Bikafejes kút a múltból

Pécs egyik jelképévé vált a 2010-ben sokszor helyi szimbólumként használt bikafej, amely a Zsolnay-kutat díszíti és eredetileg a Nagyszentmiklósi kincs közé tartozó ivócsanakon látható. Létezett a Pécsin kívül azonban egy másik kút, amelyen szintén a bikafej adta a vizet.



Mint (laikus) lokálpatrióta, külön elismerésem ezért a cikkért ! ( Bár itt-ott már magam is megtaláltam a neten, de ez most lényegtelen.)
Megjegyzem : minden elismerésem azoknak az embereknek, akik "önszorgalomból" ehhez hasonló "kutakodásokat" végeznek !
A gondom csak az,- hogy az idő múlásával eléggé nehéz újra/ismét megtalálni ezeket az anyagokat a neten.
Javaslatom,vagy tippem : lehetne-e, egy honlapon (?) vagy weboldalon összegyűjteni ezeket ?- (vagy facebook oldalt létrehozni ?) -
Csak megemlíteném : pl. a "kacsás szökőkutaknak!" -is van "szakirodalma" a neten...és ne soroljam. (Én szívesen közzétenném mindazt, amit összegyűjtögettem,- ha lenne hol ! )

Kedves Merényi György!
Köszönöm a bejegyzést! Holnap elmegyek a könyvtárba az említett kötetért.

andreas! Köszönet a pontosításért!

Ami a 3. képet illeti:
"A hídnak csak a pillérei állnak, a budai oldalon már a vasszerkezetet eltávolították."
Ez nem pontos, mert (sajnos) a híd lerobbantása után innen nem volt mit bontani.
A lánckamrában felrobbant töltet megtette a magáét, a budai pilont a leszakadó híd magával rántotta a Dunába.

a csatolt urbanista blogban publikált cikkben bukkant fel számomra olyan fotó először amely igazolta, hogy nem háborús pusztítás, hanem -mint sok egyébbel így történt- elvtársék elszánt bontási lázának eset áldozatul ez is. E blogbejegyzés linkjét elküldtem kis magyarázatommal az illetékeseknek is (használva a "bikafejek működés közben " kifejezést) de az egybeesésnek végső soron nincs jelentősége:)
Az 1912 körül Zsolnay Miklós által Pécs városának ajándékozott kutat csak az 1920 as évek végén állították fel: lehetséges, hogy a pécsi (Pilch Andor és Maróti Géza? tervezte) és a bpesti eozinos mázas fejeket egyidőben készítették a pécsi gyárban, hiszen a budapestit 1930 körül építették fel. A budapestinél a lejáratnál még volt 2 nagyobb méretű teljes eozinos-mázas figura is (másodpéldány állt Stróbl epreskerti műterme előtt is, hiszen ő mintázta).Tomsics Emőkétől kaptam szép archívot a harmincas évek állapotáról, amelyet Mattyasovszky Zsolnay Tamás:Épületkerámiák Budapesten című munkájába szerkeszthettem. Az Erzsébet híd romjait bemutató képen még láthatóak egyébként az eozinos mázas kisebb bikafejek, a nagyobb teljes edényformák már valóban nincsenek ott. Nem sorolnám még hol és mikor kerültek ebek harmincadjára köz és magánterületről egyaránt a szépséges Zsolnay remekek, a folyamat úgy tűnik megállíthatatlan, időnként még Amerikába is repülnek ezekből (pl , kacsák formájában, még akkor is ha már régen nem eredetiek)
http://urbanista.blog.hu/2011/12/17/egy_fa_szaz_eves_tortenete_a_diszlet_fotorol_fotora_valtozik_a_csak_a_platan_marad_az_erzsebet_hid_l

Szerintem ezt már kár keresni. Vagy rátette a kezét valaki, vagy tönkrement teljesen.

Ez nagyon érdekes és rejtélyes történet. Megérne további nyomozást...

érdekes valóban. De mennyi minden tűnhetett még el... Van egyáltalán erről valami nemzetközi lista, h melyik ország miket keres?

1 |




A hozzászólások tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal!


Ellenőrző kód:


0


Ki nyeri a 2012-es Eurovíziós Dalversenyt









0
0
0
0






0