanulmányában azt állapította meg, hogy a külföldi gyökerű svájciak inkább a baloldalra szavaznak. Strijbis ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy bizonyos bevándorlói csoportok között azért jellemző a polgári pártok preferálása is.

Spanyolországban a helyi adatok összesítése alapján 2011-ben már csaknem hatmillió bevándorló élt. Az állampolgárságot szerzett, választójoggal rendelkező bevándorlók pártpreferenciáiról itt nem készültek részletes felmérések, de egy 2007-es kutatás szerint, ha lenne választójoguk, akkor a marokkói bevándorlók körülbelül fele, a párpreferenciával rendelkező marokkóiak több mint 80 százaléka a Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) támogatta volna.

Hollandiában az 1986-tól létező kutatások szerint a bevándorlók és leszármazottaik folyamatosan a baloldali pártokat támogatják, különösen a Munkapártot (PvdA), jóval nagyobb arányban, mint a holland lakosság többi része. Az is megfigyelhető, hogy a Hollandiában élő különböző etnikai csoportok még 2002-ben is különböző, főleg baloldali pártokat választottak, azonban 2006-ra ezek a különbségek elmosódtak, és legnagyobb részük a PvdA-t választotta.

A svéd statisztikai hivatal 2008-as pártpreferencia-felmérése is azt mutatja, hogy a bevándorlók nagyobb arányban választanak baloldali pártokat, mint a többi szavazó. 2004 és 2008 között három bevándorlóból kettő valamelyik baloldali pártot választotta, míg csupán háromból egy támogatta a jobbközép szövetséget. A két blokk közötti legnagyobb különbséget 2008-ban mérték, akkor a jobb- és baloldal között 44,6 százalék volt a differencia, amiből az is kiderül, hogy a baloldali pártok támogatottsága a bevándorlók között növekszik - olvasható a Magyar Idők összeállításában.

DK: a települések adjanak átmeneti segítséget a menekülteknek!

A Demokratikus Koalíció (DK) felszólít minden települést, hogy vizsgálja meg, segítséget tud-e nyújtani a Magyarországra érkező menekültek ellátásában, illetve elszállásolásában.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja szerdán, az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a következő napokban a DK valamennyi önkormányzati képviselője határozati javaslatban kezdeményezi településén, hogy a polgármesterek nézzenek utána, van-e az önkormányzatnak olyan saját tulajdonában álló, vagy bérelhető kisebb ingatlanja, ahol átmenetileg emberhez méltó körülmények között tudják befogadni a migránsokat.

A politikus szerint erre azért van szükség, mert a kormány a gyűlöletkeltés mellett semmit sem tesz a menekültek érdekében, akiknek így humanitárius katasztrófára hasonlít a magyarországi helyzete.

A magyar emberek, valamint a nemzetközi közvélemény sem ért egyet azzal, ahogy a kabinet az utcán és a pályaudvarokon magára hagyja a háborúból menekülő családokat - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs, aki közölte, pártja önkormányzati képviselői közül az elsők között nyújtotta be határozati javaslatukat a XII. kerületben, ahol reményei szerint szolidárisan és hatékonyan kezelik majd indítványukat.

Juncker 160 ezer menekült kötelező átvételét javasolja

Az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.

Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét.

Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió" - mondta. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője szerint - miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte - Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.

Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.

Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.

A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük "biztonságos eredetország" jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban.

Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek - tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek - vagyis több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.

A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni - jelentette ki Jean-Claude Juncker.

A menekülteket - mondta - nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, azok minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket.

Az EU-országoknak - mondta az Európai Bizottság elnöke - nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között.

"Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó" - fogalmazott.

Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején - a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében - a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.

Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a "klímamenekültek" is - azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért - hangsúlyozta - azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő.

A bizottsági elnök - még a mostani menekültválságról szólva - indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.

Migránsok egy csoportja elhagyta a röszkei gyűjtőpontot

Mintegy 200-250 migráns elhagyta szerda délelőtt a röszkei Dugonyi úton kialakított rendőrségi gyűjtőpontot - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

A korábbi napokhoz hasonlóan főként fiatal férfiak feszültek neki a sorfalnak, majd amikor a rendőrök már nem tudták tartani a tömeget, az elindult a régi 5-ös út és az M5-ös autópálya felé. A menethez családosok és nők is csatlakoztak.

A rendőrség nem alkalmazott kényszerítő eszközt, sem gumibotot, sem könnygázt nem vetett be.

A rendőrök az M5-s autópálya melletti csomópontban igyekeznek megállítani a tömeget.

A sisakot és testpáncélt viselő rendőrök tolmács segítségével azt kérték a migránsoktól, hogy ne menjenek tovább, mert kora délután húsz busz érkezik, amely mintegy ezer embert el tud vinni a befogadóállomásokra.

Szerda reggel is folyamatosan érkeztek migránsok a vasúti síneken Röszkére.

Több magyar és külföldi segélyszervezet is érkezett kedden Röszkére, az adományok szétosztása egyelőre nem megfelelően koordinált - tapasztalta szerdán a helyszínen az MTI tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy vannak olyan migránsok, akik a kapott élelmiszert, pelenkát visszaviszik a még szerb oldalon várakozó családjukhoz.

Macedón kormányfő: időzített bomba a migránshelyzet

Időzített bombának nevezte a migránshelyzetet Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök, hozzátéve, hogy csak azt nem lehet tudni, ez a bomba mikor robban fel.

A szkopjei 24vesti.mk nevű hírportál beszámolója szerint a macedón kormányfő kiemelte: az illegális bevándorlás a modern kor és az Európai Unió legnagyobb kihívása. Mint mondta, Szíriából jelenleg a középosztály távozik, azok, akiknek van pénzük az utazásra. A legszegényebbek még nem keltek útra, amikor az is megtörténik, akkor a probléma tovább fog növekedni. Megállapította, hogy az Európai Unió országainak nincs közös stratégiája a helyzet kezelésére, sok a dilemma és a nézetkülönbség a tagállamok között.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden közölte, hogy előző nap rekordszámú, hétezer szíriai menedékkérő érkezett Macedóniába.

Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó televíziós tudósítójának beszámolója szerint a szerb-macedón határ melletti település reggelre szinte teljesen kiürült. A helyi befogadóállomás előtt - ahol a migránsok 72 órás tartózkodást biztosító igazolást kaphatnak - az utóbbi napokban kétezres sorok álltak, most viszont alig néhány tucatnyian vannak. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy szerdán több politikus is a helyszínre látogat, és a hatóságok csak kis csoportokban engedik be a településre a migránsokat, akik a határ melletti miratovaci sátortáborból érkeznének.

Presevóból a migránsok általában Belgrádba utaznak, ahonnan a szerb-magyar határ mellett fekvő Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos felé veszik az irányt. A belgrádi autóbusz-pályaudvar illetékesei arról tájékoztatták az újságírókat, hogy naponta több tucat, akár hetven, menetrend szerinti és különjáratot indítanak a magyar határhoz közeli települések felé. Magyarkanizsára a szerbiai közszolgálati televízió információi szerint kedden mintegy négyezren érkeztek.

Naponta több százan utaznak vasúton is Szabadka felé a szerb fővárosból, a rendőrök azonban néhány napja a település előtt megállítják a szerelvényeket. A migránsok Belgrádból Budapestre tartanának, ám hiába vásárolták meg menetjegyüket a magyar fővárosig, útlevél hiányában nem léphetik át a határt. Az útlevélvizsgálatot a szabadkai vasútállomáson végzik el, az esetleges incidensek elkerülése érdekében azonban a hatóságok







0
0
0
0
0

hírek innen, onnan

Még idén benyújtják a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot -...

Dél-Korea sem tud mit kezdeni az olimpiai létesítményekkel

Egyre valószínűbb, hogy lebontják a phjongcshangi téli olimpia helyszíneinek nagy részét, mivel túl költséges a fenntartásuk.

Elárulta a titkokat: Weisz Fanni édesanyja részleteket közölt lánya naplójából

Ágnes asszony Fanni kislány kora óta naplót vezetett, azt tervezte, ha majd a lány férjhez megy, meglepi vele.

Presser Gábor szívszorító vallomása Somló Tamás haláláról

Évek óta mindenki Pici bácsinak hívja Presser Gábort, aki egy felhajtástól mentes hetvenedik születésnap után és egy dupla...

Na, kinek lett vadiúj sárkányos tetkója Hollywoodban?

Stílusosan ünnepelte az Emmy-gála sikereit a Trónok harca színésznője.

Két bábfigura szexualitásáról dúl a vita

Most akkor melegek a Szezám utca karakterei vagy sem?

Jane Fonda kitálalt - Szörnyű családi tragédia keserítette meg az életét

A színésznő csak 12 éves volt, amikor a megrázó esemény történt.

Holttestet találtak a Pólus Center mögött

Blikk: késszúrások végezhettek a férfival.

Maga alól adta be, a nap BL-gólja lett

Az argentin ajaxos jobban nem is szúrhatta el a beadást.

Tíz évvel a válság után megváltoztak a kockázatok

Szinte hihetetlen, hogy már egy teljes évtized telt el azóta, hogy a Lehman Brothers összeomlása megindította az eszközök áresését, mely...

0

Sport

Leleplezték a korrupt rendszert: kétmillió forintba kerül egy büntető

A BBC három éven át nyomozott az algériai futball mocskában.

Autóbalesetben meghalt két fiatal kézilabdázó

Két másik játékost súlyos állapotban szállítottak kórházba.

Cristiano Ronaldo nevetséges kiállítása a Bajnokok Ligája szégyene

A portugál sírva ment az öltözőbe, azt ismételgetve, hogy nem csinált semmit. Hol a videobíró?

Megvan Dzsudzsák Balázs új klubja

A magyar válogatott labdarúgó egyelőre nem tér vissza Európába.

Cristiano Ronaldo elvesztette a fejét, lezavarták a pályáról

Az ötszörös aranylabdást első juvés BL-meccsén már ki is állították.

A világ egyik legkomolyabb szakírója szerint nem futball, amit a PSG mutat

Jonathan Wilson teljesen felháborodott azon, ami a PSG-ben foci címszó alatt fut. És nyíltan felvállalja a háborút a katariakkal.

Meghalt Kulcsár Győző

A négyszeres olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója 77 évet élt.

Ha Ronaldo kiállítása hiba volt, akkor mit mondjunk erre a piros lapra?

Nem volt könnyű szándékosságot feltételezni, de a játékvezetőnek sikerült.

Autóbalesetben meghalt a két fiatal kézilabdázó

Autóbalesetben meghalt a spanyol Granollers férfi kézicsapatának egyik junior játékosa és egy korábbi kézilabdázója.

Bede Ferenc: Érthetetlen, miért állították ki Ronaldót - Szavazzon!

Az ötszörös aranylabdás nem veszélyeztette az ellenfele testi épségét.

Ronaldót kiállították, lemaradhat a Manchester United elleni mérkőzésről

Ez volt az első piros lapja a BL-ben, elsírta magát.

0

Bulvár

Sári néni zseniálisan üzent a bunkónak, aki elbontotta a buszvárót

Ha minden igaz, a helyszín Csepel, az üzenet pedig örökké emlékezetes.

Az ATV műsorvezetője élő adásban lett rosszul - Elköszönni sem tudott rendesen

Az ATV Start című műsorát gyorsan le kellett keverni, Vujity Tvrtko nem tudott elköszönni se rendesen.

Leleplezték a korrupt rendszert: kétmillió forintba kerül egy büntető

A BBC három éven át nyomozott az algériai futball mocskában.

Autóbalesetben meghalt két fiatal kézilabdázó

Két másik játékost súlyos állapotban szállítottak kórházba.

Kiderült, hogyan vághat vissza Orbán Viktor az EU-nak - súlyos lehet

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Vlagyimir Putyin orosz államfő szorosabbra fonták kapcsolatukat a nukleáris együttműködés terén. Ezt emelte ki a Voice of America a két vezető keddi találkozójából. Ennek további következménye is lehet.

A Fidesz kizárása a Néppártból lehet a határ a német cégeknél, nem a Sargentini-jelentés

A német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt, derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.

A buzgó vámosok leckét adtak a diktátor aranyifjú gyermekének

Meglepődtek kissé a vámosok Brazíliában, amikor Egyenlítői-Guinea alelnöke kiszállt magán Boeing 777-es gépéből 11 főnyi kíséretével. 19 méregdrága Vuitton táskában több mint másfélmillió dollár volt náluk készpénzben.

blogmorzsák

A merénylet, ami után elszabadult a pokol

1918 augusztusában Lenint megpróbálták meggyilkolni. Az elnök csak megsérült, de a merénylet utóhatását emberek milliói tapasztalták meg a saját bőrükön.

Úgy érzed megőrültél? Hőhullámaid vannak? Nem tudsz aludni? Nem vagy egyedül!

Üdv a női világ egyik legnagyobb misztériumában, a menopauzában.

Albérletet keres a tegnap kilakoltatott család

A családot vasárnap rendőrök tájékoztatták szóban a kilakoltatás időpontjáról, erről semmilyen írásbeli értesítést nem kaptak.

Az Apple Watch átírja az orvosi műszerekről kialakult képet

Az egészségi állapotot folyamatosan megfigyelő, viselhető technológiák korába lépünk.

Melyik a legjobb diákcsemege?

A dobogón olcsó termék is kapott helyet.

Hírességek otthona – Eva Longoria

A színésznő Kaliforniában él, azonban nem egy csendes, külvárosi részén, hanem fent a hegyekben, a Hollywood Hills régióban, egy mediterrán villában.

Kérdések, amelyeket feleslegesen teszünk fel

Valójában nem is várunk rájuk választ.

Az utóbbi idők legjobb Ikeás bútorátalakításai

Amikor nem csak az ötlet, hanem a megvalósítás is tökéletes.

Milyen egy nagyköveti fogadás?

Less be a kulisszák mögé, s tudd meg, milyen a függetlenség napi fiesta latin-amerikai módra!

Fontos infót szivárogtat az Apple új szoftvere

Nem csak az új iPad őszi megje­le­nése vált biztossá, de még a később érkező iPhone-ok jövő­jére is hamarosan fény derül!

Nyisd ki a füled!

Az etióp James Brown, a vak belga és az északi őserő.

A száműzött Kossuth kormányt buktatott

Kossuth állampolgársági ügye vezetett Tisza Kálmán lemondásához.

0






0