Ezt olvasta már?

0

Szerdai migráns hírek - folyamatosan frissítve

Csehország nem fog fellebbezni a kötelező kvótarendszer ellen

Csehország nem fog fellebbezni az Európai Unió által a menekültek elosztására jóváhagyott kvótarendszer ellen - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán. - Pécsi Napilap -


hirdetés

"Habár nekem nem tetszik a kvóták használata, nem értek velük egyet, és ellenük is szavaztam, Európának nem szabad szétesnie a migránsválság miatt" - közölte Sobotka.

Hozzátette, nem akarja tovább élezni a feszültséget azzal, hogy bíróságra vigye az ügyet.

"Csak egy bizonyos pontig lehet feszíteni a húrt, utána elszakad" - mondta.

Lubomír Zaorálek külügyminiszter szerdán a cseh parlament felsőházában ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Csehország elfogadja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az európai uniós belügyminiszteri megállapodás rótt ki rá.

A miniszter arról konkrétan nem szólt, hogy ez az álláspont vonatkozik-e a menekültkvótákra is, amelyeket Csehország eddig határozottan elutasított. Sem az EU, sem Csehország nem tud korlátlan számú menekültet befogadni - hívta fel a figyelmet Zaorálek, megjegyezve: a kvóták szankciók terhe alatt kötelezővé tehetik Csehország számára akár több tízezer menekült befogadását is.

"Mi azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai megállapodásból számunkra következnek, elfogadjuk, ebben senkinek sem kellene kételkednie" - mondta a cseh külügyminiszter a szenátoroknak.

Zaorálek szerint a keddi belügyminiszteri döntésnek több része van, ezért nem helyes azt leegyszerűsítve cseh vereségként értékelni.

A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik az üggyel, és előreláthatólag megfogalmaznak egy álláspontot a belügyminiszteri döntéssel kapcsolatban.

 

Olasz képviselőház elnöke szerint az EU jelentős eredményt ért el

Az Európai Unió nagy eredményének nevezte a menekültek uniós tagállamok közötti áthelyezéséről született döntést Laura Boldrini, az olasz Képviselőház elnöke egy szerdai olasz televíziós interjúban.

Laura Boldrini úgy fogalmazott, ez az első alkalom, hogy az EU-ban sikerült érvényt szerezni a menekültkérdés terheinek elosztásának.

Az Európai Unió belügyminiszterei kedden minősített többséggel - Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére - megszavazták további 120 ezer menekült elosztását a tagállamok között.

A római alsóház elnöke, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) dél-európai szóvivője volt, hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az Európai Bizottság "kézbe vette" az ügyet.

Boldrini szerint egyes tagállamok vonakodnak, de "természetes, hogy nagy változásokkal szemben ellenkezés is tapasztalható". Hozzátette: a kételyeket megfogalmazó és bezárkózást mutató országok "szűk kisebbséget" alkotnak.

"Úgy vélem, nem lehet egy családhoz tartozni anélkül, hogy mindenki kivenné belőle a maga részét" - fogalmazott.

Laura Boldrini kijelentette: "Nehezen tudok valami közöset találni közöttünk és a magyar politika között, a falat építő és a Földközi-tengeren életet mentő között."

 

Hammond: a menekültválság összefügg az unión belüli mozgásszabadság kérdésével

A brit külügyminiszter szerint az Európában kialakult menekültválság közvetlenül összefügg az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kérdésével, amelyben London szigorításokat szeretne elérni.

Philip Hammond, aki brüsszeli tárgyalásai közben a The Guardian című baloldali brit napilapnak nyilatkozott, a közép-európai EU-tagállamokra utalva kijelentette: "érdekes módon" ugyanazok az országok, amelyek a "legrobusztusabb (elutasító) állásponton vannak" a kívülről érkező migráció ügyében, "rendkívül erőteljesen vallják", hogy nem szabad módosítani az EU-n belüli mozgásszabadság szabályozását.

Hammond szerint a migrációs válság éles fényt vetett olyan problémákra is, amelyekkel az Európai Uniónak foglalkoznia kell.

Ez közvetlenül kapcsolódik azokhoz az ügyekhez, amelyeket Nagy-Britannia vetett fel az EU-hoz fűződő viszonyrendszerének újratárgyalását célzó javaslatában - fogalmazott a brit külügyminiszter.

A The Guardian kommentárja szerint Hammond ezzel gyakorlatilag annak a véleményének adott hangot, hogy az Európába irányuló külső migrációval szembeni, különösen Kelet-Európában érzékelhető ellenállás könnyebbé teszi London számára az érvelést az EU-n belüli migráció szigorítása mellett.

Hammond a lapnak kijelentette: az EU-n belüli mozgásszabadság és a külföldi EU-polgároknak Nagy-Britanniában járó szociális ellátások szigorításának kérdése a London által igényelt reformok két "legnehezebben eladható" eleme. A brit külügyminiszter hozzátette: mivel Lengyelországból érkezik a Nagy-Britanniában letelepedő és munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok zöme, a brit reformigényekről szóló érdemi tárgyalások addig nem kezdődhetnek el, amíg az október végi lengyelországi választások után meg nem alakul az új lengyel kormány.

Hammond szerint a decemberi EU-csúcs jelentheti a tárgyalássorozat kezdetét, és e tárgyalások akár jövő nyárig is elhúzódhatnak. David Cameron miniszterelnök addig nem jelöli ki a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás időpontját, amíg nincs megállapodás a London által igényelt reformcsomagról. Ha sikerül egyezségre jutni, a referendumot négy hónapra rá ki lehet írni - idézte a szerdai The Guardian a brit külügyminisztert.

A brit kormány legkésőbb 2017 végéig ki akarja írni a népszavazást az EU-tagságról, de előtte újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszert Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.

 

Hollik: ellentétes a magyar fiatalok érdekeivel az illegális migráció

Ellentétes a magyar fiatalok érdekeivel az illegális bevándorlás - mondta Hollik István, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

Hollik István, aki hétfőn tette le parlamenti esküjét és Papcsák Ferenc fideszes képviselő mandátumát kapta meg, kifejtette: európai szintű probléma a fiatalok munkanélkülisége, és a fiatalok munkához jutását nem segíti ez a jelenség. A gazdasági bevándorlás nemhogy orvosolni tudja ezt a helyzetet, hanem további élezi az ellentéteket - mutatott rá a kormánypárti politikus, aki szerint az illegális bevándorlás nem erősíti, hanem még inkább gyengíti Európát.

Hollik István elsődleges célja a magyar fiatalok érdekeinek képviselete Országgyűlésben.

Olyan országot szeretnének építeni, melyben minden magyar fiatal biztonságot és lehetőségeket nyújtó otthonra találhat - fogalmazott, kiemelve: Magyarország csak úgy lehet sikeres, ha a fiatalok is megtalálják számításukat.

Felidézte, a munkahelyvédelmi akcióterv elindítását, amely ösztönzi a munkáltatókat, hogy fiatalokat alkalmazzanak, majd kitért az Első Munkahely Garancia programra és a Földet a Gazdáknak programra is.

Kevés olyan statisztikai adat van, amelyben Magyarország jobban áll, mint az unió átlaga, de a fiatalok munkanélküliség terén ez a helyzet, bár még van tennivaló - mutatott rá a KDNP-s politikus.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: Hollik Istvánt eddigi munkája a Fidesz kommunikációs csapatához kötötte, ez részben megmarad a jövőben is, s emellett a szövetség üzenetét fogja tolmácsolni "KDNP-s hangszerelésben".

A KDNP-nek vannak saját kezdeményezései is, ezek képviseletében is részt vesz majd az új képviselő, aki alapvetően ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozik.

A frakcióvezető a családi csődvédelemmel összefüggő hírekről szólva rámutatott: a jó végrehajtás a bankoknál kezdődik, ennek érdekeltsége azonban mérsékelt. Már érkezett panasz hozzájuk ezzel összefüggésben - mondta, és hozzátette: reméli a valóban rászoruló családoknak a bankok meg fogják adni a segítséget.

 

Németországban csökkent Angela Merkel népszerűsége

Németországban egy hét alatt három százalékponttal csökkent, és ezzel idei mélypontjára süllyedt Angela Merkel kancellár népszerűségi mutatója egy szerdán ismertetett felmérés alapján, amelynek készítői szerint a fejlemény összefüggésben áll a menekültválsággal.

A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a konzervatív CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága 40 százalékos, ami 1 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbihoz képest. A visszaesés annak az éles bírálatnak tulajdonítható, amellyel Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke illette a testvérpárt CDU-elnöke, Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját - mondta Manfred Güllner, a Forsa igazgatója, rámutatva, hogy a választók a számukra érthetetlen megosztottság miatt "büntetik" az uniópártokat.

A menekültválság a pártpreferenciákat nem befolyásolta számottevően, Angela Merkel személyes támogatottsága viszont jelentékenyen csökkent. Arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 49 százalék jelölte meg Angela Merkelt, míg egy héttel korábban még 52 százalék volt ez az arány.

A CDU-szavazók körében 89 százalékos Angela Merkel támogatottsága, a bajor testvérpárt táborában viszont jóval alacsonyabb, 74 százalékos.

Ugyanakkor továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában. Ezt jelzi, hogy a németek csupán 13 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gabrielt, a CDU/CSU utáni második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Merkel előnye a gyengüléssel is még 36 százalékpontos.

Az SPD-re a választók 24 százaléka szavazna, ha most vasárnap lenne a parlamenti (Bundestag) választás, ami nem jelent változást az egy héttel korábbihoz képest. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek támogatottsága sem változott, mindkét párt 10 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a liberális FDP támogatottsága 1 százalékponttal 5 százalékra emelkedett, az euroszkeptikus - széles körben jobboldali populistaként jellemzett - AfD támogatottsága változatlanul 4 százalék.

A többi parlamenten kívüli pártra összesen a választók 7 százaléka szavazna. A bizonytalanok és nemszavazók aránya 29 százalékos.

A Forsa a Stern hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, stern-RTL-Wahltrend című felmérésének aktuális adatfelvétele során 2501 embert kérdezett meg szeptember 14. és 18. között.

 

Szerb embercsempészt fogtak el a rendőrök Mórahalomnál

Szerb embercsempészt fogtak el a rendőrök kedd éjszaka Mórahalomnál, a férfi 17 illegális bevándorlót szállított - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerdán az MTI-t.

Szenti Szabolcs elmondta: a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség járőrei kedd este tíz órakor Mórahalom külterületén állítottak meg egy osztrák rendszámú járművet, amelyet egy 36 éves szerb férfi vezetett. A rendőrök a jármű átvizsgálása során a raktérben összezsúfolódva 17 szír állampolgárt találtak, akik nem tudták igazolni magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét.

Az illegális bevándorlók elmondták, hogy fejenként 600 eurót fizettek a sofőrnek, hogy Bécsbe szállítsa őket.

A rendőrség a szerb sofőrt embercsempészés bűntett gyanúja miatt őrizetbe vette, és gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítja. Az illegális bevándorlókkal szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményeztek - tette hozzá a szóvivő.

 

A pozsonyi Hospodárské Noviny élesen bírálta az uniós belügyminiszterek döntését

Rendkívül éles hangvételű kommentárban bírálta szerdán a Hospodárské Noviny (HN) című pozsonyi gazdasági-közéleti napilap a migránsok kötelező elosztásáról elfogadott keddi brüsszeli döntést.

A németek ismét megmutatták Kelet-Európának, hogy milyen is a hatalom arroganciája, mert azzal, ahogy úthenger módjára átgázoltak a kelet-európai államokon az uniós belügyminisztereinek tanácskozásán, megnyerték villámháborújukat, és elvették ezektől az országoktól függetlenségük maradékát - írta Dag Danis, a lap vezető kommentátora.

A cikkíró szerint a keddi brüsszeli döntés a második világháború óta a legkomolyabb beavatkozás a kis országok függetlenségébe, és egyúttal áttörést is jelent abból a szempontból, hogy az "erősek " ezúttal a legérzékenyebb ponton gyakorolták diktatúrájukat, elvették a döntés jogát ezektől az országoktól, hogy ők mondhassák meg, kinek nyitnak ajtót.

"Merkel felhívja Hollande-ot, megegyeznek, összehívják a tanácsot, és döntenek" - írta a kommentátor, rámutatva: ezek a döntések a jövőben ismétlődni fognak, és idővel az erőszakkal "elosztott" migránsok száma milliós nagyságrendű lesz.

A kvótarendszerrel kapcsolatos döntésnél a kelet-európai országoknak - bár egyedül maradtak - volt választási lehetőségük: vagy a hatalom oldalára állnak, vagy ellenállnak annak, és vereséget szenvednek. A lengyelek az első lehetőséget választották, és ezzel elárulták a visegrádi négyek megegyezését - szögezi le a cikkíró, megjegyezve: a lengyelek "meggyőzése bizonyára nem került sokba".

A lengyelekkel ellentétben elismerés és megbecsülés illeti a magyarokat, konkrétan Orbán Viktort - hangsúlyozza a HN kommentátora - mivel, bár Magyarország profitálhatott volna a keddi döntésből, a magyar miniszterelnök elutasította a brüsszeli üzletelést, mert elvi kérdésekben nem tesz kompromisszumokat.

Mi több, átlátott azon, hogy egyáltalán nem néhány ezer migráns szétosztásáról van szó, hanem egy komoly precedensről és egy tartós rendszerről, amelynek segítségével Európába migránsok milliói özönlenek majd - írta a szerző.

Németország hihetetlenül alattomosan viselkedett a migránsválság kezelése során - jegyezte meg Dag Danis, hozzátéve: megmutatkozott, hogyan is néz ki az erősek "szolidaritása" a gyengébbekkel szemben. A kommentátor írását zárva leszögezi: az ilyen "szolidaritással" és az ilyen EU-val szemben pedig harcolni kell majd, felvállalva minden kockázatot, ami ezzel a harccal jár.

 

DK: Orbán elvesztette a meccset kvótaügyben

A Demokratikus Koalíció arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az Európai Tanács szerdai, rendkívüli ülésén ne nyissa ki újra a menekültek elosztásáról szóló vitát, mert "azt a meccset már elvesztette" - mondta budapesti sajtótájékoztatóján a párt szóvivője.

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: "Orbán gőgje" oda vezetett, hogy nem elvinni fogják Magyarországról a menekülteket, hanem még az itt lévőkön túl is hoznak ide továbbiakat. Ezer embert kell átvenni a görögöktől, 300-at az olaszoktól és ezeken felül további ezer ember is érkezik majd - mondta.

A politikus azt is kérte a kormányfőtől, hogy Brüsszelben támogassa az uniós határok védelméről szóló finanszírozási javaslatot, és ezt utólag "ne próbálja úgy előadni, mintha az ő javaslata győzött volna".

Gréczy Zsolt végül felszólította Orbán Viktort, hogy "fejezze be az ámokfutást" és lássa be, hogy "értelmetlen és hazájának súlyos károkat okozó izmozása még mélyebbre fogja taszítani a nemzetet".

 

Nem csökken a Horvátországba érkező migránsok száma

A horvátországi, opatovaci ideiglenes sátortáborba továbbra is főleg Bapska körzetéből érkeznek az illegális határsértők, Tovarnikról már sokkal kevesebben jönnek - közölte a horvát sajtó szerdán.

A rendőrség szerint a migránsok állandó összeköttetésben állnak egymással, és mobiltelefonon kommunikálnak. Ezért arról, hogy mi történik Horvátországban, hol kell átlépni a határt és egyéb gyakorlati információkról már azok az illegális bevándorlók is értesültek, akik még Macedóniában vannak.

Az M1 Opatovacon tartózkodó tudósítója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy szakadatlanul érkeznek az átmeneti táborba, és már több ezren vannak a migránsok, akiket a horvát hatóságok városi buszokkal szállítanak oda.

Elmondása szerint mintegy háromezren várnak arra, hogy bejussanak az befogadóállomásra, amely előtt hatalmas a szemét.

Az újságírókat továbbra sem engedik be a sátortábor területére, ahol civil önkéntesek elmondása szerint rend és nyugalom van, de már nincs több hely.

A legfrissebb adatok szerint 39 ezer illegális bevándorló érkezett múlt szerda óta Horvátországba, és 32 ezren hagyták el az országot.

Eközben továbbra is rendkívüli állapotok uralkodnak a Bajakovo-Batrovci határátkelőn, ahol a horvátok két nappal ezelőtt határzárat rendeltek el a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt - tudatta az N1 horvát hírcsatorna szerdán.

Miután kedden a horvát hatóságok részlegesen megnyitották az határátkelőt, de csak a romlandó árut szállító járműveket engedték át, a kamionsofőrök tiltakozásba kezdtek, akadályozva a forgalmat.

Horvátország múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére Szerbia felől folyamatosan érkeznek Horvátországba a zöldhatáron át az illegális bevándorlók.

 

Lengyel ellenzéki kormányfőjelölt: a kormány becsapta a visegrádi országokat

A lengyel kormány becsapta a visegrádi csoport országait, ami megnehezíti a térségbeli szolidaritás építését - mondta szerda reggeli rendkívüli sajtóértekezletén Beata Szydlo, az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányfőjelöltje arra, hogy Lengyelország egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság kötelező menekültelosztási terve mellett szavazott.

"A döntés botrányos" - jelentette ki Szydlo. Hozzátette: "lehetőség volt a bizalom, a szolidaritás visszaállítására a térség országai között".

A politikus rámutatott: az EU belügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán kedden elfogadott menekültelosztási terv precedensértékű, a következő menekülthullámok esetében a migránsokat már az uniós tagországokkal való egyeztetés nélkül fogják befogadni.

Mint mondta, a külpolitikát "bátran kell folytatni, szövetségeket építeni, kompromisszumokat keresni, de az állampolgárok érdekeinek és javának, valamint a nemzetbiztonságnak elsőbbrendűséget kell élveznie".

Ezt az elvet tartaná szem előtt a PiS, amennyiben az október végén esedékes parlamenti választásokat megnyeri - hangsúlyozta a legerősebb ellenzéki párt kormányfőjelöltje.

A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform keddi lépését lengyel konzervatív politikusok és jobboldali kommentátorok élesen bírálták. Jaroslaw Gowin, a PiS-szel választási koalíciót kötött Együtt Lengyelország (PR) elnöke úgy vélte, hogy Lengyelország "diplomáciai vereséget szenvedett".

"A lengyel kormány megszégyenült, fehér zászlót tűzött ki" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a lengyeleknek szolidárisaknak kell lenniük a visegrádi csoporttal. Gowin úgy látja, hogy Lengyelország engedett a német diktátumnak, az Európai Bizottságnak, és a Kopacz-kormány így kész tények elé állítja a leendő kormányt is, amely kénytelen lesz a vállalt kötelezettséget teljesíteni.

Tomasz Terlikowski, a konzervatív TV Republika hírtelevízió főszerkesztője szerda reggel úgy fogalmazott, hogy Ewa Kopacz miniszterelnök Lengyelország nevében fellépve "politikailag prostituálta magát, ráadásul ingyen".

A neves katolikus publicista szerint a lengyel kormány "mocskos módon" viselkedett a visegrádi szövetségesekkel szemben. "Ewa Kopacz számára ez talán kifizetődő" - jegyezte meg Terlikowski, utalva arra, hogy a várható októberi választási vereség után "Kopacz talán valamilyen uniós posztra számít".

 

Szlovénia Olaszország segítségét kérte a migráció kezelésében

Szlovénia Olaszország segítségét kérte a migráció kezelésében, attól tartva, hogy a Balkán-félszigeten keresztül érkező migránsok további feszültséget teremthetnek a térségben - adta hírül szerdán a La Stampa című olasz napilap.

Az Olaszország és Szlovénia közötti együttműködésről Sergio Mattarella olasz államfő és szlovén kollégája, Borut Pahor egyeztetett egymással Németországban, az úgynevezett Arraiolos-csoport találkozójának keretében. A La Stampa értesülései szerint Szlovénia "SOS-jelzést" adott le Olaszországnak, segítséget kérve a migráció kezelésében.

Szlovénia attól tart, hogy a tömeges bevándorlás útvonala Szlovénia irányába fordul, és a migránsok az országon keresztül Itália felé indulnak el. Szlovénia arra számít, hogy Olaszország segítséget nyújt a szlovén-olasz határtérség biztonságának fenntartásában. Az olasz napilap azt írta, a ljubljanai kormány azt sem zárja ki, hogy a migránsáradat okozta feszültség a térségben újjáéleszti az etnikai konfliktusokat.

A Szlovéniával határos, északkelet-olaszországi Friuli Venezia Giulia tartományban is felkészültek már arra, hogy a bevándorlók áradata ismét irányt változtat, és Itália felé indul el, ez alkalommal nem Ausztrián, hanem Szlovénián keresztül. Az olasz-szlovén határtól nincsenek messze Horvátország határai sem.

 

Mintegy ötszáz migráns érkezett buszokkal Letenyére

Tíz autóbusszal mintegy 500 illegális bevándorlót szállítottak a horvát hatóságok szerda délelőtt a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőre - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen.

A zágrábi, varasdi és csáktornyai rendszámú buszok a sofőrök elmondása szerint Opatovacból, az ottani menekülttáborból jöttek Letenyére. A mintegy 500 migráns között nemcsak férfiak, de nagyon sok gyerek és asszony is volt, egy fiút a mentők a helyszínen el is láttak rosszullét miatt. Letenyére a legutóbb vasárnap érkeztek illegális bevándorlókkal teli buszok.

Az érkezőket a korábbi napok forgatókönyve szerint egyesével szállítják át magyar buszokra, majd miután felsorakoztak, egyszerre indítják el őket valamelyik magyarországi regisztrációs pontra. Letenyén a Magyar Vöröskereszt munkatársai vízzel és élelemmel is ellátják a buszokon utazókat, akik nyugodtan viselik a várakozást és az intézkedéseket.

Átszállásuk közben arab nyelvű tolmács is segít, illetve a rendőrök mindenkit kikérdeznek származási helyükről. Ahogy a válaszokból hallani, a migránsok között nagyon sok szíriai, afgán, pakisztáni van, de Koszovóból és Afrikából érkezettek is akadnak köztük.

A változatlanul erős rendőri jelenlét mellett a honvédség katonái is a helyszínen vannak. A letenyei közúti és autópálya-átkelőn mindezek mellett a járműforgalom teljesen zavartalan.

 

Cseh sajtó: a kvóták nem jelentenek megoldást

A kötelező menekültkvóták elfogadása nem jelent megoldást a jelenlegi menekültválságra - állítják a szerdai cseh sajtó kommentárjai.

"A menekülteknek joguk kellene, hogy legyen annak önálló eldöntésére, hol szeretnének élni Európában" - írja a liberális Mladá Fronta Dnes főszerkesztője, Jaroslav Plesl.

"És hogy többségük a bőkezű országokat választja? Az meg már ezen országok dolga. És éppen ez lesz az a tényező, amely nemcsak az Európai Unió, hanem ezen nagyvonalú országok felbomlásához is vezethet" - áll a legolvasottabb cseh politikai napilapban. Jaroslav Plesl ugyanakkor hozzáteszi: komoly probléma, hogy a migránsok konkrét integrációjával a társadalmakba szintén alig foglalkozik valaki.

"A kvóták problémája nem azok kötelező jellegében rejlik, hiszen a szolidaritásnak is megvannak a maga szabályai. A probléma az, hogy Európa vezetői megoldásnak tartják ezeket anélkül, hogy megoldanák a külső schengeni határok problémáját" - mutat rá Zbynek Petrácek a konzervatív Lidové Noviny kommentátora. Leszögezi: amíg a külső schengeni határok nyitottak, addig a kvóták nem jelentenek mást, mint játékot a számokkal.

Mindegy, hogy hány ezer embert fogad be Csehország - vélekedik a Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági lap kommentátora, Petr Honzejk. Szerinte ez jó alkalom annak megmutatására, hogy Csehország öntudatos ország, amely gond nélkül képes "néhány ezreléknyi kulturális másságot" befogadni. Úgy véli: Csehország szerencsés ország, amely most olyan szolidaritást mutathat a menekültekkel, amilyet Európa mutatott vele szemben 1989 után.

A migrációs hullám bizonyos értelemben a munkaerőhiányra adott egyfajta gazdasági válasz is, és remélni kell, hogy a cseh kormány a menekültek befogadását nem utasítja el - írja az újság.

Csehország józanabbul reagált a brüsszeli döntésre, mint Szlovákia - állapítja meg Alexander Mitrofanov, a Právo című független baloldali napilap kommentátora.

"A cseh kormánykoalíció józanul viselkedik. Most veszített, de valószínűleg nem készül tányérokkal megdobálni Brüsszelt. Elég az is, hogy összeveszett Németországgal. Az ellenzék nem segít neki, mert megpróbálja a maga számára kihasználni az unióellenességet" - jegyezte meg a Právo.

 

Manfred Weber: félő, hogy több kerítésre lesz szükség

A nemzetközi migrációs áramlatok miatt félő, hogy több kerítésre lesz szükség a határokon - mondta egy szerdai lapinterjúban Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője.

A bajor konzervatív CSU politikusa a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban elmondta: Németország rendkívüli erőfeszítésekre képes az üldözöttekért, ami "keresztényi kötelesség" is a háború és terror elől menekülő emberekkel szemben, de ez a képesség csak "korlátozott ideig" tartható fenn, és nem válhat tartóssá, hogy évi 800 ezer, vagy akár egymillió menekült érkezik az országba.

Hozzátette: Európa nem tud befogadni mindenkit a menekült sorsa jutott emberek 60 milliós tömegből.

Az pedig tarthatatlan, hogy menekültek százezrei vonulnak keresztül-kasul Európában teljesen ellenőrizetlenül. Egyes uniós tagországok "egyszerűen nem teszik a dolgukat", vagyis nem biztosítják és ellenőrzik uniós külső határukat - mondta.

Sokkal jobban, hatékonyabban kell biztosítani a külső határt, "igazi európai határvédelemre" van szükség, és "Európának kell átvennie az irányítást", ha uniós tagállamok nem tudnak gondoskodni külső határaikról - mondta Manfred Weber.

"Attól tartok, hogy több kerítésre is szükség lesz" a nemzetközi migrációs folyamatok miatt - emelte ki az EP frakcióvezetője.

A CSU bajorországi tanácskozásán szerdán vendégeskedő Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban elmondta: Magyarország közvetlen környezetében is sokan fogalmaznak meg bírálatokat, de "megoldással nem szolgálnak", Bajorországban pedig lehet érezni, mennyire fontos Magyarország tevékenysége.

Megjegyezte, hogy megoldásokat csak egymással együttműködve, nem pedig egymás ellen dolgozva lehet találni, és hangsúlyozta: Orbán Viktor "nagyrészt egyszerűen megteszi, amit a dublini és schengeni szabályok megkövetelnek, szemben például Görögországgal", és ezért fenn kell tartani vele a párbeszédet.

Ugyanakkor "arra is emlékeztetem őt beszélgetéseinken, hogy emberségesen kell bánnia a menekültekkel" - mondta Manfred Weber.

 

ORFK: kedden több mint 5 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök

Több mint ötezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök kedden, ebből 291 a magyar-szerb határszakaszon, 4823 a magyar-horvát határszakaszon lépett be illegálisan az országba - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Gál Kristóf hozzátette: kedd éjféltől szerda reggel 6 óráig a magyar-szerb határszakaszon 4, a horvát-magyar határszakaszon 4506 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök.

Az éves összesítés szerint szerda reggel 6 óráig Magyarország területére 237 536 illegális bevándorló érkezett, ebből a magyar-szerb szakaszon 202 185 személy, a magyar-horvát szakaszon pedig 34 782 emberrel szemben intézkedtek. A rendőrség 189 személlyel szemben indított büntetőeljárást a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt.

Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgató-helyettese a műsorban elmondta: a Baranya megyei Beremenden péntek este 6 órától működik a bevándorlási hivatal kihelyezett egysége a határátkelőpontnál. Itt lehetősége van az országba illegálisan érkezőknek a menedékjogi kérelmüket előterjeszteni, de péntek óta senki nem fordult ilyen kéréssel a hivatalhoz Beremenden. A többi tranzitzónában voltak ilyen kérelmek, összesen 470 ilyen kérelmet regisztráltak Röszkén és Tompán a BÁH munkatársai.

Hozzátette: kedden 24 óra alatt 210 menedékjogi kérelmet regisztráltak, egész évben pedig 174 158 menedékjogi kérelem érkezett a hivatal menekültügyi hatósághoz. A befogadó intézményekben körülbelül 800-an tartózkodnak.

 

Kilenc eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt

Kilenc újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt kedden - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül hét ember Kelebiánál, egy-egy pedig Ásotthalomnál, illetve Mórahalomnál lépett Magyarország területére. Utóbbiak a már mások által megrongált kerítésen keresztül lépték át illegálisan a határt, míg Kelebiánál a kerítés alatt vagy felett átbújva, átmászva jutottak be.

A vádlottak közül négy-négy afgán és szír, egy pedig pakisztáni állampolgárnak vallotta magát. Valamennyi vádlott őrizetbe került, és elismerte a bűncselekmény elkövetését.

A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég 157 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.

 

Ponta: az Európai Tanács még felülbírálhatja a belügyminiszterek döntését

Az Európai Unió állam- és kormányfői szerdai rendkívüli ülésükön még felülbírálhatják a belügyminiszterek keddi döntését a menekültek kötelező kvóták alapján megvalósítandó elosztásáról - állította Victor Ponta román kormányfő kedden.

Románia - Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt - a kötelező kvóták ellen szavazott a belügyminiszterek keddi tanácskozásán, de a többi uniós tagállam támogatásával (Finnország tartózkodása mellett) összejött a döntéshez szükséges minősített többség.

Ponta egy kedd esti televízióműsorban azzal hárította el az állásfoglalást a Romániára nézve is kötelező érvényű döntést illetően, hogy az még változhat. Kifejezte reményét, hogy szerdán "egyes dolgokról még lehet tárgyalni" az Európai Tanácsban, mert a "legfontosabb döntéseket" ott hozzák.

A román média arról számolt be, hogy a keddi döntés alapján Olaszországból és Görögországból szétosztandó 66 ezer menekült közül Romániának 2475-öt kell befogadnia, vagyis a korábbi - 40 ezer menekült szétosztását célzó - szeptember 14-én kiszabott kvótával együtt Bukarestnek 4.837 menedékkérőről kell gondoskodnia.

A műsorvezető kérdésére, hogy van-e Romániának pénze a tervezettnél több menekült befogadására, Ponta kifejtette, hogy ez nem pénzkérdés, hanem logisztikai és beilleszkedési probléma.

"Nem azért fogadjuk ezeket az embereket, hogy bezárjuk őket valahova: meg kell próbálnunk normális életet biztosítani számukra, amíg visszatérhetnek a hazájukba, de ebben nincs olyan tapasztalatunk, mint Amerikának vagy Franciaországnak" - magyarázta aggályait a román kormányfő.

A román Legfelső Védelmi Tanács múlt heti ülése után Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy Románia a kötelező befogadási kvóták ellen fog szavazni az uniós belügyminiszterek tanácskozásán, de figyelmeztette honfitársait, hogy a kvótarendszer ellenzői kisebbségben maradhatnak. Iohannis múlt heti nyilatkozatával már megelőlegezte: az Európai Unió arra kötelezheti Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. Ebben az esetben Bukarest uniós alapok felhasználásával tervezi a helyek számának bővítését a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy "szélsőséges esetben" akár újabbakat is építhet - jelezte múlt héten a román államfő.

 

A kamionosok lezárták a határátkelőt, Milanovic szerint nevetségesek Belgrád fenyegetései

A második napja veszteglő kamionosok teljesen, mindkét irányban lezárták teherautóikkal kedden késő este a Belgrádot Zágrábbal összekötő főúton fekvő Bajakovo-Batrovci határátkelőhelyet, tiltakozva amiatt, hogy a horvát hatóságok csak részlegesen nyitották meg a két napja lezárt határátkelőt - jelentette a szerb média.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök közben kedd esti nyilatkozatában nevetségesnek nevezte azt, hogy Belgrád válaszlépésekkel fenyegette meg Zágrábot az intézkedés miatt.

Horvátország hétfő éjféltől leállította a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőn a Horvátországba irányuló teherforgalmat, ami miatt keddre 12 kilométeres sor alakult ki. Kedd délután Horvátország feloldotta a határzárat, de csak a romlandó árut szállító kamionok előtt.

A B92 szerbiai rádió-televízió híradása szerint az átkelőnél veszteglő kamionosok késő este teljesen lezárták a határátkelőhelyet, tiltakozva amiatt, hogy Horvátország csak részlegesen oldotta fel a határzárat. Teherautóikkal állták el az országutat mindkét irányban, ezért teljesen szünetel a közúti forgalom.

A szerb miniszterelnök szerda éjfélig adott időt horvát kollégájának arra, hogy feloldja a határzárat, ellenkező esetben - mint mondta - Szerbia jogi, politikai és gazdasági ellenlépéseket foganatosít.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kedd este arra figyelmeztette Belgrádot, hogy nem tud olyan, Horvátország elleni válaszintézkedéseket tenni, amelyek nem irányulnának egyben az EU ellen is.

"Horvátország ugyanolyan, mint Franciaország, Németország, vagy Ausztria. Ha Szerbia intézkedéseket tenne, az egész EU ellen tenné őket, és ez nevetséges. Ezt nem azért mondom, hogy bárkit is provokáljak. Olyan emberek közé tartozom Horvátországban, akiknek magas a toleranciaszintjük Szerbia tekintetében, de rendnek kell lennie" - mondta Milanovic újságíróknak nyilatkozva a horvát nemzeti színházban egy film bemutatóján.

Az N1 televízió szerint Milanovic bírálta szerb kollégáját amiatt, hogy a Macedónia felől Szerbiába érkező migránsok felügyelet nélkül kószálnak az országában, és egyesek hasznot húznak ebből. "Minálunk másképp van, az állam gondoskodik róluk (a migránsokról)" - mondta Milanovic. A horvát miniszterelnök hozzátette: felajánlotta Szerbiának, hogy országa akár ötven vagy száz buszt bocsátana rendelkezésére, hogy déli határáról egyenesen a magyar határon fekvő Horgosra szállítsák a migránsokat.







0
0
0
0
0

hírek innen, onnan

A csillagjegyed elárulja, milyen a vérmérsékleted - Magadra ismersz?

A négy alapvető elemet mindenki ismeri: a víz, a tűz, a föld és a levegő megannyi film, remekmű inspiráló alapját képezi. De nem...

A legalul lévőket emeli fel a Continental

A Continental autóipari beszállító az egyre komplexebb munkák elvégzése érdekében jelentős pénzt fektet dolgozóinak...

Itt a nyár legnagyobb frizuratrendje, ami mindenkinek jól áll

Ha olyan frizurára vágysz, ami egyedi, csinos, és tökéletes a nyári szezonra, ezt a trendet egyenesen imádni fogod!

Mi történik a Balatonnal?

Belföldön máig a legkedveltebb nyaralási úti cél a Balaton, ahol erősödőben van a minőségi és a családi turizmus. A régióban számos...

Ebből a megyéből hiányzik a legtöbb orvos

Az egészségügyi dolgozók száma emelkedett, a szakképzésben részt vevőké nem csökkent, mind kevesebben távoznak külföldre, az...

Nagyon bizarr oka lehet, ha a nő egyre többet szeretkezik a férjével

Hihetelen eredményre jutott egy friss kutatás a női szexuális étvággyal kapcsolatban. Az biztos, hogy a férfiak valami egészen mást...

Megrázó hírt kaptunk: váratlanul elhunyt a 32 éves bajnok sportoló

A 32 éves sportoló szülei üzletében lett rosszul a melegtől.

Utazás és fogamzásgátlás

Az utazási lehetőségeink kiszélesedésével napjainkban már bárki számára elérhetővé vált a világ szinte bármely pontja....

Visszaigényelhetővé válhat a behajthatatlan követelések áfája

A közelmúltban nagy port kavart az Európai Bíróság behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ítélete, illetve a magyar kormány ezen...

Suzy és Jolly válása: Hirtelen nagyon nagy lett a csend

Bár Jolly nemrég még arról beszélt, nincs abban semmi különös, hogy röviddel feleségével való szakítása után összejött egy fiatal...

0

Sport

Rasovszky hányt, Gyurta rohamot kapott verseny közben

A vizes-vb leghosszabb távján, 25 kilométeren álltak rajthoz a magyarok, Rasovszkynak fel kellett adnia a versenyt.

Ez a bombanő nyerte a pesti vívó-vb első aranyát

Nathalie Moellhausen nemcsak a páston figyelemreméltó.

Újabb gigaajánlatot tett Neymarért a Barcelona

Úgy tűnik, a Barcelona tényleg vissza akarja szerezni Neymart.

Zidane és a Real Madrid változatlanul bízik a fél Európa által csábított szupertehetségben

Martin degaard 16 éves korában igazolt Madridba. Habár a hájp csökkent körülötte, a Real még nem mondott le róla.

Új magyar sporthős született: A 21 éves Siklósi Gergely világbajnok

Óriási meglepetés, csodás eredmény férfi párbajtőrvívásban a budapesti világbajnokságon.

Visszatért a klubhoz az FC Barcelona legendája

Az utánpótláscsapatnál kapott munkát a háromszoros BL-győztes.

Véget ért a Kékszalag vitorlásverseny: ők haladtak át elsőként a célvonalon

A Petrányi Zoltán kormányozta Racing Django haladt át elsőként az 51. Kékszalag Nagydíj balatonfüredi célvonalán.

Bemutatták a Juve rekordigazolását

Matthijs de Ligt sajtótájékoztatót is tartott.

A Racing Django futott be elsőként a Kékszalagon

Rendkívül gyenge szélben, több mint 15 óra kellett a győztes hajónak.

Porrá zúzta ellenfelét a magyar férfi vízilabda-válogatott, megállíthatatlanok a fiúk

Kvangdzsu A magyar férfivízilabda-válogatott Dél-Afrikát 23-5-re kiütötte a kvangdzsui világbajnokság csoportkörének utolsó fordulójában, így hibátlan mérleggel nyerte meg a C jelű négyest.

Európa-liga: hiába volt előnyben a Honvéd ellenfele - reakciók

Egyik játékosáról külön beszélt az olasz.

0

Bulvár

Nagyon kiborult Ujhelyi: kegyetlenül beleszállt Ursula von der Leyenbe

Az MSZP EP-képviselője a megválasztott bizottsági elnök interjújára reagált. Nem fogta vissza magát.

30 millióba is kerülhet, ha a munkáltató ezt teszi az alkalmazott okmányaival

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait.

Az öregedés első jelei

A kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr. Ez egyáltalán...

A nő kiparkolt az autómosóból, felfoghatatlan, ami ezután jött

Csak oda kellett volna állni a következő állomásra, ehelyett más történt.

Sokkot kapott ez a lány, miután jobban megnézte a kiposztolt szelfijét

A fiatal lány nem sejthette, mekkora veszélyben van.

Rasovszky hányt, Gyurta rohamot kapott verseny közben

A vizes-vb leghosszabb távján, 25 kilométeren álltak rajthoz a magyarok, Rasovszkynak fel kellett adnia a versenyt.

4 természetfeletti jel, hogy hamarosan nagy szerencse fog érni

Amikor pozitívan állsz az élethez, és nyitott szemmel jársz, ráébredsz, hogy a világ tele van csodával, és a pozitív gondolkodás előnyös dolgokat vonz az életedbe. Néha pedig az univerzum igyekszik segíteni rajtad, és különféle jelekkel adja tudtodra, hogy hamarosan nagy szerencse várható az életedben. Lássuk, pontosan mik is ezek a jelek!

Végleg megtiltotta a Nébih egy potencianövelő forgalmazását

Tavaly és idén is gyógyszer-hatóanyagot találtak az étrend-kiegészítőben.

Rekkenő hőség jön

A hétvégén sok lesz a napsütés és tovább melegszik az idő, vasárnap néhol akár 34 fok is lehet.

285 forintért árult cipőket az adidas, a rendőrségnek kellett bezárni a boltot New Yorkban

A hatóságok attól tartottak, hogy a túl olcsó holmik miatt tömegek zúdulnak majd a pop-up store-ba.

Voksán Virág extravagáns fürdőruhában hódít Olaszországban

A modell minden olasz fiú fejét elcsavarja ezzel a megjelenéssel!

Azonnali robbanást okozna a 72 évre emelt nyugdíjkorhatár

Az Eurostat tanulmánya szerint Magyarországon 72 éves korig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés jelentősen ne csökkentse a nyugdíjasok életszínvonalát. A témában Farkas András nyugdíjszakértő nyilatkozott a TV2-nek.

blogmorzsák

Az Elátkozott-hegység bűvöletében

Az Albán-Alpok felülír minden addigi elképzelést.

A kiemelt csirkehús és a valóság esete

Nem azért van más a képen, hogy megté­vesszenek, hanem hogy a sor végéről is jól lehessen látni.

Tényleg a HIIT a legjobb kiegészítő kardió edzés?

A köztudatban a HIIT, mint csodamódszer létezik. Zsírt éget, izmot épít, erőt fejleszt. De tényleg ennyire tökéletes?

Terézvárosi kupleráj: óriás dildó a kocsi alatt

„Egyik olvasónk küldte be ezeket a kissé meghökkentő fotókat.“

Mekkora a jövedelem­egyenlőtlenség Magyarországon?

Jóval nagyobb, mint a cseheknél vagy szlová­koknál, de alacsonyabb, mint az uniós átlag.

Petrarca koszorúja azóta is töretlenül zöldell

645 éve érte utol a halál a világirodalom egyik legjelentősebb, korszakalkotó egyéniségét.

Együtt zenél Péterfy Bori és a Hősök

A klipjük pedig teljesen telefonnal készült.

Használt autóra is igénybe vehető a nagycsaládos támogatás!

Szigorú szabályokhoz kötött a feltételrendszer, de mint kiderült, használt autókra is lekérhető az állami segítség. Mutatjuk a részleteket.

A legikonikusabb motorke­rék­párok: klasszikusok

Ebben a posztban a legikoni­kusabb old-school motorokat vesszük sorra.

„Amikor azt hittem, rákos vagyok“

Amikor az ember a poklot járja meg a bizonytalanság miatt, és még az orvosok közönyével is meg kell küzdenie.

Miért nem lehet simán szakítani?

„Miért mocskol még a szakítás után két hónappal is, ahol csak ér?“

6 jel, hogy problémás az alkoholfogyasztásod

Nehéz beismerni, hogy bizony gondunk van az alkohollal. Íme néhány jel, amire érdemes figyelni.

0






0