Uniós szerződésekről, a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséről születtek döntések a brüsszeli csúcson

2012.01.31.

Összefoglaló

Két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek hétfői brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői.

Mint a Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a késő este befejeződött csúcstalálkozót követően, a döntések azt mutatják, hogy az unióban gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg, amelynek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés.

Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.

Orbán Viktor értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.

Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást. Így a szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna.

A magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.

Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után.

Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.

Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.

Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosoék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető - mindenekelőtt Merkel - ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében.

Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket" ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.

mti